Oldal:HUw1936.03 Samson 1-3.djvu/20 forrásának megtekintése

<noinclude><pagequality level="3" user="Marta.zsido" /></noinclude>{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:ai|1|l|52}}}}

{{raw:data:c
|{{raw:data:p|c|fogják; de a maga ártatlanságáról meg volt győződve és arról is, hogy ő az Isten akaratát teljesíti: „És monda neki Sámson: teljesen igazam lesz most a filiszteusokkal szemben, ha kárt okozok nekik.” — Bírák 15:3}}
{{raw:data:p|8|7-12|Sámsonnak az volt a küldetése, hogy bajt vagy kárt hozzon a filiszteusokra és ezért volt ő ártatlan mind abban, amiket a filiszteusokkal cselekedett. Hasonlóképpen az Isten szolgái által végzett munka az illési korszak alatt az igazság hirdetése által a modern filiszteusok megkárosítását célozta; mert Isten beszéde, az igazság a kétélű kardnál is élesebb. Ennek a kardnak suhogtatása bántja a képmutatók társaságának felekezeti érzékenységét és „elpusztítja legelőiket.” — Ezékiel 34:1—8; Jeremiás 25:34—38}}
{{raw:data:p|9|7-12|Az igazság közleménye a modem filiszteusokat sokféleképpen megbüntette. Isten szolgái ennek a munkának végzésében ártatlanok, miképpen Sámson ártatlan volt Isten előtt: „És elment Sámson és összefogdosott 300 rókát és csóvákat vevén, a rókák farkait egymáshoz kötözte és egy egy csóvát tett minden két rókának farka közé." — Bírák 15:4}}
{{raw:data:p|10|7-12|Ott az oroszlán a sakálok csoportosan járnak; de nem úgy ám a rókák. A feljegyzésből nem tűnik ki, hogy Sámson valakit is igénybe vett volna a rókák összefogdosására és farkaik összekötésére, nyilvánvaló tehát, hogy ebben az ügyes munkájában az Úr támogatásában volt része. Sámson ezzel nem cselekedett tréfa dolgot, hanem egy jól átgondolt és ügyesen végrehajtott munkát végzett Isten nevének gyalázóival és Isten népének elnyomóival szemben. ez nagyszerűen kieszelt terv volt az ellenség megbüntetésére. Sámson ezáltal világosan Istennek az illési korszak alatt dolgozó hű szolgáit példázza. Azon tény, hogy sakálokat (rókákat) kellett használnia munkájára, arra mutat, hogy testvérei közül senki sem segített neki a filiszteusok megbüntetésében. Hasonlóképpen az illési korszak alatt  sem segített senki sem az állszenteskedők közül a hűségeseknek, hanem inkább érzelgősségükkel és jámborságukkal hivalkodtak. Akkor ezek a gyávák így szólottak: „Tekintettel kell lennünk a papságra, nem szabad őket nevetségessé tenni és hibáikat sem szabad emlegetnünk, hanem inkább szeretettel kell beszélnünk róluk." Hogyan lehetne valaki Isten hű szolgája, ha egyúttal jámbor és érzelgős módón beszél arról, amit akkor a „szeretet" alatt értettek? Az Isten iránt való szeretet az ő parancsainak örömteljes megtartását jelenti. (1 János 5:3; János 14-15) Az illési korszak alatt Isten ezen állítólagos szolgái, akik a maguk tetszése szerint cselekedtek a gyalázat elkerülése, nem a szeretettől voltak indítva, tehát nem is voltak tiszta szívűek. Aki tisztaszívű, szorgalmasan fog törekedni Isten akaratának parancsa szerint való teljesítésére, arra való tekintet nélkül, hogy mit fognak róla gondolni vagy beszélni az emberek; Isten az inség idejében az ily hűségesek iránt fogja megmutatni az erejét.}} 
{{raw:data:p|11|7-12|Amidőn Sámson a rókákat (más fordítások szerint „sakálokat") készenlétben helyezte, meggyújtotta a farkaik közé helyezett csóvát: azok}}|{{raw:data:p|c|elszaladtak a vetés közé és az olajfás kertekbe, egyszóval szaladtak, amerre tudtak és mindenfelé veszedelmet vittek magukkal:És meggyujtá tűzzel a csóvákat és beeresztette azokat a filiszteusok gabonájába és felgyújtá a gabona kalangyákat, az álló vetéseket, a szőlőket és az olajfaerdőket." (Bírák 15:5) A gabona alatt búzát, rozsot, árpát, zabot, kölest és hasonló terményeket kell értenünk. Nyilván nagy pusztítást okoztak a 150 tüzes csóvát magukkal vívő sakálok vagy rókák a mezőn és az olajfa keretekben és a tűz oly gyorsan terjedt, hogy a filiszteusok nem tudták eloltani, amíg magától le nem lohadott. Ez nyilván éhséget idézett elő a filiszteusok között. A gabonájuk már meg volt érve s így könyen meggyulladott, a filiszteusok pedig tehetetlenek voltak és végig kellett nézniük a pusztulást. }}
{{raw:data:p|12|7-12|Isten hű szolgáinak illési munkája hasonlóképpen pusztító hatású volt a modern filiszteusokon. „A szervezett kereszténység" templomlátogatói között nagyon sok traktátus, könyv és füzet került forgalomba. A tüzes igazságokat tartalmazó közlemény fölperzselte a papság mezőit, amely terményével a klérus a népet táplálta és amiből hasznot húzott. A munka illési korszakában a klérus beteg lett és gyakran eképpen jajgatott: „Ezek a reggel-hírnökök feldúlják a mi egyházainkat." A tény az, hogy Isten azokat valóban a nyáj állszenteskedő pásztorainak illetve legelőiknek felperszelésére használta.}}
{{raw:data:p|13|13-14|A filiszteusok e csapás hatása alatt nagyon felbőszűltek. Összeszaladtak és kérdezni kezdték: „Ki csinálta ezt? És mondák: Sámson, Timneus veje, mert elvette tőle az ő feleségét (jegyesét) és adta azt az ő társának. Felmenének annakokáért a filiszteusok és megégették az asszonyt és annak atyját tűzzel". - Bírák 15:6 }}
{{raw:data:p|14|13-14|Más valaki világosíthatta fel őket, mert a szöveg így szól: „És mondák." Kik mondák? Nyilván a hitszegő izraeliták, akik a filiszteusokkal egy gyékényen árultak és az illési korszak hitszegőit példázták, akikből később a „gonosz szolga" osztálya alakult. Itt egyúttal rá van mutatva arra is, hogy mi fog történni az 
áruló „gonosz szolgával". A Sámson hitszegő jegyesére következett sors találóan példázza a „gonosz szolga" sorsát. }}
{{raw:data:p|15|15-18|Sámson nem volt bősz amiatt, hogy a filiszteusok az ő hűtlen jegyesét elégették. De nem érte be ennyivel. A filiszteusok megbüntetésére küldetett és nem akart nyugodni addig, amíg el nem végzi, amire Isten utasította: „Sámson pedig monda nekik: bátor ezt cselekedtétek, mégis addig nem nyugszom meg, míg bosszúmat ki nem töltöm rajtatok." — Bírák 15:7}}
{{raw:data:p|16|15-18|Sámson szavaiból kitűnik, hogy a filiszteusok helyesen cselekedtek, amidőn érette bosszút állottak az asszony és az asszony atyjának elégetésével; mert így szólott: „Bátor ezt cselekedtétek, mégis addig nem nyugszom meg, amíg bosszút nem állok rajtatok". Sámsonnak nazireus létére híven meg kellett tartania Istennel kötött szövetségét, amit csak Isten utasításának teljesítése által tarthatott meg. Kijelentése azt jelenti, hogy csak akkor szűnik meg pusztítani közöttük, amidőn Isten bosszúállása rajtuk beteljesedett. Ez azt példázza, hogy Isten hű szolgái mind-}}}}<noinclude><references/></noinclude>