Oldal:Harc-az-Isten-ellen-1-2-rész-1937.djvu/3

171

Azonkívül Jehova tanúi részére is szükségesnek látszik, hogy tüzetesen megismerjék a vallások gyakorlatának eredetét és annak a népekre való hatását, hogy annál inkább képesek legyenek Jehova felséges nevének világszerte való hirdetésére -és azok segítségére, akik Istennek és Krisztusnak kívánnak szolgálni. Ebből az okból mutat rá itt az őrtorony ismét nyomatékosan arra, ami Isten ellen harcol, ami törvénytelen és szörnyűség az Úr előtt.

² A mindenható Isten az első világnak a vízözön által véget vetett. A vízözön minden testet elpusztított a föld színén azzal az ivadékkal együtt, amely „Isten fiainak" és az „emberek leányainak" egybekeléséből származott. Csak azok az emberek maradtak meg az életben, akik a bárkában voltak. „... A régi világnak sem kedvezett, de Noét, az igazság hirdetőjét, nyolcadmagával megőrizte, özönvízzel borítván el az istentelenek világát." (Péter II. 2:5) Azok, akik akkor elpusztultak, istentelenek és utálatosak voltak Jehova előtt. A földön csak Noé, három fia és Noé családjának másik négy tagja maradt meg. „Isten fiai", akik emberek lányait vették feleségül, Sátán fogságába kerültek, viszont a törvényszegő angyalok, akik eredetileg résztvettek Sátán lázadásában, lealacsonyított állapotba vagy lakóhelyre vettettek. Isten az ördögöt nem fosztotta meg hatalmától; ennek az okát tanulmányunk későbbi részeiben fogjuk meglátni. Közvetlenül a vízözön után más világ kezdődött s ez a világ tart még most is. A legtöbben azt hiszik, hogy ez a világ mindörökké fennmarad; ebben azonban tévednek. Az ég és a föld alkotja a világot; az ég a világnak ama része, amely emberi szemeknek láthatatlan, viszont a föld az a része, amelyet emberi szemeinkkel láthatunk. A vízözönkor végrehajtott ítélet nem terjedt ki az angyalokra; de a láthatatlanok és a láthatók közt fennálló összeköttetést a vízözön lerombolta. Írva van: „hogy egek régtől fogva voltak és föld, mely vízből és víz által állott elő az Isten szavára; amelyek által az akkori világ vízzel elboríttatván, elveszett. — Péter II. 3:5, 6.

³ Örökké fen fog maradni a mai világ, illetve a látható és a láthatatlan részében? A Szentírás erre a kérdésre a következőképpen válaszol: „A mostani egek pedig és a föld, ugyanazon szó által megkíméltettek, tűznek tartatván fenn, az ítéletnek és az istentelen emberek romlásának napjára." (Péter II. 3:7) Az Úr a mai világot a „jelenvaló gonosz világnak" nevezi (Galata 1:4) s ez fog Isten elhatározása szerint elmúlni vagy elpusztulni. A „tűz" a teljes megsemmisülés képe s ez fog a jelenlegi világra következni. Sátán, az ördög a fejedelme vagy uralkodója a mai romlott és pusztulásra ítélt világnak. (Korinthus II. 4:4) Mialatt ez a világ elmúlik, egy új világ fog keletkezni, amely felől az írás a következőket mondja: „De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, amelyekben igazság lakozik." (Péter II. 3:13) A föld népessége a vízözön után Noéból, három fiából, Sém, Kám és Jáfetből és Noé családjának többi tagjaiból állott. „Azután megáldá Isten Noét és az ő fiait és azt mondá nekik: Szaporodjatok és sokasodjatok és töltsétek be a földet." (Mózes I. 9:1) „Ez pedig a Noé fiainak, Sémnek, Kámnak és Jáfetnek nemzetsége, és fiaik születének az özönvíz után." (Mózes I. 10:1) Az emberiség akkor kezdett szaporodni.

Az élet szentsége

⁴ Jehova közvetlenül Noénak a bárkából való távozása után közölte az élet szentségéről szóló szövetségét. (Mózes I. 9:9—11) A szövetség Isten ünnepélyes és

változhatatlan akaratának kijelentését képezi. Isten minden teremtmény tudtára akarta adni, hogy az élet a Teremtőtől nyert adomány, s hogy a Teremtő engedelme nélkül senki sem jogosult elpusztítani vagy valakit megfosztani az élettől. Isten a madarakat és az állatokat az ember táplálékául rendelte. (Mózes I. 9:2—4) Amidőn valaki embertársát Isten akarata ellenére megöli, az illető gyilkos lesz és meg kell halnia. (Mózes I. 9:6) Az állatok haszontalan öldösése is az örökkévaló szövetség megrontását jelenti (Mózes I. 9:5) A törvény csak oly esetben engedi meg az embernek az állatok megölését, ha táplálékául szükséges az; de ha csupán sportkedvtelésből vagy gyilkolási vágyból kifolyólag öldösi az állatokat, ez az élet szentségéről intézkedő örökszövetség megszegését jelenti.

⁵ A szövetség kihirdetése után az ördög felfedezett egy oly módot, amely útján Isten nevét újból meggyalázhatja, amennyiben az embereket az örökszövetség megszegésére fogja rávenni. Ez a kihágás főképpen Nimród esetében lett kirívó. Nimród, Kámnak, Noé egyik fiának volt az ivadéka. „Nimród ... hatalmas kezdett lenni a földön." A „hatalmas" szó ebben a szövegben (Mózes I. 10:8) ugyanoly értelemben fordul elő, mint Mózes I. 6:4—ben, ahol „hatalmasoknak" van fordítva, s azon ivadékról szól, amely a szellemi teremtményeknek (Isten fiainak) az emberek lányaival való házasságából származott. „Ez (Nimród) hatalmas vadász vala az Úr előtt, azért mondják: Hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród!" (Mózes I. 10:9) Nimród dicsőségre vágyakozott, vérszomjas és harcias szellem fűtötte, kedvét lelte a rossz cselekedetekben, s nyilván az ördög s annak démonai tartották befolyásuk alatt. Nimród a vadállatokat tisztán gonosz vágyainak kielégítése céljából öldöste; fiatal embereket fegyverzett fel és képezett ki gyilkos cselekedeteinek utánzására, s ezek az emberek voltak csodálattal eltelve Nimród iránt és tisztelték őt elvetemültségéért (amit bátorságnak tartottak). Nyilván az ördög tanította meg erre az embereket, hogy jobban ragaszkodjanak egy teremtményhez, mint a Teremtőhöz. Nimród felől az áll megírva, hogy „hatalmas vadász volt az Úr előtt" (azaz, hatalmasabb és okosabb volt a Mindenhatónál). Az a tisztelet és elismerés, amiben őt részesítették, kultusz volt, s akkor kezdődött meg a vízözön után a vallás (hagyomány) kultusz.

⁶ A hagyomány (vagy vallás) a tiszteletnek oly formáját jelenti, amelyben teremtmények egy másik teremtményt részesítenek, amidőnis a tiszteletbenrészesítettet maguk felett állónak, imádásra és tiszteletre méltónak tekintik. Az ördög Nimród apjának, Khúsnak az elméjét befolyása alá kerítette és Khúst, Kámnak a fiát használta fel hamis vezetőnek, hogy a szaporodni kezdő népet elfordítsa Jehova Istentől. Fiát, Nimródot más fiatalemberekkel együtt Isten örökszövetségének megszegésére és teremtmények tiszteletére képezte ki, ami azon cél végett történt, hogy a teremtmények elméje a Mindenható Istentől elterelődjön. Sátán, szövetséges ördögeivel ezáltal kihívta Istent, káromolta nevét és vallás (hagyomány) kultuszt létesített a földön. Mostantól fogva jusson- és tartsuk eszünkben a következőket: Mindig a hagyomány volt azon főeszköz, amelyet az ördög használt a mindenható Isten nevének gyalázására és így idegenítette el az embereket a Felségestől.

⁷ A politika azon eszköz és művészet, amely a népek megszervezését és kormányzását végzi, illetve emberi szervezeteket igazgat. Miután a kultusz szervezése megtörtént és működni kezdett az embereknek Istentől való eltérítésére és teremtmények tiszteletére, azt a politika követte nyomon illetve egy szervezet, amelyet az em-