Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/9

10

„FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”

A Biblia írásba foglalását az ember, Mózes kezdte a pusztában, mégpedig héber nyelven. A legnagyobb része annak, amit ma tévesen „Ó Szövetség”-nek neveznek, héber nyelven volt írva, ezért a továbbiakban megfelelő módon „Héber Iratok”-ként van rá hivatkozva. Azonban a „Héber Iratok” nem voltak teljes egészében héber nyelven írva. Ezsdrás 4:8-6:18 és 7:12-26; Jeremiás 10:11; Dániel 2:4-7:28 eredetileg arám nyelven voltak írva. A tévesen „Új Szövetség”-nek nevezett rész eredeti nyelve a görög; ezért a Bibliának ezen szakaszát gyakran nevezik „Görög Iratok”-nak.

A Biblia minden könyvének, szám szerint hatvanhat könyvének, közös az eredete. Habár sok író írta, a Biblia egyetlen Szerző tulajdona. A világ többi könyvei közt ez teszi kimagaslóvá. A Biblia Jehova Isten kinyilatkoztatása Saját Magáról és szándékairól. A Biblia írásának kezdetekor Ő személyesen hozzájárult a Szentírás kánonjához, feljegyezve két kőtáblára a Dekalogot, vagy a Tíz Parancsolatot. (2. Móz. 24:12;31:18) Az írás tényleges feladatát emberi teremtmények vették át, de mindannyian Isten utasítása és parancsa alatt írtak, az Ő szelleme által vezéreltetve. Egyesek közülük bírák és királyok voltak. Egyesek tanult emberek, míg mások egyszerű munkások, pásztorok, halászok stb. Nem voltak hivatásos írók, hanem tevékeny emberek, Jehova tanúi és szolgái az élet minden területén. Ők az évek hosszú időszaka alatt írtak. Mózes körülbelül Kr.e. 1513-ban kezdte el a Pentateuch-ot, a Biblia első öt könyvét, János apostol tizenhat évszázaddal később fejezte be a bibliai kánont.

Annak ellenére, hogy ez a több mint harminc személyből álló embercsoport időben nagyon távol élt egymástól, egy tökéletesen harmonikus irodalmi remekművet készítettek. Mindez nem az írók képessége által, hanem a Biblia Létrehozójának végtelen ismerete és hatalma által volt lehetséges. Az írók önmaguk is elismerik ezt a tényt. Dávid így fejezi ezt ki „Az ÚR lelke szólott én bennem, és az Ő beszéde nyelvem által”. Lukács kijelentette: „Amint szólott az Ő szent prófétáinak szája által”. Péter még hozzáfűzi e vallomáshoz: „Mert sohasem