„Oldal:HUw1936.04 Samson 3-5.djvu/10” változatai közötti eltérés

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
(Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „töztethetel meg? ö pedig monda neki: ha össze- szövöd az én fejemnek 7 fonatékját a nyüstfonal- Inl." (Bírák 16:13) 1917-ben a hitszegő Delila- osztály ké…”)
 
(Korrektúrázva)
 
(3 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
Oldal állapotaOldal állapota
-
Nincs korrektúrázva
+
Korrektúrázva
Oldal (be lesz illesztve):Oldal (be lesz illesztve):
1. sor: 1. sor:
töztethetel meg? ö pedig monda neki: ha össze- szövöd az én fejemnek 7 fonatékját a nyüstfonal- Inl." (Bírák 16:13) 1917-ben a hitszegő Delila- osztály kétségbe kezdett esni és a Sámson osz­ tályt nyíltan hazugság vádjával és egyéb aljas dolgokkal kezdte vádolni. Ezeket a rágalmakat világszerte terjesztette és iratokban is közzétet­ te. Viszont a Sámson-osztály mindent megtett, amit tudott testvérei haragjának megengesztelé-. sére és még mindig azt remélte, hogy vissza tud­ ja téríteni őket az Űr nyája közé. Miután a Deli-, la-osztály teljesen vereséget szenvedett azon tö­ rekvéseiben, hogy a Társulat vezetését magához ragadja, 1918 január havában Isten népének egyik nagygyűlésén mindent elkövettünk, hogy a De- lila-osztálynak utat nyissunk arra, hogy a helyes magaviseletre tudjon visszatérni. A Sámson-osz- . tály ezzel hibát követett el, de lelkiismeretből, és a jócselekedet vágyából cselekedett. Sámson azáltal, hogy megengedte, hogy haját nyüstfo- nállal fonják be és a szövőszékhez erősítsék, az Ornak tett fogadalma ellen vétkezett, még ha tudatlanságból is. De azon tény, liogy Jehova nem dorgálta meg cselekedetéért, azt mutatja, hogy cselekedetéért személyesen felelősnek nem tekintette. Ennek oka nyilván az volt, hogy Sám­ son a Jehova által gondviselt drámában csupán eljátszotta szerepét és így bizonyos dolgokat és állapotokat példázott előre, amelyek a világ vé­ gén fognak a Sámson-osztályra következni. Mivel látjuk, hogy Sámson a prófétai drámá­ ban egy szerepet töltött be, illetlen volna csele­ kedeteiért megkritizálni, ö a Sámson-osztály elő­ vigyázatlanságát példázta, ami az Űr előtt nem ' volt kedves és ami végett a Sámson-osztálynak szenvednie is kellett. Delila nem valamely sze­ mélyt, hanem azon osztályt példázza, amelynek tagjai egykor a királyság örökösei voltak, de az Űr Jézus Krisztusnak templomához érkeztekor rendkívüli önzést tanúsítottak és testvéreik érde­ keit veszélyeztették a saját (a törvényszegők, vagy megbotránkozottak) önző kívánságaik kie­ légítése érdekében. Delila, Sámson haját nyüst- fonállal összefonva azt az osztályt példázza, a- amely Sámsont veszélybe igyekszik dönteni a sa­ ját önző kívánságainak kielégítése érdekében: „És szeggel megerősítvén a zugolyt, monda: raj­ tad a filiszteusok, Sámson! az pedig felébredvén álmából, kitépte a zugoly szeget és a nyüstfona- lat.“ — Bírák 16 :14 Sámson ezzel nem szándékosan szegte meg nazireusi fogadalmát; cselekedete mindazáltal előre mutatta, hogy az általa példázott Sámson- osztály esztelenül fog cselekedni, el fogja hanya­ golni az elővigyázatosságot és az őrködést; a ké-
+
{{raw:data:ai|2|66|}}
l
+
{{raw:data:c|
sőbbi események ezt meg is mutatják. Sámson |
+
{{raw:data:p|c|töztethetel meg? Ő pedig monda neki: ha összeszövöd az én fejemnek 7 fonatékját a nyüstfonállal.(Bírák 16:13) 1917-ben a hitszegő Delila-osztály kétségbe kezdett esni és a Sámson osztályt nyíltan hazugság vádjával és egyéb aljas dolgokkal kezdte vádolni. Ezeket a rágalmakat világszerte terjesztette és iratokban is közzétette. Viszont a Sámson-osztály mindent megtett, amit tudott testvérei haragjának megengesztelésére és még mindig azt remélte, hogy vissza tudja téríteni őket az Úr nyája közé. Miután a Delila-osztály teljesen vereséget szenvedett azon törekvéseiben, hogy a Társulat vezetését magához ragadja. 1918 január havában Isten népének egyik nagygyűlésén mindent elkövettünk, hogy a Delila-osztálynak utat nyissunk arra, hogy a helyes magaviseletre tudjon visszatérni. A Sámson-osztály ezzel hibát követett el, de lelkiismeretből és a jócselekedet vágyából cselekedett. Sámson azáltal, hogy megengedte, hogy haját nyüstfonállal fonják be és a szövőszékhez erősítsék, az Úrnak tett fogadalma ellen vétkezett, még ha tudatlanságból is. De azon tény, hogy Jehova nem dorgálta meg cselekedetéért személyesen felelősnek nem tekintette. Ennek oka nyilván az volt, hogy Sámson a Jehova által gondviselt drámában csupán eljátszotta szerepét és így bizonyos dolgokat és állapotokat példázott előre, amelyek a világ végén fognak a Sámson-osztályra következni.}}
ismét meghiúsította a filiszteusok ravasz táma­ dását, amennyiben csúfságukra elszakította ma­ gát a zugolyhoz erősítő fonalaktól, amiről Deli­ la azt hitte, hogy most már biztosan odakötözve fog maradni. Az illési munka utolsó napjaiban a Delila-osztály titokban egyetértett az újkori fi- liszteusokkal a hűségesek bajbakeverése tekinte­ tében, személyes hasznot remélvén belőle, de ez a gonosz szándék újból sikertelenséggel járt és
+
{{raw:data:p|29|28-30|Mivel látjuk, hogy Sámson a prófétai drámában egy szerepet töltött be, illetlen volna cselekedeteiért megkritizálni. Ő a Sámson-osztály elővigyázatlanságát példázta, ami az Úr előtt nem volt kedves és ami végett a Sámson-osztálynak szenvednie is kellett. Delila nem valamely személyt, hanem azon osztályt példázza, amelynek tagjai egykor a királyság örökösei voltak, de az Úr Jézus Krisztusnak templomához érkezetekor rendkívüli önzést tanúsítottak és testvéreik érdekeit veszélyeztették a saját (a törvényszegők, vagy megbotránkozottak) önző kívánságiak kielégítése érdekében. Delila, Sámson haját nyüstfonállal összefonva azt az osztályt példázza, amely Sámsont veszélybe igyekszik dönteni a saját önző kívánságainak kielégítése érdekében: „És szeggel megerősítvén a zugolyt, monda: rajtad a filiszteusok, Sámson! az pedig felébredvén álmából, kitépte a zugoly szeget és a nyüstfonalat.” – Bírák 16:14}}
ez a sikertelenség még erősebben fokozta (a De­ lila-osztály) haragját és elkeseredését. 11 A dráma tovább folytatódott és tovább is megmutatja a Delila-osztály áruló eljárását s a modern filisztcusokkal való közösségét: „Ekkor monda neki Delila miképen mondhatod: szeret­ lek téged, ha szíved nincsen énvelem? Immár há­ rom ízben szedtél rá engem és nem mondtad meg, hogy miben éan a te nagy erőd." — Bírák 16 :15 “ Azjllési munka záró napjaiban a Delila-osz­ tály gyakran kétszínű jámborsággal és krokodi­ lul könnyeket hullatva panaszolta, hogy a Tár­ sulat nincs szeretettel irányában; többek között azzál állottak elő ,hogy a Társulat a folyóirat ko­ rábbi kiadójának akarata ellen cselekszik. Ez ter­ mészetesen csak ürügy volt, így fejezték ki ellep­ lezve haragjukat és afeletti elkeseredésüket, hogy nem tudtak hozzájutni a sóvárgott jutalomhoz. A Delila-osztály vezetői, vagy kolomposai 1917 után még sok ideig szövögettek cselszövéseket a Sám­ son-osztály törbeejtésére s a gyengébbek és az ingadozók a Delila-osztályhoz csatlakoztak. Ezek_ a kölömposok, vagy vezetők gyakran sajátmaguk között is viszálykodtak, de a Sámson-osztály el­ pusztítására irányuló törekvésükben mindig egye­ tértettek. A Dclila-osztályból ezek és mások is, ál­ szent vezetőik behízelgő szavai által elámítva so­ kat beszéltek a szájukkal a testvéri szeretetről, holott maguk nem tanúsítottak szeretetet és az­ zal a.váddal állottak elő, hogy a Sámson-osztály- ban nincsen szeretet az ő testvérei iránt. A Sám­ son-osztály tűrte és hallgatta ezeket a lágy beszé­ deket és látszólagos szép szavakat, a Delila-osz­ tály visszatérésében reménykedve, vagy pedig a- zon gondolat hatása alatt, hogy legalább is ne legyen azzal vádolható, hogy a hitszegőket maga űzte el magától. A filiszteusok Sámson hatalmának és befolyá­ sának elpusztítására igyekeztek; de mivel im­ m ár többször pórul jártak, el akartak állni ettől a szándékuktól. Ámde Delila szíve erősen csün­ gött az 5 500 siklust ígérő pénzeszacskón és kap­ zsisága arra bírta, hogy céljának elérése érdeké­ ben minden báját és rábeszélőképességét Sámson­ nal szemben igénybe vegye. így történt az újkori filiszteusok esetében is: sikertelen törekvéseik után, amelyekkel a hű Sámson-osztályt a világhá­ ború alatt kelepcébe akarták csalni, hajlandók let- tek volna felhagyni a kísérletezésekkel: de a Delila- osztály szíve a Sámson-osztály bukásából szárT mazó . haszon után vágyakozott és azt remélte, hogy azt, illetve a Társulat vezetését, amelyet ak- _ kor á Sámson-osztály gyakorolt, hatalmába ke- . ritheti; azt remélte, hogy akkor önző vágyai be fognak" teljesülni. Delila tovább folytatta kísérle­ tezéséit: „Mikor azután mindennap zaklatta sza­ vaival és gyötörte őt: halálosan belefáradt a lel­ ke." — Bírák 16 :16 . 34 Delila kitartott és céljának elérése érdekében minden rendelkezésére álló eszközt felhasznált és kitartása folytán Sámson végül halálosan elfá­ radt. Maradjunk annál a gondolatnál, hogy Sám­ sont nem szabad kritizálnunk ezen cselekedeté­ ért, vagy magaviseletéért, hanem csupán arra kell néznünk, amit az ő cselekedetei és viselkedé-
+
{{raw:data:p|30|28-30|Sámson ezzel nem szándékosan szegte meg nazireusi fogadalmát; cselekedete mindazáltal előre mutatta, hogy az általa példázott Sámson-osztály esztelenül fog cselekedni, el fogja hanyagolni az elővigyázatosságot és az őrködést; a későbbi események ezt meg is mutatják. Sámson ismét meghiúsította a filiszteusok ravasz támadását, amennyiben csúfságukra elszakította magát a zugolyhoz erősítő fonalaktól, amiről Delila azt hitte, hogy most már biztosan odakötözve fog maradni. Az illési munka utolsó napjaiban a Delila-osztály titokban egyetértett az újkori filiszteusokkal a hűségesek bajbakeverése tekintetében, személyes hasznot remélvén belőle, de ez a gonosz szándék újból sikertelenséggel járt és}}|
 +
{{raw:data:p|c| ez a sikertelenség még erősebben fokozta (a Delila-osztály) haragját és elkeseredését. }}
 +
{{raw:data:p|31|31-33|A dráma tovább folytatódott és tovább is megmutatja a Delila-osztály áruló eljárását s a modern filiszteusokkal való közösségét: „Ekkor monda neki Delila miképpen mondhatod: szeretlek téged, ha szíved nincsen énvelem? Immár három ízben szedtél rá engem és nem mondtad meg, hogy miben van a te nagy erőd.” – Bírák 16:15}}
 +
{{raw:data:p|32|31-33|Az illési munka záró napjaiban a Delila-osztály gyakran kétszínű jámborsággal és krokodilus könnyeket hullatva panaszolta, hogy a Társulat nincs szeretettel irányában; többek között azzal állottak elő, hogy a Társulat a folyóirat korábbi kiadójának akarata ellen cselekszik. Ez természetesen csak ürügy volt, így fejezték ki elleplezve haragjukat és afeletti elkeseredésüket, hogy nem tudtak hozzájutni a sóvárgott jutalomhoz. A Delila-osztály vezetői, vagy kolomposai 1917 után még sok ideig szövögettek cselszövéseket a Sámson-osztály tőrbe ejtésére s a gyengébbek és az ingadozók a Delila-osztályhoz csatlakoztak. Ezek a kolomposok, vagy vezetők gyakran saját maguk között is viszálykodtak, de a Sámson-osztály elpusztítására irányuló törekvésükben mindig egyetértettek. A Delila-osztályból ezek és mások is, álszent vezetőik behízelgő szavai által elámítva sokat beszéltek a szájukkal a testvéri szeretetről, holott maguk nem tanúsítottak szeretetet és azzal a váddal állottak elő, hogy a Sámson-osztályban nincsen szeretet az ő testvérei iránt. A Sámson-osztály tűrte és hallgatta ezeket a lágy beszédeket és látszólagos szép szavakat, a Delila-osztály visszatérésében reménykedve, vagy pedig azon gondolat hatása alatt, hogy legalább is ne legyen azzal vádolható, hogy a hitszegőket maga űzte el magától.}}
 +
{{raw:data:p|33|31-33|A filiszteusok Sámson hatalmának és befolyásának elpusztítására igyekeztek; de mivel immár többször pórul jártak, el akartak állni ettől a szándékuktól. Ámde Delila szíve erősen csüngött az 5 500 siklust ígérő pénzeszacskón és kapzsisága arra bírta, hogy céljának elérése érdekében minden báját és rábeszélőképességét Sámsonnal szemben igénybe vegye. Így történt az újkori filiszteusok esetében is; sikertelen törekvéseik után, amelyekkel a hű Sámson-osztályt a világháború alatt kelepcébe akarták csalni, hajlandók lettek volna felhagyni a kísérletezésekkel: de a Delila-osztály szíve a Sámson-osztály bukásából származó haszon után vágyakozott és azt remélte, hogy azt, illetve a Társulat vezetését, amelyeket akkor a Sámson-osztály gyakorolt, hatalmába kerítheti; azt remélte hogy akkor önző vágyai be fognak teljesülni. Delila tovább folytatta kísérletezéseit: „Mikor azután mindennap zaklatta szavaival és gyötörte őt: halálosan belefáradt a lelke.” – Bírák 16:16}}
 +
{{raw:data:p|34|34-35|Delila kitartott és céljának elérése érdekében minden rendelkezésére álló eszközt felhasznált és kitartása folytán Sámson végül halálosan elfáradt. Maradjunk annál a gondolatnál, hogy Sámsont nem szabad kritizálnunk ezen cselekedetéért, vagy magaviseletéért, hanem csupán arra kell néznünk, amit az ő cselekedetei és viselkedé-}}}}

A lap jelenlegi, 2024. június 13., 10:32-kori változata

A lap korrektúrázva van


66
töztethetel meg? Ő pedig monda neki: ha összeszövöd az én fejemnek 7 fonatékját a nyüstfonállal.” (Bírák 16:13) 1917-ben a hitszegő Delila-osztály kétségbe kezdett esni és a Sámson osztályt nyíltan hazugság vádjával és egyéb aljas dolgokkal kezdte vádolni. Ezeket a rágalmakat világszerte terjesztette és iratokban is közzétette. Viszont a Sámson-osztály mindent megtett, amit tudott testvérei haragjának megengesztelésére és még mindig azt remélte, hogy vissza tudja téríteni őket az Úr nyája közé. Miután a Delila-osztály teljesen vereséget szenvedett azon törekvéseiben, hogy a Társulat vezetését magához ragadja. 1918 január havában Isten népének egyik nagygyűlésén mindent elkövettünk, hogy a Delila-osztálynak utat nyissunk arra, hogy a helyes magaviseletre tudjon visszatérni. A Sámson-osztály ezzel hibát követett el, de jó lelkiismeretből és a jócselekedet vágyából cselekedett. Sámson azáltal, hogy megengedte, hogy haját nyüstfonállal fonják be és a szövőszékhez erősítsék, az Úrnak tett fogadalma ellen vétkezett, még ha tudatlanságból is. De azon tény, hogy Jehova nem dorgálta meg cselekedetéért személyesen felelősnek nem tekintette. Ennek oka nyilván az volt, hogy Sámson a Jehova által gondviselt drámában csupán eljátszotta szerepét és így bizonyos dolgokat és állapotokat példázott előre, amelyek a világ végén fognak a Sámson-osztályra következni.
29 Mivel látjuk, hogy Sámson a prófétai drámában egy szerepet töltött be, illetlen volna cselekedeteiért megkritizálni. Ő a Sámson-osztály elővigyázatlanságát példázta, ami az Úr előtt nem volt kedves és ami végett a Sámson-osztálynak szenvednie is kellett. Delila nem valamely személyt, hanem azon osztályt példázza, amelynek tagjai egykor a királyság örökösei voltak, de az Úr Jézus Krisztusnak templomához érkezetekor rendkívüli önzést tanúsítottak és testvéreik érdekeit veszélyeztették a saját (a törvényszegők, vagy megbotránkozottak) önző kívánságiak kielégítése érdekében. Delila, Sámson haját nyüstfonállal összefonva azt az osztályt példázza, amely Sámsont veszélybe igyekszik dönteni a saját önző kívánságainak kielégítése érdekében: „És szeggel megerősítvén a zugolyt, monda: rajtad a filiszteusok, Sámson! az pedig felébredvén álmából, kitépte a zugoly szeget és a nyüstfonalat.” – Bírák 16:14
30 Sámson ezzel nem szándékosan szegte meg nazireusi fogadalmát; cselekedete mindazáltal előre mutatta, hogy az általa példázott Sámson-osztály esztelenül fog cselekedni, el fogja hanyagolni az elővigyázatosságot és az őrködést; a későbbi események ezt meg is mutatják. Sámson ismét meghiúsította a filiszteusok ravasz támadását, amennyiben csúfságukra elszakította magát a zugolyhoz erősítő fonalaktól, amiről Delila azt hitte, hogy most már biztosan odakötözve fog maradni. Az illési munka utolsó napjaiban a Delila-osztály titokban egyetértett az újkori filiszteusokkal a hűségesek bajbakeverése tekintetében, személyes hasznot remélvén belőle, de ez a gonosz szándék újból sikertelenséggel járt és
ez a sikertelenség még erősebben fokozta (a Delila-osztály) haragját és elkeseredését.
31 A dráma tovább folytatódott és tovább is megmutatja a Delila-osztály áruló eljárását s a modern filiszteusokkal való közösségét: „Ekkor monda neki Delila miképpen mondhatod: szeretlek téged, ha szíved nincsen énvelem? Immár három ízben szedtél rá engem és nem mondtad meg, hogy miben van a te nagy erőd.” – Bírák 16:15
32 Az illési munka záró napjaiban a Delila-osztály gyakran kétszínű jámborsággal és krokodilus könnyeket hullatva panaszolta, hogy a Társulat nincs szeretettel irányában; többek között azzal állottak elő, hogy a Társulat a folyóirat korábbi kiadójának akarata ellen cselekszik. Ez természetesen csak ürügy volt, így fejezték ki elleplezve haragjukat és afeletti elkeseredésüket, hogy nem tudtak hozzájutni a sóvárgott jutalomhoz. A Delila-osztály vezetői, vagy kolomposai 1917 után még sok ideig szövögettek cselszövéseket a Sámson-osztály tőrbe ejtésére s a gyengébbek és az ingadozók a Delila-osztályhoz csatlakoztak. Ezek a kolomposok, vagy vezetők gyakran saját maguk között is viszálykodtak, de a Sámson-osztály elpusztítására irányuló törekvésükben mindig egyetértettek. A Delila-osztályból ezek és mások is, álszent vezetőik behízelgő szavai által elámítva sokat beszéltek a szájukkal a testvéri szeretetről, holott maguk nem tanúsítottak szeretetet és azzal a váddal állottak elő, hogy a Sámson-osztályban nincsen szeretet az ő testvérei iránt. A Sámson-osztály tűrte és hallgatta ezeket a lágy beszédeket és látszólagos szép szavakat, a Delila-osztály visszatérésében reménykedve, vagy pedig azon gondolat hatása alatt, hogy legalább is ne legyen azzal vádolható, hogy a hitszegőket maga űzte el magától.
33 A filiszteusok Sámson hatalmának és befolyásának elpusztítására igyekeztek; de mivel immár többször pórul jártak, el akartak állni ettől a szándékuktól. Ámde Delila szíve erősen csüngött az 5 500 siklust ígérő pénzeszacskón és kapzsisága arra bírta, hogy céljának elérése érdekében minden báját és rábeszélőképességét Sámsonnal szemben igénybe vegye. Így történt az újkori filiszteusok esetében is; sikertelen törekvéseik után, amelyekkel a hű Sámson-osztályt a világháború alatt kelepcébe akarták csalni, hajlandók lettek volna felhagyni a kísérletezésekkel: de a Delila-osztály szíve a Sámson-osztály bukásából származó haszon után vágyakozott és azt remélte, hogy azt, illetve a Társulat vezetését, amelyeket akkor a Sámson-osztály gyakorolt, hatalmába kerítheti; azt remélte hogy akkor önző vágyai be fognak teljesülni. Delila tovább folytatta kísérletezéseit: „Mikor azután mindennap zaklatta szavaival és gyötörte őt: halálosan belefáradt a lelke.” – Bírák 16:16
34 Delila kitartott és céljának elérése érdekében minden rendelkezésére álló eszközt felhasznált és kitartása folytán Sámson végül halálosan elfáradt. Maradjunk annál a gondolatnál, hogy Sámsont nem szabad kritizálnunk ezen cselekedetéért, vagy magaviseletéért, hanem csupán arra kell néznünk, amit az ő cselekedetei és viselkedé-