„Oldal:A-ti-okos-tiszteletetek-Mozdithatatlanul-az-igaz-Istentiszteletért-1946.pdf/16” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
(→Korrektúrázva) |
|||
Oldal állapota | Oldal állapota | ||
- | + | Korrektúrázva |
A lap jelenlegi, 2024. május 29., 17:57-kori változata
A lap korrektúrázva van
16
M0ZDITHATATLANUL AZ IGAZ ISTENTISZTELETÉRT
dolkozhatnak a kapott tanácsokon és tudják milyen útra menjenek az Ő áldásáért és védelméért.
35 A világ csodálkozik, hogy ezek miért nem fordulnak a vallás útjai felé, amely a romlás felé vezetnek. Azért nem, mert az ő helyzetük ugyanaz, mint Dávidé, aki ezt mondotta: „Az Urra néztem szüntelen; mert jobb kezem felöl van, meg nem rendülök". — (Zsolt. 16:8.) Ők nem állítanak más isteneket maguk elé, még kép vagy más ábrázolás formájában sem. Ők Jehova Istent állítják maguk elé és csak neki hajolnak meg tiszteletükben. Igy, állandóan lelki szemeik előtt tartva Őt, képesek az Ő dicsőségét és igazságát mindig szem előtt tartani. Az Ő igazsága szavaiban van és azt tanulmányozzák állandóan, hogy megismerkedjenek Istenükkel és az Ő méltóságával, felsőbbségével, mindenhatóságával, általános uralmával és legyőzhetetlen szándékaival. Tévedhetetlen hűségük és szeretetük miatt Jehova a jobb kezükön van. megóvja őket attól, hogy el ne bukjanak és megvédi őket, hogy a jó utat választották. Jobb kezükön fogva vezeti őket a helyes úton: és így sohasem mozdulnak el oldaláról a nagy kérdésben.
36 Jehova sohasem fogja elhagyni vagy feláldozni hűséges tisztelőit és szolgáit, még a halálban sem; mert a hű halottait is emlékezetében tartja, hogy részesüljenek a jövendő jókban. Tudva ezt és tudva a hűség biztos végeredményét a
zsoltáros Dávid így szól; „Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem, testem is biztonságban lakozik. Mert nem hagyod lelkemet a seolban; (seol pokol, héberül) nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak őrökké'. — (Zsolt. 16:9—11.) Dávid nem halt meg ellenséges kéztől, mert Jehovát tántoríthatatlanul szolgálta; királysága dicsőségében halt meg és az ő lelke a pokolba, Seolba vagy a sirba jutott és még most is ott van; és most várnia kell, mig Jehova jónak, látja az időt, hogy újra teremtse a lelkét és visszahozza az életbe, mint a „az egész föld hercegét" az Uj Világban.
37 Tehát itt beszél Dávid próféciája Jézus Krisztusról, amint azt Péter és Pál apostolok is megerősítik. Jézus tudta, hogy csak látszólagosan érnek el sikert ellenségei, amiben megölik őt; mert a harmadik napon Isten vissza fogja őt hozni a
halálos állapotból (Seol, pokol, vagy a sir), úgy hogy újrateremti őt, nem mint embert, hanem olyannak, amilyen földre jövetele előtt volt, szellemi lény, amelynek csak most jutott halhatatlanság, megronthatatlanság és Atyja személyének kifejezett képe: „. . . megöletvén ugyan test szerint, de megelevenittetvén lélek szerint"; — (1. Pét. 3:18.) A feltámadással megmutatta Jehova Isten hűséges szolgájának, Jézus Krisztusnak, a halhatatlan élet mennyei útját; és Jézus Krisztus fel-
szállt a mennybe, ahova hús és vér nem juthat. Ő belépett Isten betüszerinti közelségébe, akinek arcába nem nézhet élő, húsbeli ember és leült Isten
jobbkezén, hogy gyönyörködhessen Isten Végréhajtóságának örömében.
38 Előre tudva ezt, mielőtt meghalt volna a kereszten, Jézus boldog lehetett szívében. Az ő „dicsősége" volt, hogy örülhetett és boldog szolgálatot teljesíthetett, mert drága kincs volt Jehovát szolgálni, mint kiválasztott Szolgáló, Tanú és Végrehajtó. A teste is, amelyben Jehovát szolgálta arra az időre, „reménységben nyugodhatott" és biztonságban, megbízva és nyugodtan. Ellenségei sohasem szegezhették Őt a keresztre, amíg el nem jött az Isten által erre megállapított idő. Jézus mondotta: „... És az a kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem, amelyet én adok a világ életéért". — (János 6:51); és ő tudta Istennel egységében, hogy semmi sem sértheti meg húsának, mint „kenyérnek" tökéletes értékét, azoknak a világiaknak életéért, akik bíznak benne. Ezzel a tudással és biztosítással megerősítve, Jézus Krisztus sohasem tért el Jehova tiszteletétől és szolgálatától egy jottányit sem. Hű halálában igazolta amelyet vallani, fenntartani és amelynek engedelmeskedni kell még a halálig is. Ezért beteljesítette neki Jehova a XVI. Zsoltárban adott ígéretét.
39 Hasonló okból, Jehova felkent maradványa a földön „szilárd, mozdíthatatlan és mindig duskáló maradhat az Ur munkájában", mert tudják, hogy fel fognak támadni a Seolból, pokolból vagy a sirból és nem lesz hiábavaló az a munka, amit
Istennevében végeztek a földön. Ez learatta a maga jutalmát, amikor igazolta az Ő nevét és csak kezdete lesz az örök tiszteletnek és szolgálatnak, amelyet Istennek nyújthatnak Jézus Krisztuson keresztül. Ettőlfogva élvezhetik Isten jelenlétében és szolgálatában örök életüket és örökké mennyei gyönyörökben lesz részük. Ami a mostani társaikat, Krisztus „többi juhát" illeti, ezek is tudhatják, hogy ha hűségben halnak meg mielőtt Armageddon kitisztítja Isten ellenségeit a földről, ez ő mozdíthatatlanságuk Jehova tiszteletében megnyeri számukra az Ő kedvezését. Ennek jutalma az életre való feltámadás lesz, örök életre a földön az Ő Uj Világának gyönyörűségeiben.
40 Megáldva azzal, hogy tudják ezeket, Jehova felszentelt szolgái le fognak győzni minden ellenséget és kitartanak mozdithatatlanul Jehova tiszteletében és szolgálatában. A külső körülmények lehetnek, de a szívük boldog lesz. A hús, a testük meg lesz áldva nyugalommal, egészséggel és Isten békéjével, amely minden értelmet felülmúl. És az Ő „dicsőségük", azaz a dicső kincsük, hogy Őt, az Ő Királyát és Királyságát tanúikként szolgálhatják, örülni és vigadni fog, mert mindig örömteli és tiszteletreméltó lesz számukra Jehova szent nevének az igazolása.
Aprobat de cenzura préséi pe lángá Minist. Prop. Nat. cu No. 1264 — 16/2/1946.
„GRAFICA“ INSTITUT DE ARTE GRAFICE ORADEA