Oldal:HU W1936.06.djvu/14

114

ra, hogy az Úr szervezetétől származó utasításokat lekicsinyeljék. Mindenkinek szabad elhatározásában áll, hogy kövesse a szervezet utasításait, vagy pedig nyugodtan visszavonuljon a szervezettől. Ha tetszeni kíván az Úrnak teljes erejéből cselekedni fogja, ami keze ügyébe akad, bízván az Úrban, hogy ő mindeneket az ő javára fog gondviselni.

Övéinek táplálása

¹⁷ Isten szövetséges népének tanítói, akik a kellő szellemi eledellel táplálják, nem emberek. Ez főképpen az Úr Jézusnak templomához érkezése óta igaz. Ezek a tanítók az Isten és Jézus Krisztus. (Ézsaiás 30:20) A templomban az Úr Jézus osztja ki az eledelt övéi között. Ehhez valamely emberi eszközt kell igénybe vennie, hogy az emberi szervezettel rendelkező teremtményekhez a szellemi eledelt eljuttassa. Ehhez nem használ különböző eszközöket és csatornákat az ő szervezetében és a szellemi eledelek közvetítésére. Az Úr bebizonyította népe előtt — főképpen az utóbbi néhány év alatt, hogy népét a Watch Tower iratai útján táplálja az igazsággal. Azon próféciák jelentőségét, amivel az Isten az ő népét az utolsó néhány év alatt megajándékozta, nem emberi éleslátás és tehetség tárta fel. A prófécia nem magyarázható személyileg, s aki a próféciát személyileg kíséreli megmagyarázni, ezzel dőreségét mutatja ki, mert cselekedeteivel és viselkedésével mintegy így szól: „Nincsen Isten!", más szóval: nem az Isten és Krisztus vezeti a szövetséges népet. (Péter II. 2:20; 14. zsoltár 1) Az ő népét maga az Úr vezeti és táplálja, ami a maradékot és a „nagysokaságot" is magában foglalja. — Jelenések 7:17

¹⁸ Ha valakit az Úr egy hellyel megtisztelt az ő szervezetében a földön, de az illető azután lekicsinyli ama szellemi táplálékot, amit az Úr népe javára rendelt s a maga magyarázatával és tanításával helyettesíti, ezáltal kétségtelenül „anyja tanításától" távozik el. Ha ezennel figyelmeztetve lesz téves útjára, ez az Úrtól származó dorgálást jelent és alkalmat nyújt neki a helyes útra való visszatérésre. Az Úr szavaiból kétségtelenül kitűnik, hogy a WT tartozik figyelmeztetni ezekre. Amidőn valaki felismeri, hogy anyja tanításától eltért s az Úrtól rendreutasításban részesült, ez kiváltságot jelent az eltévelyedett részére, hogy a rendreutasítást szívére vegye és a helyes útra visszatérjen. Részesülhet-e az örökélet áldásában, ha nem akar helyes útra térni? Erre az írásban találunk feleletet; ahol írva van: „ Gyűlölték a bölcsességet, az Úrnak félelmét nem választották. Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet. Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből és az ő tanácsukból megelégednek. Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket." (Példb. 1:29—32) Ha a dorgálást szívére veszi és visszatér a helyes útra, az Úr így szól hozzá: „Aki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan és csendes lesz a gonosznak félelmétől. — Példb. 1:33

¹⁹ Ha valaki oly kegyben részesült, hogy a földön Isten szervezetéhez tartozhatik, de a saját

eszméinek követéséhez ragaszkodik, anyjának tanítását megveti és az Úr szervezetével szembeszáll, ezáltal, gonosztevő, vagy törvényszegő lesz. A gonosztevő alatt nemcsupán bűnözőt kell érteni, aki mások ellen szörnyű bűntényeket követ el, hanem itt oly törvényszegőre vonatkozik, aki az Isten törvényével ellenkező dolgokat cselekszik. A királyság örökösei abban a veszélyben vannak, hogy a törvényszegés vermébe eshetnek. Tőlük Isten törvénye iránt engedelmesség kívántatik meg, amint írva van: „Nem mindenki, aki azt mondja: Uram! Uram! megyen be a mennyeknek országába, hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát!" Azután az Úr megmutatja, hogy amidőn eljön templomához az ítélkezésre, sokan örökáldások reményében fognak ringatózni és a királyságba való bejutásban vélnek részesülni, jóllehet önző úton jártak: „Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é és nem a te nevedben űztünk-e ördögöket és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nekik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem ti gonosztevők!" (Máté 7:22, 23) Az Úr a templomban szolgáló angyalokat ara utasítja, hogy ezeket a törvényszegőket eltávolítsák. „Az Emberrnekfia elküldi az ő angyalait és az ő országából összegyűjtik a botránkozásokat mind és azokat is, akik gonoszságot cselekesznek, és bevetik őket a tüzes kemencébe: ott lészen sírás és fogcsikorgatás." — Máté 13:41, 42

²⁰ Aki Istennel szövetségben áll és szereti Istent, nem fog kifogásokkal előállani, nem botránkozik, vagy ütközik meg és nem lesz Isten szervezetének ellenfele. Ha helyes szívállapotban van, semmisem távolíthatja el őt az Úr szolgálatából. Mégha szerinte valaki igazságtalanul is járt el vele szemben Isten szervezetében; mégha mélyen meg is van sértődve miatta; ha szereti az Istent és az ő törvényét, arra a végeredményre fog jutni, hogy ez a próba az ő javára fog szolgálni, ha szilárdan kitart az Úr mellett és az ő szolgálatában; ha szereti Istent, így is fog cselekedni. „A te törvényed kedvelőinek nagy békességük van és nincsen semmi bántódásuk!" — 119. zsoltár 165

²¹ Valakit magárahagyhatnak földi szülei, testvérei és nővérei s mindenki, akit barátjának tartott, sőt üldözésére is kelhetnek; de ez nem mentség arra, hogy megbotránkozzon az Úrban és az ő szervezetében. Ha valaki az Isten-szeretet nagy parancsát követi, semmi sem állhat az útjában Isten szolgálatában és semmi sem bírhatja arra, hogy az Úr szervezetében való szolgálatától visszavonuljon. „Ha valaki én hozzám jő és meg nem gyűlöli (jobban szereti) az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom". — Lukács 14:26

²² Isten parancsa alapján most a következő szavak szólnak Isten földöntartózkodó gyermekeihez, a szövetséges néphez: „Óvakodjatok a bálványoktól!“ (János I. 5:21) „Azért szerelmeseim, kerüljétek a bálványimádást!" (Kor. I. 10:14) „Mint a bálványimádás, olyan az ellenszegülés." (Sámuel I. 15:23) Akik Istennel szövetséget kötöttek, őt szeretik és végleges elismerésében ré-