Oldal:W1935.01.djvu/4

4

prófécia természetesen Jézus Krisztusra vonatkozik, mivel Cirusz Őt példázza, viszont Belsazár, aki akkor a templomi edények birtokában volt, a látszatkereszténység azon vezéreit példázza, akik most kényszeríteni akarják Jehova bizonyságtevőit s meg akarják akadályozni, hogy az Istennek szentelt emberek felszentelésükhöz méltóan viselkedjenek s gyalázatos és illetlen érdekek szolgálatába akarják őket állítani. Jehova prófétája azt is kijelenti az Ördögről, aki a földi eszközei útján működik, hogy a „foglyokat nem bocsátá haza” (Ésa. 14:17), ami azon „ezüst edényekkel” azonos jelentőségű, amelyek a „számtalan sokaságot” példázzák, amely most a látszatkereszténység, illetve Babilon fogságában van. A látszatkereszténység ellenszegül Krisztus országának, a most fellépő Királynak, aki nagyobb, mint volt Cirusz, és Jehova bizonyságtevőinek sem akar teljes szabadságot nyújtani szolgálatuk gyakorlásában; ugyanakkor a „számtalan sokaságot” is láncokban tartja s nem akarja szabadon bocsátani. – Ésai. 42:7.

^10. Sátán egész szervezete Jehova felkentjei ellen van, kiket a próféciában az „arany edények” példáznak. A látszatkereszténység kegyencei a politika tényezői, a pénzfejedelmek és kultúrvezérek, viszont a nehezebb munkát, amit piszkosnak és gyalázatosnak tekintenek, alacsonyabb rendű tömegre, az „erőszak karjára” s többi csatlósokra bízzák. „Akkor előhozák az aranyedényeket, amelyeket elvivének az Isten házának templomából, mely Jeruzsálemben vala és ivának azokból a király és az ő főemberei, az ő feleségei és az ő ágyasai.” (Dán. 5:3) Kétségtelen, hogy ezekkel az edényekkel azok az emberek sem bántak barátságosan és kíméletesen, akik előhozták. Mostanában az „erőszak karaja” hurcolja az Úr „arany edényeit”, a hű maradékot, illetve Jehova bizonyságtevőit kíméletlenül, gorombán és káromlások között. De a hívek, Jehova kegyelméből, teljesen megőrzik Isten iránti hűségüket és szót fogadnak következő utasításának: „Végy tőlem tűzben kipróbált aranyat”. (Jel. 3:18) A hű maradék mindenik tagja tiszteletre méltó edény, a Mester szolgálatára szentelt és a jó munkára megfelelő. (II. Tim. 2:20, 21) Jegyezzük meg, nem a prófétai beszámolóban említett „ezüst edényeket” hozták elő, hanem csak is az „arany edényeket”. A „számtalan sokaságot” példázó „ezüst edények” őrizet alatt maradnak a fogságban, de a kellő időben síkra kell szállniuk Jehova mellett, még életük árán is, s ez az idő közel van. (Jel. 7:9-14) Ezen arany edények elő hozatala azt jelenti, hogy a figyelem rájuk irányul és a megrészegedett tobzódók elé hurcoltatnak. Így hurcolják a hasonmásban is Jehova bizonyságtevőit, a látszatkereszténység ittas dorbézolói elé. Az összeesküvés ezen mozzanatával, a gúny és gyalázat céltábláivá akarják tenni Jehova bizonyságtevőit, gúnyosan terelve rájuk a közfigyelmet, a dorbézolók így akarják őket nevetségessé tenni. Az aranyedényekből a király, a főemberek és a király feleségei s ágyasai bort ittak, ami arra mutat, hogy jelenleg az egész kompánia nyílt gonosztetteket követ el gaz összeesküvésében. A Babilon borától részeg hajdani és mostani dorbézolók mulatságosnak tekintették, Jehova bizonyságtevőinek méltatlan kezelését. Így mutatja ki a látszatkereszténység, hogy Isten ellenségei pártján áll. Így ölti magára Baál ruháit s

ismerteti fel magát a közeli Armageddonban pusztulásra méltónak. (II. Kir. 10:18-27, Jer. 25:33-36) A látszatkereszténység nemzetei gyűlölik Jehova bizonyságtevőit, amint Jézus előre közölte, összeesküdtek, s mindent megtesznek, amit tudnak, hogy Jehova nevét, bizonyságtevőinek gyalázatos kezelése útján meggyalázzák.

¹¹ Sátán, aki az egész emberiségből kereskedelmi cikket csinált, s az egész világot megrontotta, töltötte ezen földi képviselőinek – akik az ő akaratát teljesítik, s Jehova bizonyságtevőit üldözik – poharába a bort. „Bort ivának és dícsérék az arany-, ezüst-, érc-, vas-, fa- és kő-isteneiket.” (Dán. 5:4) Jehova templomának aranyedényeiből Babilon borát itták s ez fokozta ezen uralkodók kicsapongó (duhaj) kedvét; nagyon mulatságosnak találták a dolgot s mindent dicsőítettek, csak Jehovát nem, sem azokat, akik Jehova mellett álltak. A prófécia e része, a „Kígyó magvának” duhaj dorbézolóit mutatja be, mint az Ördög és szervezetének híveit. A Nabukodonozor látomásáról, Dániel által közölt beszámolóban (Dániel 2. részében) Sátán szervezetét nagy érc szobor példázza, amelynek arany feje az Ördögöt jelképezi, a többi, egymás után következő ércek pedig a Sátán szervezete többi elemeit. Ezek a dorbézolók Belsazár lakomáján, emiatt dicsőítették az „arany-, ezüst-, érc-, vas-, fa- és kő-isteneiket” és ittak áldomást. Ezúton ismertették meg magukat, mint a sátáni szervezet elemeit, amely Jehova és királysága ellen harcol. A látszatkereszténység mostani „káldeusai” a világszervezetek hatalmasait imádják s reszkető, kétszínűen ég felé emelt kezekkel mondják a Népszövetségről: „Ez a világ egyetlen világossága!” Így csavarják el s változtassák hazugsággá Isten igazságát s inkább létesítményeket imádnak és szolgálnak, mint a Teremtőt, habár kifelé, kétszínűen Krisztus Királysága képviselőinek is vallják magukat. – Róma 1:25.

¹² 1928-ban öntetett ki a hetedik „csapás” s nyomban az utána következő évben kitört a nagy pénzügyi válság; a babilonbeliek, illetve a látszatkereszténység, mégsem hagyott fel bálványimádásával s nem tartott bűnbánatot bűnei miatt. „A többi emberek pedig, akik meg nem ölettek e csapásokkal, nem tértek meg az ő kezeik csinálmányaitól, hogy ne imádnák a gonosz lelkeket (szellemeket) és az arany és ezüst és érc és kő és fa bálványokat, amelyek nem láthatnak, sem hallhatnak, sem járhatnak; és nem tértek meg (nem tartottak bűnbánatot) az ő gyilkosságaikból, sem az ő ördöngősségeikből, sem paráználkodásaikból, sem lopásaikból.” (Jel. 9:20, 21) Az igazságnak most állandóan fokozódó hirdetése nyújt alkalmat a „kereszténység” vezetőinek, az igazság (jog) meglátására; ámde egyesek tovább folytatják Jehova valóságos és hű bizonyságtevőinek üldözését. Az a csőcselék, amely az álkereszténység szervezetében van, előszeretettel tünteti fel magát törvénytisztelőnek, békehajlamúnak és a társadalom hasznos tényezőjének, emiatt akarja a törvényhozó- és végrehajtó hatalmakat arra bírni, hogy Isten felkentjeit megvessék és megalázzák. Ezek azon hamis vágy és ürügy alatt akarják végrehajtani szándékukat, hogy azt állítják, Jehova bizonyságtevői veszélyeztetik a békét és a kormányokat. Isten Igéjének hirdetése (az igazság) napfényre hozza (felderíti) e „kereszténység” uralkodóinak