„Oldal:Memorial-1938.djvu/3” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
(→Korrektúrázva) |
|||
| Oldal (be lesz illesztve): | Oldal (be lesz illesztve): | ||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
{{raw:data:p|3.|Később Isten akaratából Ábrahám leszármazottjai Egyiptomban laktak - az Ördög fő földi erődítményében}}| | {{raw:data:p|3.|Később Isten akaratából Ábrahám leszármazottjai Egyiptomban laktak - az Ördög fő földi erődítményében}}| | ||
{{raw:data:p|c|amely ország az ördög egész földre kiterjedő szervezetét szemléltette. Ábrahám leszármazottjai Egyiptomban rabszolgák lettek, és Sátán meg ügynökei kegyetlenül sanyargatták őket, gyalázva és rágalmazva Jehova nevét. Azután Jehova újra egy élő prófétai képet alkotott, elküldve Mózest Egyiptomba, hogy ott megváltsa népét, és nevet szerezzen Jehovának: „Mert melyik nép olyan, mint a Te néped az Izráel, melyért elment volna az Isten, hogy megváltsa magának való népül, és magának nevet szerezzen, és érettetek oly nagyokat cselekedjék és országodért oly csudálatos dolgokat néped előtt, melyet megszabadítottál Egyiptomból, a pogányoktól és isteneiktől”-2. Sám. 7:23}} | {{raw:data:p|c|amely ország az ördög egész földre kiterjedő szervezetét szemléltette. Ábrahám leszármazottjai Egyiptomban rabszolgák lettek, és Sátán meg ügynökei kegyetlenül sanyargatták őket, gyalázva és rágalmazva Jehova nevét. Azután Jehova újra egy élő prófétai képet alkotott, elküldve Mózest Egyiptomba, hogy ott megváltsa népét, és nevet szerezzen Jehovának: „Mert melyik nép olyan, mint a Te néped az Izráel, melyért elment volna az Isten, hogy megváltsa magának való népül, és magának nevet szerezzen, és érettetek oly nagyokat cselekedjék és országodért oly csudálatos dolgokat néped előtt, melyet megszabadítottál Egyiptomból, a pogányoktól és isteneiktől”-2. Sám. 7:23}} | ||
| − | {{raw:data:p|4.|4-5|A Legfelségesebb először Mózesnek nyilatkoztatta ki Magát az ő JEHOVA nevén, amely teremtményeivel kapcsolatos szándékát jelenti. Mózes által ismertette, hogy Ő, Jehova, öröktől fogva mindörökké létezik, nem, mint aki csak volt, vagy lesz, hanem mint „A VAGYOK ... Ez az Én nevem mind örökké és ez az Én emlékezetem nemzetségről nemzetségre”. (2. Móz. 3:14, 15; 6:3) Jehova Egyiptomban folytatta a prófétai kép megalkotását, és kiemelte választott népe megszabadításának, és neve igazolásának fontosságát, valamint célja megvalósításának eszközét. Jehova megparancsolta Mózesnek, hogy készüljenek fel a húsvétra, amelyet egy meghatározott napon kellett megtartani — Niszán hónap tizennegyedikén. Niszán hó fontosságára úgy hívta fel a figyelmet, hogy elrendelte, hogy ez legyen az év első hónapja. A húsvéti bárány elfogyasztását követő események által Isten be akarta igazolni felsőbbségét az ördög és démonai felett. Az első hónap tizedik napján minden családnak kellett vennie egy hibátlan bárányt, amit a hónap tizennegyedik napjáig tartottak, s akkor leöltek. A bárány vérét az ajtófélfákra kellett hinteniük. Miután megsütötték a húst, azt kovásztalan kenyérrel el kellett fogyasztani a házban. Azok elsőszülötteit, akik hűségesen engedelmeskedtek Jehova Isten parancsának, az Úr megoltal¬mazta és megkímélte, míg mások megsemmisültek. Minden házban, ahol nem jelent meg a parancsnak megfelelően a vérrel meghintett ajtófélfa, az elsőszülött meg kellett, hogy haljon. És meg is halt.}}}} | + | {{raw:data:p|4.|4-5.|A Legfelségesebb először Mózesnek nyilatkoztatta ki Magát az ő JEHOVA nevén, amely teremtményeivel kapcsolatos szándékát jelenti. Mózes által ismertette, hogy Ő, Jehova, öröktől fogva mindörökké létezik, nem, mint aki csak volt, vagy lesz, hanem mint „A VAGYOK ... Ez az Én nevem mind örökké és ez az Én emlékezetem nemzetségről nemzetségre”. (2. Móz. 3:14, 15; 6:3) Jehova Egyiptomban folytatta a prófétai kép megalkotását, és kiemelte választott népe megszabadításának, és neve igazolásának fontosságát, valamint célja megvalósításának eszközét. Jehova megparancsolta Mózesnek, hogy készüljenek fel a húsvétra, amelyet egy meghatározott napon kellett megtartani — Niszán hónap tizennegyedikén. Niszán hó fontosságára úgy hívta fel a figyelmet, hogy elrendelte, hogy ez legyen az év első hónapja. A húsvéti bárány elfogyasztását követő események által Isten be akarta igazolni felsőbbségét az ördög és démonai felett. Az első hónap tizedik napján minden családnak kellett vennie egy hibátlan bárányt, amit a hónap tizennegyedik napjáig tartottak, s akkor leöltek. A bárány vérét az ajtófélfákra kellett hinteniük. Miután megsütötték a húst, azt kovásztalan kenyérrel el kellett fogyasztani a házban. Azok elsőszülötteit, akik hűségesen engedelmeskedtek Jehova Isten parancsának, az Úr megoltal¬mazta és megkímélte, míg mások megsemmisültek. Minden házban, ahol nem jelent meg a parancsnak megfelelően a vérrel meghintett ajtófélfa, az elsőszülött meg kellett, hogy haljon. És meg is halt.}}}} |
A lap 2021. március 1., 09:48-kori változata
A lap korrektúrázva van
Az ŐRTORONY
ÉS KRISZTUS JELENLÉTÉNEK HÍRNÖKE
LIX Évf.
1938 Március 1
6 szám
Emlékünnep
„A mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott. Azért ünnepeljünk.” – 1Kor. 5:7, 8.
[Nem sikerült betölteni a(z) https://data.jwunited.org/wiki/Template:c?action=raw sablont: HTTP 500]
