„Az Ő műve és cselekedete (3.rész)” változatai közötti eltérés

¹ JEHOVA az ő szolgája, Jeremiás által ultimátumot vagy végső felszólítást intézett Jeruzsálem lakosaihoz. Időt engedett nekik, hogy utaikat megjobbíthassák és a figyelmeztetésnek, eleget tehessenek. Hosszú időn keresztül megtűrte ezt a hűtlen nemzetet, de most elérkezett az idő, amidőn Jeruzsálemre nézve dönteni kellett. Ez prófétai előképe volt a „kereszténységnek", a hűtlen tömegnek, amely magát Isten népének nevezi. Jehova most végső felszólítást intéz a „kereszténységhez" s amit Jeremiás hirdetett, az főképpen a „kereszténységre" vonatkozik. „És mondd meg nékik; Így szól Jehova: Ha nem hallgattok reám, hogy az én törvényeim szerint járjatok, amelyet előtökbe adtam, hogy hallgassatok a prófétáknak, az én szolgáimnak beszédére, akiket én küldök hozzátok, mégpedig jó reggel küldém, de nem hallgattatok rájuk: Akkor e házat hasonlóvá teszem Silóhoz, e várost pedig a föld minden nemzetének átkává." — Jeremiás 26:4—6.

² Vegyék figyelembe Jehova mostani tanui a tényállást, hogy Jeremiás sem személyes nézetét nem nyilváníthatta a történendőkről, sem nem adhatott önmagától tanácsot az izraelitáknak a teendőket illetőleg. Néki Isten üzenetét kellett hirdetnie és a néppel meg kellett értetnie, hogy csak az Úr igéje által megjelölt úton menekülhet meg. Egy öntelt, becsvágyó, mások szemében tündökölni szerető ember arra törekszik, hogy az em¬

berek előtt „bölcsnek" tűnjék, aki a népnek csalhatatlan tanácsot tud adni. Így volt ez akkor és így van még ma is. Egyesek a magukat Krisztus követőinek nevezők közül éppen így viselkednek, hogy magukat fontosnak tüntessék. Jehova tanúi sem nem tehetnek hozzá Isten üzenetéhez, sem pedig nem vehetnek el belőle. Ez Jehova ultimátuma, nem valamely emberé. Nem mondhatjuk egyes embernek, hogy az ördögtől van és el lesz pusztítva. Mi azt kell közöljük mindenkivel, hogy Jehova most kinyilatkoztatja feltett szándékát, miszerint — mint azt igéjében feljegyeztette — rövidesen megsemmisít minden vallásoskodót, minden képmutatót és mindazokat, akik az ördög oldalán maradnak. Valamint, hogy a menekülés útjáról gondoskodott, amely út mindenki számára nyitva áll, hogy megkereshesse Istent és az ő igazságosságát, amelyet Krisztus Jézus, a Megváltó által szolgáltat.(vajjon Isten oldalán áll, vagypedig az ördögén.) Az ember állítsa önmagának a mértéket és meg kell állapítsa, vajjon Isten oldalán áll, vagypedig az ördögén. Az emberek elítélése nem Jehova tanúinak feladata. Az ő kötelességük egyedül Isten üzenetének a hirdetése. Valamely hamis prófétával folytatott vita nem helytelen, ha az a nyilvánosság előtt és azon célból történik, hogy a nép alkalmat nyerjen az igazság megismerésére. De egyes személyeket megtámadni és nekik megmondani, miként pusztulnak el, nem helyes.

30

³ A templomi szolgálaton résztvevő és azt támogató jeruzsálemi vallásoskodók nagyon sértve érezhették magukat, mert Jeremiás mások jelenlétében adta tudomásukra, hogy Isten ítélete rövidesen végre lesz hajtva felettük. A zsidó vallás eme képviselői, különösen a papok azt következtették, hogy a Jeremiás által hirdetett üzenet lázításra alkalmas, tehát felforgató s ezért Jeremiást el kell némítani. Valószínüleg így szóltak: „Mint Izrael vezérei és tanítói miért hagynánk magunkat és a népet nyugtalanítani egy ilyen ember által, mint Jeremiás? Éppen így felháborodnak ma is a papok és a nyáj vezérei — akik a vallást személyes haszonlesésből gyakorolják — a Jehova tanui által hirdetett isteni üzenet hallatára. A felháborodott klérus a bíróságokat annak megállapítására készteti, hogy a Jehova tanúi által hirdetett üzenet felforgató és lázító és alkalmas arra, hogy az állam békéjét és nyugalmát megzavarja, miértis az üzenetet hirdető tanukat meg kell büntetni és az üzenet hirdetését be kell tiltani. Isten azt akarja, hogy a vallásoskodók ne mentegetődzhessenek tudatlansággal vagy az ellenségeire következő haragjának a nem ismerésével. Ezért parancsolja tanúinak, hogy Jeremiáshoz hasonlóan szóljanak hozzájuk: ’Ha nem hallgattok az Úrra és nem jártok az általa megjelölt úton, akkor Isten cselekedni fog, amint bejelentette. A felelősség titeket terhel. A mai vallásoskodóknak kezükben van a Biblia. Isten igéje. S amidőn most figyelmeztetve vannak, hogy a Biblia az egyedül megbízható vezető s hogy az Istennek a Szentírásban feljegyzett parancsai iránti engedetlenségükkel önmaguk ellen tesznek bizonyságot és sohasem mondhatják, hogy nem tudták, Isten mit szándékszik tenni velük; s ez különösen áll akkor, ha külön figyelmeztetve voltak a jövendölésekre. Isten már évekkel Jeremiásnak az üzenettel Jeruzsálembe való menetele előtt gondoskodott róla, hogy a törvénykönyvet megtalálják és nyilvánosságra hozzák. És a király felolvastatta a nép hallattára és a nép beleegyezett, hogy engedelmeskedni fog. (Kir. II. 22:3—20; 23:1-3) Éppenúgy gondoskodott Isten arról, hogy az ő szolgái 1918 előtt negyven éven keresztül az „Illés munkát" végezzék, miáltal a néppel Isten országának az üzenetét közölték. A „kereszténységnek" évek óta birtokában van a Biblia és az utóbbi 50 év folyamán a Bibliák, könyvek és traktátusok milliói lettek a nép kezébe helyezve, amelyek mind Istennek a föld népeire vonatkozó feltett szándékát bejelentő bibliai jövendölésekre utalnak. Krisztus Jézusnak 1918-ban történt templomához jövetele óta a könyvek és traktátusok százmilliói lettek elterjesztve a nép között. Ezek által különösen a „kereszténység" figyelme lett Jehova kinyilatkoztatott szándékára irányítva, hogy Krisztus Jézus útján minden az ő országa ellen irányuló ellenállást megsemmisít. A „kereszténység" tehát már figyelmeztetve lett és még mindig figyelmeztetve van az üzenet által.

⁴ Izrael előképi nép volt; s a jövendölés valóban a „kereszténységre" vonatkozólag lett feljegyezve és hirdetve, az ellenjelképi népre, amely Isten népének valja magát. Jehova így szól most hozzájuk: 'Ha nem hallgattok reám, meg foglak büntetni.' Miért figyelmezteti őket Isten oly nyomatékosan, ha úgyis kijelenti: „De nem hallgattatok"? Ez azért történik, hogy kellőképpen figyelmeztetve legyenek s azért a saját igazságtalanságuk következményét viseljék. Rajtuk kívül senki más nem felelős az eljövendő pusztulásukért. Isten szolgái csak úgy tesznek eleget felelősségüknek, ha a „kereszténységnek" hirdetik Isten figyelmeztető üzenetét a megbízás szerint. (Ezékiel 33:8—12) Senki sem állíthatja majd joggal, hogy Isten elhamarkodta az ítéletet.

Nem mondhatják, hogy Isten nem türelmes. Jehova alaposan figyelmezteti őket és időt enged a megbánásra. Ezért a „szokatlan munka", a bizonyságtevő munka tovább folytatódik addig az ideig, amidőn Isten a megsemmisítést megkezdi.

⁵ A jeruzsálemi vallásoskodók nagyon büszkék voltak a templomra. A róm. katolikus hierarchia és vallásos támogatói szintén nagyon büszkék az úgynevezett „katolikus egyházra" és förtelmesen épített katetrálisaikra. Isten Izraelt népévé választotta. A róm. kat egyház viszont önként Isten népének a szerepébe lépett. Mint egykor az izraeliták, úgy a kat. hierarchia is büszkén mutat látható „egyház"-épületeikre. Erre utal Ezékiel próféta is, aki így szólt: „Mondd meg az Izrael házának: Ezt mondja az Úr Isten: Imé, én megfertéztetem szenthelyemet, erősségeteknek kevélységét, szemeitek gyönyörűségét, lelketek kívánságát; és fiaitok és leányaitok, kiket hátrahagytatok, fegyver miatt hullnak el ... mikor ez eljő, megtudjátok, hogy én vagyok Jehova Isten." (Ezékiel 24:21—24) A róm. kat. hierarchia-szervezet pontosan úgy viselkedik, mint egykor Jeruzsálem vallásoskodói viselkedtek. Jehova most végső figyelmeztetést vagy ultimátumot intéz hozzájuk, mondván: „Ha nem hallgattok reám, ... úgy cselekszem e házzal mint Silóval cselekedtem." Az igazság ezen szavai oly szokatlanok voltak Jeruzsálem vallásoskodói előtt, hogy a dolgot hihetetlennek tartották. Valószínűleg így következtettek: „A mi templomunk nem csupán egy sátor, egy ideiglenes lakhely, mint az atyáink idejében Silóban volt. Ha Isten az ő nevét viselő ezen templomot leromboltatná, hozzájárulna, hogy az ő neve gyaláztassék; egy ily feltevés azonban esztelen. Ez az állítás sokkal szokatlanabb, mintsem annak hinni lehetne, ezért nem is hiszünk ennek az embernek, ennek a Jeremiásnak, aki ilyesmit összebeszél." A „kereszténység" vallásvezérei ma hasonlóképpen következtetnek. A papság egy legyintéssel intézi el azt a gondolatot, hogy pusztulás következne rája és így szól: „Jehova tanúi kommunisták, akik a vallás ürügye alatt működnek." Így az igazság hirdetése miatt Krisztus Jézusra és tanítványaira szakadó gyalázat most Jehova készséges tanúira hull.

⁶ Jehova kijelentette továbbá, hogy Jeruzsálemet „a föld minden nemzetének átkává teszi". A vallásos zsidók nem hitték el ezt a kijelentést. Isten azonban keresztül vitte feltett szándékát pontosan úgy, amint azt előre bejelentette. Izraelt azóta is minden nemzet átkozza és szidalmazza, s Armageddonkor minden nemzet átkozni fogja a „kereszténység" vallásoskodóit. Isten „szent nemzete" és az igazságot hirdető minden jóakaratú ember bejelentik most Isten átkát a „kereszténységre", amint nekik meg lett parancsolva; s mert Isten parancsainak engedelmeskedve ezt teszik, Jehova tanúit a papok és nyájaik előkelői nagyon rossz megvilágításban tüntetik fel. Ezt a következő feljegyzett esemény árnyékolta elő: „Hallák pedig a papok és a próféták és az egész község Jeremiást, amint ez igéket szólá Jehova házában." (Jer. 26:7) Midőn a róm. kat. hierarchia és támogatóik hallják Isten üzenetét az ő hű tanúi által hirdetni, így szólnak: „Vallásos érzésünket mélyen sértik és vallásos büszkeségünket bántják, ha Jehova tanúi a mi régi, legszentebbb és tiszteletre méltó intézményünk ellen oly szavakat használnak. Az ő üzenetük esztelen és oly szokatlanul hangzik, hogy nem lehet elhinni." Ezt mondották a zsidók, és ezt mondják ma a katolikusok és más vallásoskodók. A róm. kat. papok és más vallásoskodó lelkészek annyira el vannak telve állásukkal és az azzal járó bevételükkel, hogy a Jehova tanúi által hirdetett üzenetet, amely a szerve-

31

zett vallás jövendő pusztulását bejelenti, a legnagyobb sértésnek veszik. Mivel a vallásvezérek mint hamis próféták vagy hamis prédikátorok vannak feltüntetve, nagyon fel vannak háborodva és vádat emelnek Jehova tanui ellen a nép előtt, úgy szóbelileg, mint a sajtó útján. Ezen vallásos intézmények támogatói így szólnak: „Mennyire szokatlan, hogy valaki lekicsinylőleg beszél a mi nagy egyházunkról és nagy lelkészeinkről! Mi hasonlítható a fenséges katolikus egyházunkhoz?" Ha napjainkban Jehova tanúi túlzó vallásoskodóknál jelentkeznek és nekik a Szentírásban feljegyzett Isten feltett szándékáról beszélnek, így felelnek: ,,Különös, hogy ti hozzánk jöttek! Mi keresztények vagyunk és nincs szükségünk arra, hogy valamit tőletek halljunk. Menjetek a pogányokhoz! A mi egyházunk minden, amire szükségünk van. Nekünk van Bibliánk és a papunk megmagyarázza nekünk. Furcsa, hogy olyan emberek mint ti egyáltalán megkísérelik nekünk valamit mondani!" Ezzel ellentétben, a jóakaratú emberek szívesen fogadják Jehova tanúit és mindig készek a tanulásra; így van folyamatban az emberek szétválasztása.

⁷ A fiatal Jeremiás próféta által végzett munka „szokatlan" volt? Annyira idegenül és képtelenül hangzott, hogy Isten egy olyan ember által mint Jeremiás egy olyan „lehetetlen" üzenetet hirdettet, mint amilyet Jeremiás hirdetett? A zsidó vallásoskodóknak ez volt a benyomásuk. Tüzes haragra gerjedtek, éppen úgy mint a mai klérus teszi: „és lőn, mikor elvégezé Jeremiás a beszédet, amelyet Jehova parancsolt mind az egész néphez szólania, megragadák őt a papok és a próféták és az egész nép, mondván: Halállal kell lakolnod!" (Jer. 26:8) A Jeremiás által hirdetett üzenet nagyon népszerűtlen volt: mindazáltal még így sem szégyelte annak hirdetését. Nem engedte magát semmivel feltartóztatni. Jehova névében és az ő erejében közvetítette a reá bízott üzenetet. Az nem volt cenzúrázva és nem is kért hatósági engedélyt a hirdetéshez Figyeljük meg a sorrendet, amint ellene eljártak: Először a papok, aztán a hamis próféták és azután a nép is cselekedetre lett indítva. A zsidó papság volt az, amely forrongást idézett elő s aztán kétségkívül azt állították, hogy Jeremiás a hibás ezért a zavargásért. Így van ez ma is. A hirdetett üzenet először a papokat gerjeszti haragra. Ezek a dolgot a bíróság elé viszik és ott azt vallják, hogy noha ez az üzenet benne van a Bibliában, mégis alkalmas lázítás keltésére, ha a néppel közlik. Ők nagyon jól tudják, hogy ez nem igaz. De hogy igazolják önmagukat, a legelső alkalmat felhasználják felkelés keltésére és a csőcselék élére állanak, s azután a papok és lelkészek által elkövetett gonosztettet Jehova tanúira hárítják.

⁸ A zsidó vallásvezérek helyesen következtethették volna, hogy ha Jeremiás Jehova nevében hamis üzenetet hirdetett, Isten megbüntetné érte. Isten halálbüntetéssel büntette a hamis próféta Hanániást, mert „pártütőleg szólt Jehova ellen". (Jeremiás 28:16, 17) A zsidó papság ezen eljárásával kimutatta, hogy nem várta, hogy Isten Jeremiást mint hamis prófétát és nevének a gyalázóját megöli. Azért úgy gondolták, hogy maguk veszik kezükbe az ügyet. Az őket támogató hiszékeny népet az üldözésben való csatlakozásra bírták, és felkészültek Jeremiás elítélésére és kivégzésére, és azt várták, hogy minden az ő elgondolásuk szerint történik. Ezért rendeztek egy népcsődületet, rohantak Jeremiásra és kiáltották: „Halállal kell lakolnod!"

⁹ A róm. kat. hierarchia papjai és segítő társaik ma ugyanezen utat követik. Ha ezek a prédikátorok csak egy pillanatig is hinnék, hogy Jehova tanúi hamis, a

mindenható Istent gyalázó üzenetet hirdetnek, így szólnának: „Isten büntesse meg őket és biztosan meg is fogja tenni!" Mivel azonban a klérus jól tudja, hogy Jehova tanúi az igazságot hirdetik, amire ők nem tudnak megfelelni, a papok maguk veszik kezükbe az ügyet, a hiszékeny népet Jehova tanúira uszítják és a hatóságokat elfogatásukra és megbüntetésükre befolyásolják. Ha aztán alkalom kínálkozik, csődületet rendeznek és a csőcseléket az Úr képviselői gyalázására használják. Az összes vallásoskodók ugyanazon minta szerint járnak el Isten tanúi üldözésében; hiszen az összes vallás az ördögtől ered. Ma a magukat Izrael utódainak valló kat. papok befolyásolják a bírókat, hogy igazságtalan és kegyetlen büntetéseket rójanak Jehova tanúira. Ilyen esetek valóban előfordulnak New Jerseyben és a föld más részein. Isten a Jeremiásról szóló feljegyzést megíratta és abban megjövendölte azt, ami napjainkban történik. Ez a feljegyzés segítségére van Jehova hűségeseinek, hogy megértsék és felfogják, miért kell a vallásoskodóktól gyalázatot szenvedniük.

¹⁰ A zsidó papság kétségbe vonta, hogy Jeremiás Isten prófétája és meghatalmazottja lenne, az ő nevében beszélni: „Miért prófétáltál Jehova nevében, mondván: Olyan lesz e ház, mint Siló, és e város elpusztul, lakatlanná lesz? És összegyűlt az egész nép Jeremiás ellen Jehova házában." (Jer. 26:9) A zsidó vallásoskodók a saját szavaikkal tettek bizonyságot, hogy tudomásul vették az üzenetet, amely szerint ugyanaz, a sors vár rájuk is, ami Silót sújtotta. Az üzenet feldühösítette őket, mivel a nép szemében nagy bűnösökként tüntette fel. Önmagukat nagyon igazságosaknak tekintették és a nép előtt is igazságosaknak akartak feltűnni és mindenkire nagyon megharagudtak, aki mást akart meg értetni. A templomban ezek a farizeusok végezték az istentiszteletet. A róm kat. hierarchia és más papok éppen így cselekszenek. Ők is bizonyos ceremóniákat végeznek és azt állítják, hogy azok által Istent szolgálják. Ezek lapos kalapot, csipkézett kötényt, hosszú ruhát hordanak; lefényképeztetik pufók ábrázatukat és a filmszínházakban mutogattatják. Ott mutogatják azt is, hogy az emberek hogyan csókolgatják lábujjaikat vagy gyűrűiket, hogy ezáltal a felsőbbség látszatát keltsék és magukat rendkívül igazaknak és szenteknek tüntessék. Továbbá újságjaikban közlik, Jehova tanúi azt állítják, hogy Isten hozzálátott az összes vallás kiirtásához; s ezt az Isten igéjéből származó üzenetet képtelennek, istengyalázónak és hihetetlennek állítják. Azonban az ítéletet a tanúi felett nem hajlandók Istenre bízni. Nekik áll érdekükben, hogy oly állásban maradhassanak, amelyben a népet könnyen kizsákmányolhatják. A papok így szólnak maguk között és a nép előtt: „Nem mi vagyunk Isten választottai? Nem mi végzünk szolgálatot Isten házában? Nem adjátok ide pénzeteket és nem vesztek így részt az Isten háza szolgálatában? Nem csodálatos, hogy valaki körüljárva, azt merje hirdetni, hogy Isten elpusztít bennünket? Ezek így elismerik, hogy figyelmeztetve lettek, s éppen ezért a felelősséget nem háríthatják el maguktól. A vallásoskodók beteljesítik a már régen feljegyzett próféciát; de az előítélettől sokkal jobban el vannak vakítva annál, mintsem a próféciára hallgatnának vagy azt olvasnák, amit Isten régen megíratott igéjében. Az ördög haragra, gyűlöletre és gonoszságra gerjeszti őket és felhasználja az Úr tanúi kéméletlen kezelésére.

¹¹ A zsidó papság a népet bombasztikus beszédekkel Jeremiás ellen bujtotta: „És az egész nép összegyűlt Jeremiás ellen Jehova házában." Az ördög minden időben így használta fel vallás-papjait. Amikor Krisztus

32

Jézus, Isten szeretett Fia, aki bün és hiba nélkül volt és sohse cselekedett igazságtalanságot, a lázitás és felségsértés legsúlyosabb bűnével a bíróság előtt állott, a papság követelte elítélését és a vérét: „Azok pedig nagy fennszóval sürgették, kérvén, hogy megfeszíttessék; és az ő szavok és a főpapoké erőt vett. És Pilátus megítélé, hogy meglegyen követelésük." (Luk. 23:23, 24) A vallás-papok voltak, akik akkor ott a csőcseléket rábeszélték, hogy Krisztus Jézus vérét követeljék és egy nyilvánvaló gyilkost vele szemben előnyben részesítsenek: „A főpapok és a vének pedig rábeszélték a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el." — Máté 27:20.

¹² Az ördög vallásos képviselői sohsem változnak meg, mind egyformán cselekszenek, mert mind az ő fiai és az ő atyjuk kívánságát cselekszik. (János 8:44) Ma is a papság, különösen a rom. kat. hierarchia az, amely követeli, hogy Jehova tanúit az említett bűnökért, lázításért és az u. n. szennyirodalom" terjesztéséért és más „kihágásokért" szigorúan megbüntessék, holott az Úr ezen tanúi semmiféle igazságtalanságot nem cselekedtek. Ezek Isten parancsának engedelmeskedve, az ő üzenetét hirdetik, hogy az Isten akarata — amint elhatározta — megvalósuljon. Az igazság most világosan és hathatósan hirdettetik, hogy a helyes utat és a tényállást megismerni és megérteni szerető őszinte emberek megtudhassák, megérthessék és felfoghassák, hogy a vallásoskodók az ördög eszközei, akik a népet becsapják és Isten szent nevét meggyalázzák. Ezért üldözik a mindenható Isten tanúit. Ezek semmi jogtalanságot nem tesznek. Ellenkezőleg; ők pontosan az igazságosságot szolgálják, az ördög pedig gyűlöli az igazságot és jogosságot és el akarja pusztítani mindazokat, akik Istennek engedelmeskednek. Jehova megengedi ezt, hogy Sátánnak, az ellenségnek teljes alkalma legyen istentelen állítása megvalósítására s hogy az ő üldözésének kitett embereknek alkalmuk legyen Isten iránti ragaszkodásuk bebizonyítására. Végül azonban Jehova fog Krisztus útján teljes győzelmet aratni, s akik az Úrhoz ragaszkodnak, részesülnek ebben a nagy győzelemben.

¹³ Amidőn Jeremiást a papság vád alá helyezte, a templomban tartózkodott. A politikusok, akik szintén vallásoskodók voltak, de a vallásos dolgokban kevésbé voltak hevesek és önfejűek, ezen különös pillanatban éppen nem tartózkodtak a templomban. Ezek a politikai főtáborban voltak, ahol valamely ravaszul kigondolt terven dolgoztak érdekeik előbbvitelére. A papság pedig gondoskodott róla, hogy a politikusok és a bírák a legsürgősebben értesüljenek. A fejegyzés így szól: „De meghallák ezeket a Júda fejedelmei és felmenének a király házából Jehova házába és leülének Jehova új kapujának ajtajában." (Jer. 26:10) A színjáték ezen részében a fejedelmeket, uralkodókat és bírákat az új kapuban látjuk ülni, azon a helyen, ahol ítélkezni szoktak. Tanúként a „gonosztevők" ellen a papok és más olyanok lépnek fel, akiket a klérus erre előkészít. Most pedig gondoljunk vissza azon sok hasonló esetre, ame-

lyek a közelmúltban Németországban, Quebeckben, New Jerseyben és máshol lejátszódtak, amely esetek a „The Golden Age" (Aranykoraink) című folyóiratban nyilvánosságra lettek hozva. Minden egyes esetben a vallásoskodók azok, akik önző érdekeik előmozdítására Jehova tanúi üldözésére izgatnak, s ezt keresztül is viszik azáltal, hogy Isten tanúit igazságtalanul törvénytaposással vádolják. Hogy aztán őket bűnösöknek mondhassák ki, embereket hamis tanuzásra bírnak. Az Úr tanúi elviszik a népnek az üzenetet, mire a papság titokban egyezségre lép bizonyos nyájukból való emberekkel, akik minden jogtól és igazságos érzülettől mentesek, és rábeszélik őket, hogy az Úr tanúit elfogják és bíróság elé állítsák; s ott, hogy elítélésüket keresztül vihessék, hamis tanukat állítanak és a törvényt helytelenül alkalmazzák.

¹⁴ Amint az a feljegyzésből kitűnik, Jeremiás a fejedelmek vagy a bírák előtt állott. Kicsodák az életére törő vádlók? Az ördög a már említett taktikát követve, ott termett papjaival, akik hatalmas kiabálást csináltak Jeremiás ellen és az életét követelték: „És szólának a papok és a próféták a fejedelmeknek és az egész népnek, mondván: Halálra méltó ez az ember, mert e város ellen prófétált, amint füleitekkel halottátok." — Jeremiás 26:11.

(Folytatása következik)

Tanulmánykérdések

1 Mi volt az oka, hogy Jeremiás egy üzenetet kellett intézzen Jeruzsálem népéhez; mi volt ennek a célja? Mit árnyékolt elő ebben Jeruzsálem?

2 Mi volt a jelentősége annak, hogy Jeremiás így kellett szóljon 'Júda városaihoz': „Ezt mondja Jehova?"

3 Milyen üzenetet intézett Jeremiás Izrael vallásiaskodóihoz? Hogyan fogadták azok? Hasonlítsd össze vele a most Jehova tanui által hirdetett üzenetet és a „kereszténység" vallásiaskodóinak a magatartását! Mutasd ki, mennyire volt jogosult az akkor közvetített figyelmeztetés és mennyire jogosult a most Jehova tanúi által közvetített!

4-5 Miért fektetett le Jehova a prófétai feljegyésben egy ily nyomatékos figyelmeztetést? Mely felvilágosítást nyerünk Ezékiel 24:21—24-ből az üzenet célját illetőleg?

6 Jehova Jeruzsálemet a föld minden nemzetei átkává tette? Hogyan teljesült Jeremiás 26:7? És mily hatást gyakorolt azokra, akik e szavakat hallották?

7 Mily benyomást gyakorolt a Jeremiás által hirdetett üzenet a zsidó vallásiaskodókra? Vázold az ő eljárásukat és alkalmazd a prófétai képet!

8-9 Hogyan kellett volna eljárjanak a vallásvezérek Jeremiással kapcsolatban? Mit tettek ehelyett? Hogyan teljesedik ez napjainkban?

10-12 Indokold meg, miért heccelte fel a zsidó papság a népet, hogy felgyülekezzen Jehova házába Jeremiás ellen? Utalj a papság hasonló eljárására Jézus idejében és napjainkban! Miért vannak most ezek az igazságok annyira kiemelve?

13 Alkalmazd a 10. versben feljegyzett prófétai eljárást korunkra!

14-16 Hasonlítsd össze a vallásiaskodók eljárását és a Jeremiás ellen intézett vádjukat a korunk vallásoskodóinak az eljárásával és taktikájával.