Az ő "műve" és "cselekedete" (6.rész)

 

Borító

---

Az

ŐRTORONY

és Krisztus

jelenlétének hírnöke

Ti vagytok az én

tanúim, szól Jehova,

hogy Isten vagyok.

Ésaiás 43:12

Vigyázó! meddig még az éj?

Ésaiás 21:11

The Watchtower and Herald of Christ's Presence

(Hungarian Edition)

Monthly, MAY 1938

Revista lunara - Anul 25

Vallásos f-irat 25. évlolyam

9-10 szám

1938 május 15 hó

TARTALOM

Az Ő "műve" és "cselekedete" (folytatása V. rész)

66

Az Ő "műve" és "cselekedete", VI. rész

67

Az Ő"műve" és "cselekedete", VII. rész

76

Entered at Second Class Matter April 24th, 1929, at Brooklyn, N. Y.. Postoffice under the Act of March 3rd 1879. (Sec. 397, P.L and R.)

Vyplaceni novin. známkami povoleno feditelstvím post a telegrafu dne 30. XII. 1933 pod cis. 322 020-VII-1933. Printed in Czechoslovakia.

Made in Czechoslovakia

68

---

67

viszik, hanem embertelenül meg vannak részegülve, dü­hösek lettek, mint egy tajtékzó veszett kutya, és min­denkit meg akarnak „harapni", aki őket Isten üzenetével felkeresi. Jehova azt mondja, hogy igyanak „a fegyver miatt, amelyet közéjük küldök." Ez azt mutat­ja, hogy a harag-bor egyelő jelentőségű 1. a „lélek kardjával, ami az Isten igéje" és Jehova harag-üzenetét ki­fejezésre juttatja, és 2. a megsemmisítő ítélet-kardjá­val, amelyet Krisztus Jézus az, armageddoni csatában fog megsuhogtatni. A ,bor a pohárban' és a „kard," együtt előárnyékolják azt, ami Isten akaratát képezi Armageddon előtt és alatt. Az ő akarata keresztül kell vitessék.

⁴⁵ Jeremiás jövendölésének ez a része teljesen; össz­hangban van az Urnak Abdiás 1:1-ben feljegyzett sza­vaival: „Keljetek fel és támadjunk reá haddal!" Akik valóban az Úr oldalán állnak és Istent és az ő király­ságát szeretik, kétségek között lehetnek most affelöl, hogy mi a hűségesek mostani kötelessége? Jehova Isten ideje elérkezett, amidőn nevét az egész földön hirdetni kell, s ez meg kell történjen és be kell fejeztessék, mi­-

előtt a Legfelségesebb az ő mindenekfeletti hatalmát megmutatja, — Mózes II. 9:16.

⁴⁶ Ha azt találjuk, hogy Jeremiás elhalasztotta a mun­kát és elhatározta, hogy egy alkalmasabb időt vár ki a „pohár által ábrázolt üzenet átnyujtására, akkor azt következtethetjük, hogy Jehova mostani tanúi szintén jogosultak a munkát elhalasztani, míg kedvezőbb alka­lom vagy idő kínálkozik, Isten üzenetét úgy hirdetni, amint ő megparancsolta. Hogy cselekedett Jeremiás? És mit kell tegyenek most Jehova hű tanúi?

Tanulmánykérdések

41-42 Hogyan tekintik a pohár tartalmát azok, akikhez küldetett? Tehát mi a nyilvánvaló kötelességük és kiváltságuk ma Jehova tanuinak? Mindenki maga viseli a felelősséget, vagy pedig egyik a másikét?

43-44 Mit tartalmaz a pohár? Milyen uton kísérelik meg a vallásoskodók a pohár tartalmának a „kiürítését"?

45-46 Miután tehát Jehova az ő próféciáit feltárta és ókori szolgái által példát mutatott a hűségre vonatkozólag, mit cselekszenek mindazok, akik az Úr oldalán állnak és Istent és az ő királyságát szeretik?

(Angol W. 1937 november l.)

Az Ő "műve“ és "cselekedete"

VI. rész

„Amint Silóval cselekedtem." — Jeremiás 7:14.

¹

JEHOVA gyűlöli a gonoszokat. ,,Amint írva van: Jákobot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem." (Róma 9:13) Ez nem azt jelenti, hogy Isten Ézsaut valamit, Jákobot azonban nagyon szerette. „Jákob" azokat képletezi, akik hűségesen szolgálják Jehovát, míg Ézsau azokat, akik nyerészkedésből ördög-vallást gyakorol­nak; s Jehova gyűlöli ezt az osztályt, mivel az ehez tartozók mindenike az ördög oldalán áll, A földön azok az emberek a leginkább büntetésre méltók, akik magu­kat Isten szolgáinak vallják, a valóságban azonban mind­untalan gyalázatot zúdítanak Isten nevére és súlyos büntetéseket szabnak ki Isten szolgáira, mert azok hű­ségesen szolgálják Istent. Azáltal, hogy Isten szolgái az Istenhez való ragaszkodásuk miatt üldöztetést szen­vednek, megpróbáltatásnak vannak kitéve, amely próba — ha hűségesen kiállják az igazak javára fog szolgálni. „Jehova az igazat megpróbálja, a gonoszt pedig, az álnokság (más ford. szerint: az erőszakosság) kedvelőjét, gyűlöli az ő lelke." (11. Zsoltár 5; Róma 8:28) Gonosztevők és az erőszakosság kedvelői különösen a vallásoskodók, akik Isten törvényévél ellentétben erőszakosságot cselekszenek. A római kat. hierarchia vezető szerepet játszik a törvénytelenek között s ezért a goszoszok között a legrosszabb. Ez a gonosz rendszer fennhé­jázó és istengyalázó módon azt állítja magáról, hogy Is­ten és Krisztus földi helytartója, míg ezalatt a csalárd ürügy alatt tovább folytatja istentelen cselekedeteit gonosz hatalma megvalósítására. Jehova meghatározta azt a napot, midőn ennek a gonosz társaságnak megfizet, s úgy látszik, hogy az ellenük való haragja kife­jezésére az idő nagyon közel van. Az a tény, hogy Isten most feltárja népe előtt, hogy a vallásoskodók állanak a gonosztevők élén, meggyőző bizonyítéka annak, hogy nagyon közel van az idő, amidőn Isten kifejezésre juttatja a gonoszok, feletti hatalmát.

²

Jehova egy látomásban jelentette be Jeremiásnak a gonoszokra vonatkozó feltett szándékát, és prófétá­jával egy szerepet játszatott le ennek a képnek a meg­világítására. „És elvevém a pohárt Jehova kezéből, és

megitatám mindama nemzeteket, akikhez külde engem Jehova." (Jer. 25:17) Jeremiás azután eljátszotta ezt a képletes színjátékot vagy abban egy szerepet, amellyel előárnyékolta azt, amit most a Jeremiás által pél­dázottak kell cselekedjenek. Amit Jeremiás cselekedett, nem volt könnyű feladat. Mindazáltal ő nem utasította vissza, mert az nehéz volt. Jeremiásnak Jehovától nyert megbízatása megkövetelte, hogy a reá ruházott köteles­séget hűségesen teljesítse. Ez Istentől kiutalt munka volt. Jeremiás teljesen tisztában volt a kora papsága szellemi állapotával, és tudta, hogy a feladatának a tel­jesítése a vallásoskodók részéről súlyos következménye­ket von maga után. De örömteljes szolgálat volt, mivel Isten akaratával összhangban végezte. Jeremiás megtudta, hogy az Úr öröme az ő erőssége. S ez az öröm kárpótolta mindazokkal a kellemetlenségekkel és fáj­dalmakkal szemben, amelyekkel össze volt kötve a reá­ bízott feladat teljesítése. Mit árnyékolt ez elő? Ponto­san azt, aminek a cselekvése most az Úr tanúira bíza­tott s amit nekik teljesíteniük kell. Ha most a maradék a régen alkotott, kellemetlen állapotokat előárnyékoló képet tanulmányozza és összehasonlítja azokkal a ke­gyetlen üldözésekkel, amelyeket közülük sokan, külö­nösen a németországi és new-jersey hűségesek elszen­vedtek ,akkor nagyon jól tudja, hogy az előtte álló feladat nem könnyű. De az útjában álló bajok egyálta­lán nem képesek feltartoztatni a reábizottak teljesítésé­ben. Az igazak, hívők és buzgók nem pazarolják el a makuk és mások idejét, levélírásra és arról való kérdezősködésre, hogy mi a teendő. Az Úrtól megkapták a parancsot és utasítást; felismerték kötelességüket, s annak teljesítésére igyekeznek. Jó nekik, hogy tudják! Egyeseknek az Úr népe közül most nincs meg a szabad­sága, hogy másokkal levelezzen. Nincs megengedve ne­kik, hogy a Társulat iratait, különösen az „Őrtornyot" beszerezzék. De ők táplálkoztak Isten igéjével és így tudják, hogy Isten mit parancsolt a hűségeseknek, s ezt szorgalmasan cselekszik is, mégha az életükbe kerülne is. Ezek nem írnak hosszú leveleket a hivatalhoz, mond­ván: „Én megütköztem ezen a magyarázaton, s szeret-

69

---

68

nék egy engem kielégítő feleletet kapni reá." Aki ilyes­mivel foglalkozik s ezáltal a maga és mások idejét pa­zarolja, nem tarthat lépést az Úr seregével. Az ilyenek nem állanak meg a megpróbáltatásban és nem fognak mindvégig kitartani. Ma senkisem menthető, aki idejét elpazarolja s nem tevékenykedik, hanem azon a kérdé­sen rágódik, hogy vajjon az Úr. Jézus megjelent és a templomában van vagy nincs s vajjon az apostolok és a hű szentek feltámadtak vagy sem. Ezek a kérdések már régen meg lettek oldva, s a hűségesek most látják, hogy kötelesség vár teljesítésre, és örömük telik ennek a kötelességnek az Úr ereje által való teljesítésébén. Ez szolgáljon válaszul az ilyen fajta levelekre, amelyek­ben felkérnek, hogy az őrtornyot oly kérdések megválaszolására használjuk, amely kérdésekre már régen vi­lágos felelet lett adva. Az Úr hadserege Krisztus Jézus parancsnoksága alatt előretör. Nincs időnk a szörszálhasogatásra. Kötelességünk az Urra hallgatni, különö­sen, ha a parancsai ennyira világosak és határozottak. A jövendöléseknek a népe előtt való feltárásával most azt célozza, hogy az első sorban küzdők bátorságot és erőt merítsenek a habozás nélküli előnyomulásra.

³

Az Urnak Jeremiáshoz intézett parancsa így szól: „Itasd meg vele az összes nemzeteket", akikhez az Úr elküldötte őt; és ezt meg is cselekedte. Szimbolikus vagy képletes módon ösztönözte az embereket, hogy igyanak. Ezzel a cselekedetével egy képet kellett alakítson an­nak elöárnyékolására, ami az utolsó napokban, illetve Jehova napján lejátszódik. A feljegyzés nem mutatja, hogy Jeremiás Júdát és Jeruzsálemet elhagyta- és az említett nemzetekhez utazott vonla, sem azt, hogy küldönceket küldött volna az illető nemzetekhez a pohár átnyujtására. A Jeremiás jövendölésének 27. részében levő feljegyzés azt mutatja, hogy Jeremiás igénybe vet­te Edom, Moab, Ammon, Tírusz és Szídon éppen jelen­ lévő követeit vagy képviselőit s a „poharat" ezekkel küldte el, vagy hogy a pohár tartalmát velük, mint az illető országok vagy kormányok hivatalos képviselőivel itatta meg. Jeremiás az Úr írásos kijelentését vagy üzenetét Serája szállásmester által is elküldötte, akit Sedékiás király Babilonba rendelt ki. Jeremiás utasítot­ta Seráját, hogy olvassa el mindazt, ami Babilon pusztulására vonatkozólag egy könyvben feljegyeztetett s annak felolvasása után kösse egy kőré, és dobja az Eufrátes folyóba, ezáltal előrejelezvén, hogy mi követke­zik Babilonra (Jeremiás 51:59—64) A Jeremiás által alakított kép mindenesetre teljes volt és azt mutatta, hogyan van eljuttatva Jehova figyelmeztetése egyik vagy másik formában a világ összes nemzeteihez. A je­lenkorra Jehova a rádiót szerezte, amelynek a segítsé­gével a királyság üzenete majdnem a világ összes nem­zeteinek el lett juttatva; Ezáltal az emberiség figyel­meztetve és értesítve lett, hogy a Sátán világa meg lesz semmisítve és Krisztus Jézus fog igazságban uralkodni. Jehova gondoskodott hangszóró berendezkedésekről is, amelyek segítségével az üzenet szóval és más módon hirdettetik a föld különböző vidékein. Ehhez jön még, hogy Jehova tanúi az üzenetet nyomtatott formában nem kevesebb mint hetvenöt különböző nyelven és dia­lektusban még ennél több államban hirdetik. Az Egye­sült Államokban majdnem az összes nemzetekhez tarto­zó egyének élnek, s ezek valamilyen formában érintke­zésbe kerültek Jehova üzenetével. Jehova tanui az Úr parancsaival összhangban bizonyságot tettek a nemze­teknek és tovább kell folytassák az üzenetnek a meg­parancsolt módon való hirdetését. Ha aztán ez a munka befejezést nyert, akkor Jézus kijelentése szerint minden idők legnagyobb nyomorúsága szakad a nemzetekre. (Máté 24:14, 21) Jehova üzenete napjainkban a római

kat. hierarchia számára annyira keserű lett, hogy ez a gonosz rendszer minden lehetőséget megragad Isten igazsága elfojtására.

Katolikus akció

⁴

Az általánosan mint Nagybritánnia gyarmatainak ismert brit külterületeken a római kat. hierarchia tör­ényeket fogadtat el, amelyek megtiltják, hogy az Is­ten országáról szóló üzenetet nyomtatott formában azok­ba az országokba vigyék. Ez az ördögi vallásrendszer annyira vakmerő lett, hogy a sajtójában közhírré teszi, hogy minden hatalmát és befolyását ilyen törvények kiadására és keresztülvitelére fogja felhasználni. Már ez önmagában világos bevallása annak, hogy a római kat. hierárchia papsága figyelmeztetésben részesült, és sohase mentegetődzhetik azzal, hogy nem volt figyel­meztetve Istennek az ő megsemmisítésére vonatkozó fel­tett szándékára.

⁵ Az Egyesült Államokban, amely hosszú időn keresz­tül mint a szólás-szabadság hazája volt ismeretes, a római kat. hierarchia képes volt arra, hogy a rádióleadókat, hírlapokat és a hirdetés más eszközeit gúzsba kösse s így az Isten országa üzenetének szabad, szé­leskörű hirdetését megakadályozza. Ezt azzal az ürüg­gyel teszi, hogy az Isten országáról szóló üzenet „sérti a vallásos érzésüket", viszályt szerez a nép között és azért el kell tiltani. Egyszersmint a római kat. hierarchia szervezet nagy heréi és politikai eszközeik, akiket si­kerűlt bejuttatni különböző hivatalokba, vonakodás nél­kül és akadálytalanul vádolják az amerikai legfelsőbb bíróság tagjait, mert ez a bíróság nem akar engedni a hierarchia félrevezető politikai befolyásának. A hierar­chia ezzel is elismeri, hogy a figyelmeztetést halotta s az a legérzékenyebben érintette; s így sohasem mentegetődzhetnek tudatlansággal és azzal, hogy nem tudták Isten mit készül ellenük cselekedni. A mondottak ol­vasásakor vegye tudomásul a hierarchia és képviselői, hogy Isten üzenetének hirdettetni kell, s hogy nincs hatalmukban feltartóztatni Jehova ítéletvégrehajtójának az eljövetelét, aki istentelen szervezetükön végrehajtja Jehova régen megírott ítéletét.

⁶ Jehova tanúi nem kísérleteznek a világ megtéríté­sével, sem nem űznek propagandát vagy folytatnak oly fanatikus hirdetési módot, amely arra igyekszik, hogy viszályt keltsenek, amint azt a hierarchia papsága jogtalanul állítja. Jehova tanúi engedelmeskednek Isten­nek a igazság hirdetésére vonatkozó parancsainak. Ve­gyék tudomásul ezt a tényállást a jóakaratú, becsüle­tes és őszinte emberek, engedelmeskedjenek Isten igé­jének és ne hallgassanak a római katolikus papság és szövetségeseinek az Úr képviselői ellen intézett gonosz és hamis vádjaira.

Először a vallásoskodók

⁷

Az Isten parancsára Jeremiás által lejátszott drá­ma prófétai része megmutatja, hogy először hol kell átnyújtani a poharat, midőn így szól: „Jeruzsálemet és Júda városait, az ő királyait és fejedelmeit, hogy pusz­tasággá, csudává, szörnyűséggé és átokká tegyem őket, amint e mai napon van." — Jeremiás 25:18.

⁸ Jeruzsálem és Júda városai, a királyok és mások akkor Isten népének vallották magukat. Ezek a mostani „kereszténység" vallásoskodóit,a papságot és másokat árnyékoltak elő, akik azt állítják, hogy mint az Úr népe isteni jog alapján uralkodnak a világon. A papság, a lelkészek, prédikátorok és tenyésztett, hivatásos képvi­selői a zsidó vallásnak magukat Isten szolgáinak és az Isten ígérete szerinti Ábrahám magvának vallották.

70

---

69

Kötve voltak a Mózes utján kötött törvényszövetség in­tézkedéseihez és az engedelmesség és hűségszövetség ál­tal is a Úr lekötelezettjei voltak (Mózes V. 29:1—14); úgyszintén az élet szentségére vonatkozó örök szövet­ség rendelkezéseinek a megtartására is kötelezve voltak. (Mózes I. 9:l—17) Azonban az ördög-vallás hálójába kerültek, mind megtörték ezeket a szövetségeket, és ki­érdemelték a pusztulást. (Róma 1:31, 32) Vérbűnt kö­vettek el, s így nem volt menekülés számukra. Mit árnyékoltak elő? A tények minden kétséget kizáróan vi­lágosan mutatják, hogy a római kat. hierarchiát és szö­vetségeseit, a „kereszténység" uralkodóit és nemzeteit árnyékolták elő. Senki se próbálja tagadni a tényállást, hogy a római kat. hierarchia magát Isten és Krisztus egyedüli igaz földi képviselőjének vagy helytartójának állítja. Ez a szentségtelen vallás-társaság befolyást gya­korol a nemzetek politikai uralkodóira és arra ösztönzi őket, hogy közreműködjenek a hierarchiával Isten nevé­nek a meggyalázásában. Mindezeknek nincs semmi ment­ségük. Nyomatékosan figyelmeztetve lettek. Ezek a val­lásoskodók és társaik mind keresztényeknek vallják ma­gukat s így hallgatólagosan elismert szövetségben álla­nak a mindenható Isten parancsainak való engedelmes­ségre. Igényt tartanak arra, hogy Krisztus Jézus köveőinek tekintessenek, s ezért kötelesek engedelmeskedni a Mózes által előárnyékoltnak. (Csel. 3:22, 23) Köte­lezve vannak az élet szentsége érdekében kötött örök,szövetség rendelkezéseinek a betartására is. Ezek meg­ törték a szövetségeket azáltal, hogy a más teremtmé­nyek jogaira és szabadságára való tekintet nélkül embervért ontottak. Isten szövetségével ellentétben az ál­latok gonosz és kíméletlen lemészárlására adták magu­kat. Ezek szövetség szegők s azért méltók a halálra.

⁹

Hogyan viselkednek a római kat. hierarchia tagjai? Ők Jézus képviselőinek vallják magukat, de egyáltalán nem hasonlítanak Jézusra; mert ő szelíd és szívből alá­zatos volt és pontosan a Mindenható parancsaihoz tar­totta magát, ők pedig emberi hagyományokat követnek és erőtellené teszik Isten igéjét. Teljesen távol a szelid és alázatos Jézus által követett úttól, a római kat. hie­rarchia tagjai, különösen a kardinálisok és püspökök, csipkefüggönyökbe öltöznek, csipkés „nadrágot" vagy kötényt, ragyogó cifraságokat és különleges süvegeket hordanak, jámbor és szenteskedő ábrázattal járnak körül, holott mindenki tudja róluk, hogy a valaha a földet súj­tó legromlottabb bandát alkotják s a leggyalázatosabb hiszékenykerítést vagy palifogást űzik, amelyet valaha az emberiségen elkövettek. Ezek a férfiak a római kat. hierarchia élén csufolkodók. Fennhéjázó szavakkal dicsérik önmagukat, megvető és gőgös ábrázattal és tar­tással parancsolják a népnek, hogy az ő önző kívánsá­gaikat cselekedje, mégpedig a nép jogainak teljes figyelmenkívül hagyásával. A hierarchia teljesen jogta­lanul magának tulajdonítja a hatalmat és illetékességet arra, hogy a népnek előírja, mit kell és mit nem szabad olvasnia, mikor és hova kell elmenjen, mit cselekedjen és mit hallgasson és mit nem szabad meghallgatnia. Megkísérelik, hogy a „kereszténység" országaiban min­dent ellenőrizzenek és mindent uralmuk alá hajtsanak. Annyira érvényesítik befolyásukat a politikai és bírói elemeken, hogy a hierarchia lett a tulajdonképpeni ha­talom a „kereszténység" nemzetein uralkodó trónok mögött.

¹⁰

Jehova most így szól ehez a gonosz és istentelen vallás-szervezethez prófétája által: „Ezért halljátok az Úrnak beszédét, csúfoló férfiak, akik uralkodtok e né­pen, amely Jeruzsálemben (az ellenképben a „keresz­ténységben") lakik." (Ésaiás 28:14) Jehovának ezek a szavai kétségkívül a hierarchiára vonatkoznak. Ez az,

amely így szólt: „A mi szervezetünk sérthetetlen; még a-pokol se vehet rajtunk diadalmat." Ezért mondja neki az Úr: „Mert így szóltok: Frigyet kötöttünk a halállal, a sírral meg szövetséget csináltunk: az ostorozó áradat, ha jő, nem ér el minket; mert a hazugságot választot­tuk oltalmunkul és csalásban rejtezénk el" ... „Az osto­rozó áradat ha eljő, eltapod titeket." (Ésaiás 28:l5, 18) A „kereszténység" ezen uralkodó társaságágának az Úr utasítása szerint el kell juttatni a poharat, s elő­ször az kell kiigya a pohárból az ő haragját.

¹¹ Mi a célja, hogy kényszerítve lesznek a pohárból való ivásra? Jehova így felel: „Hogy pusztasággá, csu­dává, szörnyűséggé és átokká tegyem őket." A „kereszténység" ezen tömegével kezdi meg Jehova a „hallat­lan dolgát", s ez a hierarchia összes támogatóinak és összes balekjainak szokatlanul tűnik, s így fognak szól­ni: „Mennyire szokatlan, hogy Isten egy oly szervezetel meglátogat, amely évszázadokon keresztül az ő ne­vét szolgálta!" De ez a szervezet a vallásnak üzleti célból való gyakorlásával istengyalázó módon visszaélt Isten nevével. Isten a véget előre ismerte, s tetszett neki azt akkor még nemlétező dolgokról mint megtörténtek­ről beszélni. (Róma 4:17) Ezért mondja Jehova a jövendölés szerint, hogy a „kereszténységre" ezt az átkot hozza, „amint e mai napon van".

¹² A Jeremiás által bemutatott kép azt mutatja, hogy ez akkor teljesedik be, ha Jehova megkezdi „hallatlan dolgát", a „kereszténységen". Jeremiás ezt a képet Je­ruzsálem eleste előtt tizennyolc évvel mutatta be. Ő hitáltal látta meg azt, amit Isten Jeruzsálemre szándék­szik hozni, ezt elhitte és nem szégyelte Isten feltett szándékát nyíltan hirdetni. Noha a jövendölés Jeruzsá­lem elestével kicsinyben beteljesedett, mindazáltal Je­hova napján, illetve korunkban a „kereszténységen teljesen be fog teljesedni. Isten prófétájának az üzene­te a zsidó vallásoskodókat gyalázat- és gúny tárgyává tette; s ma az Istenben és Krisztusban hívő becsületes katolikusok és nemkatolikusok csak megvetéssel és gúnnyal gondolnak a csaló római kat. hierarchiára, amely a vallást önző nyereségből gyakorolja. Jehova Isten üze­nete, amely a Szentírásban feljegyeztetett és most hirdettetik, jégesőhöz hasonlít, s az Úr így szól: „Jég söpri el a hazugság oltalmát, és vizek (igazság) ragadják el a rejteket." (Ésaiás 28:17) Az álszent római kat. hierar­chia és ezt a rendszert támogató más vallásoskodók kétszínűsége és rendkívüli romlottsága most fel van tár­va, hogy azt a becsületes emberek a helyes megvilágí­tásban láthassák. A „kereszténység", illetve a magukat keresztényeknek valló képmutató vallásoskodók Jeho­va határozott kijelentése szerint az elsők lesznek, akiknek az ő 'haragja borából' inniuk kell.

Ki következik azután?

¹³

Ama tény, hogy Jehova „hallatlan dolga", illetve, a mindenható Isten nagy napjának a csatája a kereszténység" vallásoskodóinak a kiirtásával kezdődik, nem azt jelenti, hogy azután aztán egy ideig megint bizony­ságtevés következik a „nagysokaság" összegyűjtése vé­gett. Ellenkezőleg, a Szentírás azt mutatja, hogy a bizonyságtevés még a nagy nyomorúság bekövetkezte előtt be kell fejeztessék. (Máté 24:14, 21) Ha a vén „parázna" elpusztul, egyesek sírni és jajgatni fognak, s ezek között a jaj veszékelők között lesznek különösen azok, akik a római kat. rendszer és szövetségeseinek a vallásából hasznot húztak. Miért fognak jajveszékelni? Mert meg fogják érteni, hogy a sor most rájuk követ­kezik; s ezt a jövendölés következő kijelentése mutatja: „Faraót, Egyiptom királyát, az ő szolgáit és feje­delmeit és egész népét." — Jeremiás 25:19.

71

---

70

¹⁴

A nagy gonosztevők (ezeket árnyékolta elő Egyip­tom uralkodója) és kegyetlen, önző zsoldosaik (Etiópiai­ak). a gyilkosságok pártolói és tenyésztett gyilkosok, a rendőrség, hadsereg és haditengerészet, valamint a lelkiismeretlen politikusok, akik mind részét képezik a nagy világ-szervezetnek, ezek mind fenékig kell ürít­sék a „poharat". Ezek az Egyiptom által előárnyékolt uralkodók a világban. A „szervezett vallás" nemcsupán barátja volt — és az ma is — a világ politikai és mili­tarista elemeinek, hanem a segítségükre támaszkodott a vallásmanöver keresztülvitelénél és a ceremóniák gya­korlásánál, miáltal a népet elvakították. A vallásosko­dók. különösen a papok és más lelkészek, 'Egyiptomhoz fordultak segitségért', amint Ésaiás próféta (30:2) leír­ja, és elfordultak Jehova Istentől és királyától, éppen mint Jeruzsálem királyai, Jojakim és Sedékiás tették annakidején. Amidőn a vallásoskodók vagy hivatásos vallásoskodók Egyiptomra, a világra, támaszkodnak, éppen olyan, mintha egy megtört nádszálba kapaszkodnának: „Imé te a megtört nádszálha bízol, Egyiptom­ban, melyre aki támaszkodik, tenyerébe megy és átfúr­ja azt: ilyen Faraó, Egyiptom királya, minden bennebízóknak." — Ésaiás 36:6.

¹⁵ Jeremiás jövendölésében; a 25. részben és különö­sen a 46. és 51. részekben Jeruzsálem után Egyiptom következik sorra. Ezt mutatják más jövendölések kije­lentései is, vagyis (Ezékiel 32:1—32): „Itt van Edom királyaival és minden fejedelmével, kik vettettek erős­ségükben a fegyverrel megölettekhez, ők a körülmetéletlenekkel feküsznek s azokkal, akik a sírgödörbe szálltak. Ott vannak észak uralkodói mindnyájan és minden sidoni, akik alászálltak a megölettekkel, rette­netes voltukban, erősségükben megszégyenülve; és fe­küsznek körülmetéletlenül a fegyverrel megölettek mel­lett és viselik gyalázatukat a sírgödörbe szálltak között. Ezeket látni fogja a Faraó, és megvigasztalódik minden sokasága felől: fegyverrel ölettek meg a Faraó és min­den ő serege, ezt mondja az Úr. Jehova." (Ésaiás 19:1—22; Zakariás 14:18, 19) Mindezek a jövendölések tá­mogatják azt a következtetést, hogy a vallásrendszerek, a vén „parázna" pusztulása után a büntetés kiterjed az istentelen elemekre, illetve a kereskedelmi és politikai elemekre, az ő szövetségeseire és támogatóira is.

¹⁶

„Egyiptom” az ellenképben magábafoglalja a kereskedelmi elemet; mindazáltal még mások is vannak, akik ki kell ürítsék a „pohárt", s ezek Egyiptom kivé­telével külön fel vannak sorolva: „És minden egyveleg népet, és az Úz földének minden királyát, és a Filiszteusok földének minden királyát, és Askalont, Gázát, Akkaront és Ázótusnak maradékait." (Jer. 25:20) Az „egyveleg népeket" az angol Rotherham fordítás szél­jegyzete következőkép nevezi: „Az összes Beduinok" vagy „kevert tömeg". Ez tehát korcsot jelent, amely semmilyen nemzethez, vagy fajhoz nem tartozik. Az ebben a jövendölésben említett „Úz" (magyarban helyte­lenül „Úr“-nak van fordítva) szintén sorra került. Úz az az ország volt, amelyben Jób lakott, és keleten fe­küdt. (Jób 1:1—3) Jób napjai óta többé nem a Jehovával való „tanácskozás országa", hanem istentelen volt. Úz a földön azt az istentelen népet ábrázolja, amely a pápai udvarral összeköttetést tart fenn s amint Jere­miás 27:3 említi, követeket küld ki. Emberei teljesen az ördögnek hódolnak. Ezért van megírva a feljegyzésben: ,Edom leánya, Úz földének lakosa! Tehozzád is eljut a pohár; te is iszol megrészegedel és mesztelenkedel (magad lealjasítod)." (Jer. siralmai 4:21; elberfeldi ford.) Ezek vallásoskodók, akik „keresztényeknek" adják ki magukat, a valóságban pedig teljesen és nyil­tan Isten ellen vannak.

¹⁷

A próféta azután megemlíti a Filiszteusok királyait és egyenként felsorolja a Filiszteusok fontosabb városait. A Filiszteusok abban a drámában, amelyben Sám­son is szerepet játszott és abba is, amely Dávid nap­jaiban játszódott le, a római kat, hierarchiát ábrázol­ták. Jeremiásnak ebben a jövendölésében a Filiszteusok az üzleti-vallásoskodókat látszanak ábrázolni, szükség­szerűen a hierarchiát is beleértve, amely politikával és kereskedelemmel foglalkozik s az általuk uralt földré­szeken Jehova tanúinak az üldözésében és Isten szol­gái munkájának az akadályozásában együttműködnek a hivatásos vallásoskodókkal.

¹⁸ A Szentírás azt mutatja, hogy Jehova Ézsaut gyű­lölte, (Malakiás 1:3) noha Ézsau testszerint Ábrahám leszármazottja volt. Jehova gyűlölte Ézsaut, mivel tel­jesen az ördög pártjára állott. Az Edomiták Ézsau leszármazottjai voltak. S ezért mondja a jövendölés, hogy az a nép is ki kell ürítse a harag poharat. „Edomot, Moabot és az Ammon fiait." (Jer. 25:21) Moáb és Ammon ugyanahhoz az osztályhoz tartozott. Az itt em­litett nemzetek látszólag az Úr és az ő hű szolgái ellen összeesküvő más nemzetekre utalnak, s azokat az ördög sarkalja arra, hogy Isten nevét gyalázzák és királysá­gának hevesen ellene álljanak. (83. Zsoltár 3—13) Ezek nem hisznek Istenben és a vele összefüggő dolgokban, hanem azokkal paktálnak, akik az úgynevezett „keresz­tény vallást" önző vagy üzleti célból gyakorolják, és együtt Jehova tanúinak a megkárosítására törekszenek. Gyűlölői és üldözői mindazoknak, akik embertársaik­kal jót tesznek, s mindenek előtt azoknak, akik Jehova nevét szorgalmasan hirdetik. Más jövendölésekben az Edomiták a római kat. hierarchiát, a hivatásos vallásoskodókat, árnyékolják elő: a Moabiták különösen a ke­reskedelmi csoportot ábrázolják; és az „Ammon fiai" a „kereszténységnek" nevezett nemzeteken belül vagy kívül álló politikai vallásoskodókat képletezik, akik Jehovát nem ismerik el, sőt mégcsak nem is állítják, hogy imádják és szolgálják. Ezek egy oly népet szem­léltetnek, amely az ördög-vallás valamelyik formáját, gyakorolja, a római kat. hierarchiához, csatlakozik s annak szövetségese. Egy önző nép, amely a saját erejében bízik. (Jeremiás 48:1—46; 49:1—22; Ámos 1;11—15; 2:1—3; Ésaiás 15:1—9) Az itt említett nép azokat ábrázolja, akiknek Isten népének a kigúnyolá­sában, üldözésében és munkájuk akadályozásában telik örömük.

¹⁹

Világosan kitűnik, hogy Jehova elhatározta, mi­szerint az összes nemzetekkel éreztetni fogja erős kar­ját, s ezért sorolja fel névszerint a nemzeteket: „És Tí­rusnak minden, királyát és Szidonnak minden királyát és a szigetek minden királyát, akik túl vannak a tenge­ren." (Jer. 25:22) Bizonyos jövendölésekben Tírus a hierarchiát képletezi; mindazáltal sokan összeköttetés­ben vannak a katolikus szervezettel, akik nem hiszik a katolikus tanokat, hanem csupán üzleti érdekből ra­gaszkodnak a katolikus szervezethez. Szájukkal katoli­kusoknak vallják magukat: de a valóságban nem ragasz­kodnak őszintén a szervezethez. Az egész csak addig érdekli őket, amíg az összeköttetésből pénzügyi előnyt élvezhetnek. Tírus és Szidon lakossága találóan példáz egy ily osztályt, amennyiben az egykori Tírus és Szi­don lakosai önzőek voltak, akik csak nyereségvágyból dolgoztak. Röviden, a jövendölésnek ebben a részéhen vázolt nemzetek olyanokat példáznak, akik a római kat. hierarchiát és a vallást csupán pénzügyi haszonlesésből ismerik el. Figyeljük meg, miképpen támogatja ezt a következtetést egy mértékadó katolikus kijelentése: „Noha a katolikus laikusoknak mint olyanoknak nincs jogi befolyásuk az egyházban, mindamellett még-

72

---

71

is a legfőbb eszközt képezik az egyház munkájában és fejlődésében. Mindig készek a nagy ügy támogatására. A papok és püspökök közéjük elegyednek, vezetik és tanáccsal látják el őket és nyíltan átveszik a vezetést, ha fontos dolog van a téten. Mindazáltal a nehezebb munkát, a lapátolást a laikusok végzik, oly férfiak és nők, akiknek szívükön fekszik a 'katolikus ügy'.

Volt idő — ez már a múlté lett — amidőn csak jámbor katolikusok vettek részt az egyház munkáiban. Ma azonban nagyon sokan részt vesznek a katolikus akcióban olyanok is, akiket egyáltalán nem lehet jám­bornak nevezni. A katolicizmus többé nem csupán a vallásgyakorlat ügye — legalábbis Amerikában nem. A katolicizmus támogatja az osztályrendszert, ami fő­kép társadalmi és politikai egyesülésekben jut kifeje­zésre. Az ügy iránt lojálisan viselkedő katolikus vezé­rek között nem keveset találni, akiket csak nagyon ke­veset vagy egyáltalán nem érdeklik a katolikus tanok vagy szokások. A katolikus akciónak sokkal kisebb je­lentősége volna országunkban (U. S. A.), ha annak kép­viselői csupa jámbor és buzgó katolikusok lennének. A mi országunkban a katolikus akció hullámai kezdeté­nek az 1921-ben megtartott Nemzeti Katolikus Jóléti konferencia megnyitását tekinthetjük. Ez alkalommal mondotta Hanna püspök: 'Ebben az országban rendeztük és egyesítettük a katolikus hatalmat. Tudatában van annak, hogy hol és mikor kell cselekedni és az egység tudatában megerősödött. Erőseknek érezzük magunkat, mert az újraegyesülésünk láthatóvá lett.' Ettől a nap­tól kezdve a katolikus hatalom gyorsan növekedett és a katolikus szervezetek szaporodtak. A világ egyetlen országában sincs oly határozott szervezet, mint az ame­rikai katolikusok között." („Rome Stoops to Conquer" [Róma lelapul, hogy győzzön], 16. oldal, 1, 2. bekezdése)

²⁰ Ami "a szigetek királyait, akik a tengeren túl vannak" illeti, az előképben említett tenger a Földközi Tenger, és a tengeren túl lakó emberek üzleti összeköttetésben állottak Tírussal. Épen úgy vannak ma is népek és emberek, akik szívesen szerepelnek katolikusként, noha egyáltalán nem hisznek ebben a szervezetben és csupán üzleti érdekből ragaszlodnak hozzá. (Lásdd az "Őrtorony" 1937 augusztus és szeptemberi számait, valamint az "Enemies"c. könyv 6. fejezetét.)

²¹

Jehova prófétája azonkívül még más nemzeteket is felsorol, vagyis: "Dedánt és Témát és Búzt és mindazokat, akik a legszélsőbb partokon vannak." Jer. 25:23, angol ford.) Dedán népei szoros összeköttetést tartottak fenn az Edomitákkal, s így a Sátán tömegének egy másik ágát képezték. Az ő kereskedelmi és istentelen, önző érzületük miatt csatlakoznak Góghóz, az ördög legfőbb hivatalnokához. -- Lásdd Jer. 49:7,8; Ezékiel 25:13; Ésaiás 21:13; Ezékiel 38:13,14.

²² A Dedán lakósai vagy mind Khúsiták vagy pedig a Semitákkal voltak keverve (Mózes I. 10:7; 25:1-3) Ezek az emberek mind ördög-vallást gyakoroltak. A jövendölés Témát is megemlíti, ami "sivatagot" jelent. Sivatag lakók voltak és árút szállítottak azoknak, akik állandóan kereskedelemmel foglalkoztak. (Ésaiás 21:14, 15; Jób 6:19) Eszerint Téma vagy az a nemzet a személyek vagy nemzetek egy olyan osztályát szemléltetik, akik a kereskedőkről gondoskodnak és akik fizetésért a kereskedelmi hatalmasságok parancsait cselekszik. A próféciának ebben a részében említett "Búz" jelentése "megvetés". Elihú kivételével (Jób 32:2, 6) Búz leszármazottai mind Sátán üzérkedői társaságához csatlakoztak. Ezek mindent és mindenkit megvetettek, akinek valami köze volt Istehez és igéjéhez, s azért korunk egy hasonló osztályát szemléltették, amely min-

den jót és minden istenest gyűlölnek, s akik minden esz­közt megragadnak az üzérkedők parancsára.

²³ Senkit sem szabad kikerülni, s azért mondja Jere­miás az Úr parancsára, hogy „mindenkit, akik a leg­szélsőbb partokon vannak", megitat a pohárból. Más fordítók ezt a szöveget így adják vissza: "Mindazokat, akik lenyírott üstökűek" Elberfeldi és magyar ford.); „mindazokat, akik körül lenyirják a hajukat" (Luther); „mindazokat, akik lenyírják hajukat a halántékukról" (Menge).

²⁴ Isten szövetséges népének, az izraelitáknak a haj ilyettén lenyírása tiltva volt. (Mózes III. 19:27) Jere­miás 9:26 szerint azok az emberek Ábrahám leszárma­zottai voltak, akik a sivatagban az Edomiták közelében laktak. Isten iránt hűtlenek voltak és az Edomiták tak­tikáját vagy útját követték. Nem kívántak Isten szövetséges népéhez tartozni, s azért nem mutattak jámbor ábrázatot, mint a zsidók vallásoskodói. El akarták ke­rűlni azok gyalázatát, akik Isten szövetséges népének a nevét viselték, ezektől elkülönülten laktak és telhe­tetlen kapzsiságuk és pénzsovárgásuk miatt a kereske­dőkkel közlekedtek. Ezek találóan illusztrálják korunk azon osztályát, akik semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, ami nekik pénzügyi nyereséget vagy pénzt hoz. Nekik a Mammon az istenük.

²⁵

Az arabok abban az időben házalók voltak. Tirussal kereskedtek, ők azonban nem tartoztak Tirushóz. A jövendölésben azok között vannak említve, akik a Jeremiás által nekik átnyújtott "poharat" ki kellett ürítsék. „És Arábiának minden királyát, és az egyveleg nép minden királyát akik a pusztában laknak." (Jer. 25:24) Jósafát idejében az Arábiabeliek kosokat és kecskebakokat hoztak neki. (Krónia II. 17:11) Ezek sátrakban laktak, tehát sátorlakók voltak. (Jer. 3:2; Ésaiás 13:20) Sem Istent nem szerették, sem az ő tem­plomát, hanem a Filiszteusokhoz és Isten más ellensé­geihez csatlakoztak és akadályozták a templom és Jeruzsálem falainak az újjáépítését. (Krónika II. 21:16; Néhémiás 4:7, 8; 2:19; 6:1, 2) Abból „a nemzetből" egyesek hallották a Jeruzsálemben prédikált evangéliumot, mégpedig a saját nyelvükön, amint az a Csele­kedetek 2:5—11 feljegyzéséből kitűnik. Azért az Arabok találóan szemléltetik Isten szervezetének és földön élő népének az ellenségeit, különösen korunk Jehova­ tanúinak az ellenségeit, s az emberek azon osztályához tartoznak, akik Jehova tanúit a világi hatalmak elleni­ lázítással vádolják, és hasznosnak és önző kívánságai kielégítésére alkalmasnak tekintik, hogy a nagykereskedelemnek és a római kat. szervezet fő heréinek szolgáljanak. Kedvük telik benne, ha résztvehetnek Jehova tanúinak az üldözésében. Ezek a gorombáskodók közé tartoznak. Ilyenek közé tartoznak az ismert vezérek, akiket a prófécia "az egyveleg nép királyainak" nevez, illetve a "korcsok" fejeinek, akik mindenféle gyalázatos válalkozásra kaphatók, ha valami kinéz számukra. Mindig készek a hierarchia eszközeiként cselekedni.. Ezek egy állhatatlan elemet ábrázolnak, akik sehol sem állapodnak meg, hanem kizárólag önző nyereség után szaladgálnak.

²⁶

Tovább folytatván, mondja a próféta: „És Zimrinek minden királyát." (25. vers) Zimri jelentése „zene­értő", „az én énekem". Amint látszik, ez nagyszerűen ráillik ma az „üzleti célra lealacsonyított muzsikus foglalkozásra". Ez a leírás találóan illik az egyházszervezetek fizetett kórusaira. Noha ajkaikkal énekeket énekelnek, Jehova dicsőségére énekelni áldott kiváltság, nem ragaszkodik Istenhez. Ezek üzleti nyereségből énekelnek. Jehova dicsőségére énekelni áldott kivált­ság. De bizonyára egy istentelen társaság az, amely

73

---

72

foglalkozásból és üzleti érdekből énekel s amellett Isten és Krisztus Jézus nevét emlegeti, ugyanakkor pedig Is­tent és az ő királyságát gyűlöli. Ezek nagyon elítélen­dők, mert ajkaikkal Jehova Istent, és az üdvözítő Krisz­tus Jézust emlegetik s ugyanakkor meggyalázzák Isten és Krisztus nevét. Ezek a hívatásos kórusok nyereség­ből énekelnek s amellett szívük egyáltalán nem indul meg, hogy Istenhez fohászkodnának. Ők hivatásos éne­kesek!

²⁷

Hasonlítsuk össze ezt tízezer Jehova tanújának is­kolázatlan hangjával, midőn egy nagygyűlésen Jehovát dicsérő énekeket énekelnek! Ezek az énekek elragadják az Istenhez ragaszkodók szívét, mert ezek az Isten irán­ti ragaszkodás szellemében és az ő neve dicsőítésére vannak énekelve. Mennyire különböznek ettől a fizetett egyházi kórusok! Az ő hangjuk az Istennek szenteltek fülében úgy hangzik, mint zengő érc vagy pengő cim­balom! Erre gondolhatott Pál apostol, amidőn így szólt: „Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint, a zengő érc vagy pengő cimbalom." (Kor. I. 13:1) Már teljesen szokássá vált, hogy az úgynevezett „keresztény" vallásoskodók fizetett kórusokat vagy hivatásos zené­szeket szerződtetnek, hogy a nagy katedrálisokban és egyházépületekben magas fizetés ellenében énekeljenek; s ha a pápa egy ünnepélyt rendez, mint például az úgynevezett „szentév" felavatását, a világon hires hi­vatásos énekeseket használnak fel. Tény és valóság, hogy a római kat. hierarchia és pénzügyi szövetsége­sei cselt szőnek, hogy a nyereség érdekében a közönsé­ges népen uralkodhassanak: és a terveik megvalósítá­sára énekeseket használnak fel, hogy énekeltessenek maguknak. Ez a társaság tartja hatalmában a rádiót is és zenét szállítanak azon emberek ízlése szerint, akik az üzleti dolgok feldicsérését szívesen hallgatják. Ugyan­ezek a zenészek himnuszokat is játszanak, amelyek Je­hova dicsőítésére lettek szánva, mindazáltal ezeket a zenészeket, sem Isten, sem pedig az ő királysága nem érdekli. Ezek katonazenét, és másfajta zenét játszanak, miáltal az emberek érzéseit felkorbácsolják, úgy hogy ezek az emberek könnyen áldozatul esnek a nagyke­reskedelemnek és politikusoknak. A vallás-szervezetek vezéreinek a parancsára szellemi zenét szolgáltatnak, hogy a népet feltüzeljék és érzéseit felizgassák s így arra késztessék, hogy a papságnak engedjenek és a pénzüket odaadják. Amikor a klérus egy nagyobb gyűjtést akar rendezni, először mindig egy fizetett dalünnepélyt rendez s azután egy „résztvétet keltő nyomorék­kal összegyűjteti a pénzt". Így használják a zenét, amely a Teremtő dicsőítésére kellene szolgáljon, jogtalanul és fonákul az embereknek az ördög tőrébe való ejtésére és keservesen szerzett pénzük elrablására. Ezserint te­hát ez a társaság is azok közé tartozik, akiket az embe­reknek Istentől való eltérítésére használnak s azért az Úr kijelentése szerint nekik is inniuk kell az ő harag poharából

²⁸

A jövendölésnek eddig a pontjáig a Babilontól délre eső országok uralkodó elemei lettek megvizsgálva, de azután Jeremiás Babilon északi vagy északkeleti ki­rályai felé fordította figyelmét s nekik is átnyújtotta a poharat, "És Elámnak minden királyát és a Médusok minden királyát." (Jer. 25:25) Elám egyik legrégibb nemzet volt. Szövetségben állott, a Sineár völgye népé­vel vagy királyával és csatlakozott ennek az ördög­-népnek a hódító hadjáratához. (Mózes I. 14:1, 2, 5, 9) Ábahám napjaiban Elám hódító vágyakkal teljes elő­kelő nemzet volt és a háborúban a királyok szövetségében magához ragadta a vezetést. Az egy ördöngős nép volt. Ábrahám háborút viselt vele és Lót megmentésé­-

nél megverte. (Mózes I. 14:l—l6) Isten legalább két prófétája által bejelentette Elám elpusztítását, (Jer. 49:34—38; Ezékiel 32:24, 25) Az Elámiták így találóan képletezik az imperialista tervekkel eltolt uralkodókat, "akik céljaik elérésére szövetségeket kötnek, például a Népszövetséget, és így az Isten és királysága ellen irá­nyuló szövetségben vannak. Az imperializmus támoga­tóit azokhoz lehet számítani, akik a jövendölésben mint „Elám" vannak leírva. A következő Iráshelyek támo­gatják ezt a pontot:

„És harmadik angyal is követé őket, mondván nagy szóval: Ha valaki imádja a fenevadat (Imperializmus) és annak képét (a Népszövetséget, amely Isten országa ellen van) és bélyegét felveszi vagy homlokára vagy kezére, az is iszik az Isten haragjának borából, amely elegyítetlenül töltetett az ő haragjának poharába: és kinoztatik tűzzel és kénkővel a szent angyalok és a Bárány előtt." (Jel. 14:9, 10) „És elméne azért az első (angyal), és kitöltő az ő poharát a földre; és támada gonosz és ártalmas fekély azokon az embereken, aki­ken vala a fenevad bélyege, és akik imádják vala an­nak képét." — Jelenések 16:2.

²⁹ A fenti jövendölésben „a Médusok mindem királyá­nak" nevezettek úgylátszik Madai, Mágog testvérének és Jáfet fiának a leszármazottai voltak. A Jáfet leszárma­zottai itt először vannak említve a harag-pohárral kap­csolatban. Eddig a pontig a jövendölésben a Khám és Sém leszármazottai vannak bemutatva, amint megkap­ják a poharat, most pedig az emberi nemnek ez a nagy része következik sorra, hogy az Isten keze által átnyujtott pohárból igyanak. (Mózes I. 10:2) Ama Médusok természetesen a Dániel jövendölésében említett méd Dárius és perzsa Cirus előtt éltek. Azok a Médusok az asszír politikusokkal arra törekedtek, hogy az izraeli­tákat, Isten szövetséges népét a városaikban, ahol őket fogva tartották, szétszórják. (Királyok II. 17:6; 18:11) Ezek a Médusok úgylátszik azokat a szervezett elemeket ábrázolják, akik a vallásoskodókkal közreműköd­nek abban az igyekezetben, hogy Isten szövetséges népének, a maradéknak a munkáját feltartoztassák s ezeket a tanukat korlátok közé szorítsák és megakadályoz­zák, hogy a Mindenhatót úgy imádják, ahogy azt megpa­rancsolta. Korunknak a Médusok által előárnyékolt tömege magát Isten népének vallja, mindazáltal hűtlen Jehovához és képmutatókból tevődik össze. A különböző politikai és bírói hivatalokban sokan vannak, akik magukat keresztényeknek vallják, de nem hisznek Istenben és Krisztusban, hanem a magukat keresztényeknek val­ló magasrangú vallásoskodókkal arra törekszenek, hogy Jehova tanúit megbüntessék, mert az a hierarchia ezen politikai és bírói eszközeinek előnyére látszik szolgálni. Az ilyen hatósági és bírósági hivatalnokok felháborító­ példáit találjuk New-Jersey-ben, Quebechen és más hasonló helyeken, akiknek nincs lelkiismeretűk és minden becsületességtől mentesek. Karöltve dolgoznak a rend­őrséggel és más militarista érdekcsoport embereivel, hogy az Isten igazi népe ellen hozott igazságtalan bírói határozatoknak érvényt szerezzenek.

³⁰

Az ördög szervezetének minden része bennfoglaltatik, amelynek a harag-bor e poharából inni kell s ezért van megírva: „És északnak minden királyát, mind a közelvalókat, mind a távolvalókat, egyiket a másikra, és a földnek minden országát, amelyek e föld szinén van­nak; Sésák király pedig ezek után iszik." — Jer. 25:26.

³¹ Mindazok a nemzetek, amelyek az anyagi nyereség érdekében készakarva az igazságtalanság útját követ­ték, a Sátán bandájához csatlakoztak és az ördög hatalma és Góg közvetlen parancsnoksága alá, kerültek. Az egész romlott banda egy istentelen összeesküvésben

74

---

73

egyesült azok megtámadására, akik a mindenható Istent lélekben és igazságban szolgálják. Mindannyian össze­esküdtek Isten földön élő maradéka ellen. Ezt az elve­temedett haderőt Jehova tanúi üldözésénél Góg, az ör­dög főtisztviselője irányítja. Ezért; mondja az Úr Gógról: „Ezt mondja az Úr Jehova: Imé én ellened megyek Góg, Rós, Mések és Tubál fejedelme. És elcsalogatlak és horgokat vetek a szádba; és kivezetlek téged és egész seregedet, lovakat és lovagokat, kik mindnyájan teljes fegyverzetbe öltözvék, nagy sokaságot, nagy és kis paizzsal, fegyvert viselők mindnyájan: Perzsák, szerecsenek, libiaiak vannak velük, mindnyájan paizzsal és sisakkal; Továbbá Gómer és minden serege, Tógarma háza messze északról minden seregével; sok nép van veled. — És el­jössz helyedről, a messze északról te és sok nép veled, lovon ülők mindnyájan, nagy sokaság és hatalmas sereg. És feljössz az én népem, Izráel (az igaz Izráel népe) el­len, mint a felleg, hogy beboritsd a földet. Az utolsó időkben lészen ez." — Ezékiel 38:3—6, 15, 16.

³² A Palesztinától északra fekvő összes nemzeteken hosszú időn keresztül a szélsőséges vallásoskodók uralkodtak, különösen a vén „parázna" által be­vezetett és gyakorolt vallás által, és ezek a nemzetek kétségkívül nagyrészét fogják alkotni annak a „tíz szarvnak", amelyek a vén „paráznát" meggyűlölik és megsemmisítik, amint azt az Úr előre megmondotta (Jel. 17:15—17) Ugyanaz az elvetemedett banda harcol a Királyok Királya és minden hű követője ellen is, de teljes és végleges vereséget fog szenvedni.

³³

Az ördög e gonosz világ istene és jogot formál ma­gának arra, hogy az Úr által megsemmisítendő nemze­teken uralkodjék. Ezért kell mindezeknek inni a „po­hárból". Ezért mondja a próféta: „És a földnek minden országát, amelyek e föld színén vannak." Hogy Jehova Istent kigúnyolja és Krisztus Jézust hűtlenségre csá­bítsa, ajánlkozott az ördög, hogy ezeket az országokat mind Jézusnak adja azzal a feltétellel, ha Jézus őt imádja. (Máté 4:8, 9; Lukács 4:6) Jézus visszautasította a gonoszt, mert az Úr Jézus szívében minden idő­ben be volt írva Isten törvénye, és minden időben az Atya akaratát cselekedte. Jehova meghatározott ideje előtt Krisztus Jézus nem tudta, de nem is akarta ha­talma alá keríteni a világot. (110. Zsolt. 1) Most azon­ban Krisztus Jézus a korlátlan hatalom trónjára lett ültetve és neki meg kell és meg fogja semmisíteni a Sá­tán fennhatósága alatt álló összes nemzetek uralmát, mivel Isten és az ő királysága ellenségei. „Kérjed tőlem és odaadom néked a nemzeteket örökségül, és birtokodul a föld határait. Összetöröd őket vasvesszővel; széjjelzúzod őket, mint cserépedényt." — 2. Zsoltár 8, 9.

³⁴ Japán évszázadokon keresztül a saját vallását üz­te. Az utóbbi időben azonban engedett a római kat. hierarchia befolyásának — természetesen anyagi érdek­ből — és most szorgalmasan közreműködik a Vatikán­nal egy összeesküvésben, amely az Úr és az ő tanui munkájának a megsemmisítésére irányul. Japán bennfoglaltatik a jövendölésben felsorolt északi királysá­gok vagy országok között, és egyike kell legyen azok­nak az országoknak, amelyek „az ő haragja borának" poharát kiisszák. Japán rossz néven veszi Jehova üze­netét és elkobozza az azt tartalmazó iratokat. De a Szentírás kimutatja, hogy sem ez a nemzet, sem a többi nem menekül meg; mert Armageddon a föld egyetlen, nemzetét vagy kormányzatát sem kiméli meg, legyen az nagy vagy kicsi, közel vagy távol. Japán nem foglal­tatik benne az általában „kereszténynek" nevezett nemzetekben; mindazáltal tudomást szerzett az Isten or­szágáról szóló igazságról és Isten azon feltett szándéká­ról, hogy e világ országait megsemmisíti. A királyság

üzenete Japánban, széles körben hirdetve lett, s amel­lett Japán hivatalos követei Amerikában és máshól is hallották ezt a bizonyságtevést. Minden üldöztetés ellenére is, az Úrnak még ma is van néhány hű tanúja Ja­pánban.

³⁵

Minden hatalma ellenére is, amellyel az ördög kér­kedik, ő sem kerülheti el a „harag-bor poharának" a kiürítését. Ez határozottsággal kitűnik a jövendölés kö­vetkező szavaiból: „Sesák királya pedig ezek után iszik." (Jer. 25:26) Ez nyilván azt jelenti, hogy az ördög leg­utoljára, miután egész szervezete pusztulását végig néz­te, megy a feledésbe. „Babilon" királya, aki tehát a go­noszság világbirodalmának a feje, maga Sátán. „Sesák" egyik szimbolikus neve Babilonnak (az elberfeldi ford. széljegyzete szerint: Bábelnek mesterséges betűvetés­sel előállott elnevezése). A Sesák név jelentősége minden vallásoskodó számára talány. A papság azt so­hase tudta megérteni s azért gúnyolódik „Sesák" léte­zése felöl. Nemrégen még Isten népe se értette meg ezt a nevet s annak értelmét. De most Jehova napján, Krisz­tus Jézus templomba való jövetele után, Isten feltárta népe előtt e név jelentőségét. Jehova feltárta népe előtt, hogy Sátán szervezete a Jelenésekben szimbolikusan mint „csoda az égen" vagy „nagy jel" tűnik fel. Jehova szervezete egy „nagy csoda (vagy jel) az égen" jelkép alatt nyilatkozik meg, egy „napba öltözött asszonyban". (Jel. 12:1-4) Isten népe most megértette Sátán szer­vezetét s azért az többé nem talány vagy rejtély előtte, hanem Isten kegyelméből mint oly látható és láthatat­lan szervezet ismeretes, amely évszázadokon keresztül ellenszegült Jehova Istennek és nevét megrágalmazta. Azért „Sesák királya" az ördögöt ábrázolja, aki a nagy, elvetemült és Jehova ellen küzdő szervezet királya vagy feje.

³⁶

"Mindazonáltal „Sesák" a mindenható Isten nagy napján el fog pusztulni. Ha a Sátán szervezetének a pusztulása megkezdődik, amelynél a „kereszténység" vallásoskodói lesznek az elsők, akkor nagyon meglepőd­nek és csodálkoznak azok az emberek, akik a világot mozdíthatatlannak és romolhatatlannak és örökkévalónak tekintették. Nagyon megfognak lepődni, ha a római kat. hierarchiát pusztulni látják, s ez számukra egy na­gyon „hallatlan aktust" (cselekedetet) fog jelenteni.

³⁷ ”A jövendölés ötvenegyedik fejezetében Jeremiás oly álláspontra helyezkedik, mintha már az ördög és szervezete megsemmisítése után volna. Úgy írja le a tör­ténelmi tényeket, mintha azok már megtörténtek volna, mondván: „Mint bevétetett Sésák, és elfoglaltatott az egész földnek dicsérete! Milyen utálattá lett Babilon a nemzetek között! Megfenyítem Bélt is Babilonban, és kivonom szájából, amit benyelt, és többé nem futnak hoz­zá a nemzetek. Babilon kőfala is ledőlt." — Jer. 51:41 és 44.

³⁸

Azért jogosan következtethetjük, hogy a Sesák el­len intézett jövendölés Jeremiásnak az egész világszer­vezet ellen intézett próféciája utolsó részét képezi. A Jeremiás jövendölésének utolsó fejezete olyan prófécia, amely már mint egészen beteljesedett tény van feljegyezve, tehát az egy előre megírott történelem. Ez is azt mutatja, hogy az armageddoni csata utolsó része Sá­tán angyalseregének a megsemmisítéséből fog állani, amely sereg Góg vezetése alatt áll, aki Sátán haderejé­nek úgy láthatatlan, mint látható része felett parancs­nokol. Azután pedig Sátán lesz megragadva és a mély­ségbe taszítva. Nagyon nagy büntetés lesz a Sátánra nézve, hogy végig kell nézze, miként szedi el tőle min­den hatalmát az Úr Jézus Krisztus, akit évszázadokon keresztül üldözött. Akkor fogja az Úr Jézus Krisztus Sátánt teljes gyalázatba dönteni, minden hatalomtól

75

---

74

megfosztani és a mélységbe taszítani. (Jel. 20:2, 3) Így mutatja be prófétája által az Úr a mindenható Is­ten nagy napja csatájának a kezdetét és végét, amely Jehova nevének a dicsőségére és igazolására Krisztus Jézus, a Királyok Királya által teljes győzelemmel fog végződni.

A közeledő vihar

³⁹

Jehova tanui, a maradék és Jonadáb-testvéreik, akik a hűségük miatt nagy üldözésben részesülnek, a legna­gyobb érdeklődéssel figyelik a mai eseményeket. A nagy viharra gyülekező elemek, ahoz a viharhoz, amely rövi­desen kitör a rendkívüli tetőponthoz közelednek. A hű­ségesek jól látják, hogyan rabolnak el a néptől minden szabadságot, hogyan viszik az embereket a legnagyobb rettegésbe és kényszerítik arra, hogy a népek kegyetlen diktátorainak engedelmeskedjenek. A Brit-biroda­lom, amely hosszú időn keresztül a szólás- és istentisz­teleti-szabadságért harcolt, most szemmelláthatóan oly irányba kormányoz, ahol mindenféle szabadság megszűnik. Most világosan észlelni lehet, hogy a legtávolabbi gyarmatokon az eszközök tevékenységhez láttak oly törvények hozatalára, amelyekkel az Isten hű tanúi ál­tat hirdetett üzenetet feltartóztathatják. Akik a jövendö­léseket ismerik, látják hogyan teljesednek és hogyan szorul Anglia körül is mindjobban a gyűrű, úgyhogy egy rövid időre nemsokára ott is valamelyik zsarnok fog uralkodni. Amerikában, amely fennállásának legnagyobb idejében szólás- és istentisztelet-szabadsággal dicsekedett, most egy erélyesen működtetett mozgalom észlel­hető, amely arra törekszik, hogy a nép szabadságát meg­szüntesse, valamint a szólás- és a mindenható Isten tiszteletének a szabadságát teljesen megsemmisítse. Látni lehet, hogy a tisztviselők vagy az uralkodó csoportok, noha felesküdtek a nemzet alkotmányának a védelmére, most minden rendelkezésre álló erőt felhasználnak, hogy minden kormányhatalmat, a legfelsőbb bíróságot is be­leértve, egy diktátor kezébe helyezzenek, amely diktá­tor aztán a vén „parázna" vezetése alatt cselekedne mindaddig, míg ez az elvetemedett rendszer Armageddon kezdetén meg lesz semmisítve.

⁴⁰ Jehova tanúi a feltárt jövendölések világánál látják korunk eseményeinek az okát és ismerik azok kimene­telét is. Egyes nemes gondolkodású politikusok most kezdik felismerni a nagy veszélyt, amely a nép szabad­ságát fenyegeti és felkiáltanak: „Gyorsan kell cseleked­nünk!" A nehézség azonban abban áll, hogy máris igen sokáig vártak. Jehova hűséges szolgái már évekkel eze­lőtt figyelmeztették őket. Amerikának már régen be lett jelentve a végső kimenetellel együtt, hogy a most ural­kodó állapotok bekövetkeznek. Mindazáltal az uralkodó hatalmak nem vették komolyan a figyelmeztetést. Mire annakidején az amerikai nép milliói aláírtak egy az or­szág törvényhozó testületéhez intézett petíciót és abban felhívták figyelmüket a nép jogai megnyirbálásának gyors növekedésére a szertelen vallásoskodók, a római kat. hierarchia által, és arra figyelmeztették, hogy az olyan eljárás Isten és királysága ellen van. Ezt a peticiót a törvényhozó testület semmibe se vette, és nem akadályozták meg a római kat. hierarchiát elvetemült törekvéseiben. Az egynéhány politikus által fújt riadó már igen késő. Az amerikai nemzet vagy kormány gyors lépésekkel halad a diktátor-uralom felé. Akkor aztán kényszerítve lesz ez a nemzet, hogy 'Isten harag­-borából igyék'. Jehova kegyelméből a maradék most előre láthatja az eseményeket, hogy vigasztalást és reménységet nyerjen és tudja, hogy az Isten és királysá­ga iránti hűsége a kellő időben teljesen meg lesz jutal­-

mazva. Most tehát mindazok, akik Isten mellett vannak, törekedjenek szorgalmasan a próféciák feltárulásának a megismerésére és éppen olyan szorgalmasan tegyenek bizonyságot azoknak, akiknek halló fülük van, hogy a jóakaratú emberek meneküljenek és Isten szervezetében biztonságot találjanak. A Jehovához ragaszkodók szabadulásának a napja közel van, és noha az üldözés nö­vekedik, minden okuk meg van az örvendezésre azok­nak, akik az Urat szeretik.

⁴¹

Miután Jeremiás a drámának azt a részét lejátszot­ta, amely azt mutatta, hogy kivétel nélkül minden nem­zet ki kell ürítse a harag e poharát, s miután mindeniknek átnyújtotta, az Úr utasította, hogy mit mondjon: „Azért ezt mondd nekik: Ezt mondja a Seregek Jehovája, Izráelnek Istene: Igyatok és részegüljetek meg, okád­jatok és hulljatok el, és fel ne keljetek a fegyver előtt (miatt), amelyet én küldök közétek." — Jeremiás 25:27.

⁴² Jehova csak akkor cselekszik ellenségei ellen, miután előbb figyelmezteti őket feltett szándékára és megmagyarázza nekik a cselekvése okát. Itt utasítja Jere­miást, hogy az embereket értesítse, miszerint a Seregek Jehovája azt parancsolja, hogy a népek és nemzetek igyanak és részegedjenek meg, okádjanak és hulljanak el, soha többé fel ne keljenek. Isten most megparancsol­ja, hogy az uralkodókkal és támogatóikkal közöljük, hogy romlást okozó részegség szakad rájuk, s nemso­kára ebbe a részeg állapotba kerülnek, amelyből többé soha ki nem józanodnak Isten feljegyeztette igéjében és a vallásoskodókat és másokat figyelmeztette arra, hogy a világ hatalmas szervezete, amelyet sérthetetlen­nek és megdönthetetlennek tartanak, el kell pusztuljon és az Úr gondoskodik róla, hogy az egész világ meglegyen itatva az ő haragjának a borából: „És a nagy város három részre szakada, és a pogányok (népek) városai elesének; és a nagy Babilon megemlitteték Isten előtt, hogy adjon annak inni az ő busult haragja borá­nak poharából." (Jel. 16:19) A gonosz vallásoskodók minden figyelmeztetés ellenére minduntalan megtámad­ták Isten hű népét, most pedig a „kereszténységnek" ugyanazzal a pénzzel lesz visszafizetve. „Mert amint ti ittatok szent hegyemen, úgy isznak szüntelen az összes népek; bizony isznak és hörpengetnek, és olyanok lesz­nek, mintha nem lettek volna." — Abdiás 16.

⁴³

Amikor csak a vallásoskodók és társaik az utóbbi néhány év folyamán Isten üzenetét hallották, nemcsak felháborodtak felette, hanem inkább készek meghalni, minthogy továbbra is hallgatniuk kelljen, s azért tovább­ra is így kiabálnak, ha az igazság üzenete, felhangzik: „az sérti vallásos érzésünket; meg kell tiltani és el kell nyomni." De mivel ők nem képesek feltartoztatni az üzenet hirdetését, valóban inkább készek meghalni, hogy mindentől megszabaduljanak. „Annakokáért azokban a napokban az emberek ... kívánnának meghalni, de a ha­lál elmegy előlük." (Jel. 9:6) A római kat. hierarchia most mindnagyobb dühöngésre van kényszerítve, mivel az igazság üzenete mind nyíltabban van hirdetve, s mi­vel tudja, hogy képtelen megvédelmezni hamis tanait, vonakodik a nyilvánosság elé lépni és megkísérelni a hagyományok megvédését. Erről van megírva: „És nagy nyugtalanság támad, ha meg érti a tanokat." — Ésaiás 28:19, angol Biblia széljegyzete).

⁴⁴

Ezeknek az egyszerű világos igazságoknak a szervezett és előretörő hirdetése 1922-ben kezdődött s azó­ta Isten kegyelméből növekedett. Jehova, kihirdetteti ezt a figyelmeztetést, amint kijelenti: 'A fegyver miatt, amit közétek küldök', miáltal az ítélő kardot kell ér­teni, amely Sátán szervezetére sújt. A Nabukodonozor-

76

---

75

nál hatalmasabb Krisztus Jézus áltál forgatott itélőkard a legnagyobb súllyal a „kereszténységre" zudul, s ak­kor egyáltalán nem lesz lehetőség a menekülésre. A tényállás Jehova hűségesei előtt ismeretes és vigaszt és reménységet nyújt nekik, mert tudják, hogy szabadulá­suk biztos és Jehova nevének az igazolása feltétlenül bizonyos.

⁴⁵

Jehova tanúi nem azért kell felkeressék az embere­ket, hogy velük valamely ember üzenetét közöljék. Ez világosan kitűnik abból, amit Jeremiásnak Isten paran­csa szerint mondani kellett, vagyis: „És ha majd a te kezedből nem akarják elvenni a pohárt, hogy igyanak belőle, ezt mondd nekik: így szól a Seregek Jehovája: Meg kell innotok." —„Jer. 25:28.

⁴⁶ Az Úr jelenlegi tanúi Jehova Isten nevében kell meglátogassák az embereket, a Seregek Urának a nevé­ben, aki most háborút folytat a gonoszok ellen. Keve­sek kivételével az emberek elutasítják az üzenet meg­hallgatását; de a hűséges tanúbizonyságok továbbra is így szólnak: "Így szól a Seregek Jehovája: Meg kell innotok!" Jehova tanúi nem hagyják magukat az ellen­kezőkkel való vitákkal feltartoztatni. Ez nem az ő fela­datuk. Munkájuk az, hogy az emberek figyelmét az Úr üzenetére tereljék, hogy alkalmuk legyen azok megszivlelésére. Isten parancsainak engedelmeskedni nem azt jelenti, hogy az emberekkel a lakásaik előtt hosszú tár­gyalást folytassunk. Az üzenetet mint az Úr üzenetét kell közölni, amint azt megparancsolta; és akik vona­kodnak meghallgatni, azokat nem kell kényszeríteni; mindazáltal mivel alkalmuk volt meghallgatni, a továb­biakért ők kell viseljék a felelősséget. Ezért kell kö­zöljék velük az üzenetet Isten szolgái. Ezeknek nincs mentségük, ha Isten parancsainak nem engedelmeskednek, és az e parancsok iránti engedetlenségük azok meg­semmisítését vonja maga után, akik szövetséget kötöt­tek Isten akaratának a cselekvésére.

⁴⁷

Az őrtorony" nem akar nagyzolni azzal, ami en­nek a próféciának a teljesedéseképpen téve lett vagy ezután téve lesz; de egyes jólismert tények meg lettek említve, hogy a hűségesek láthassák, hogy az elmúlt néhány év folyamán az Úr vezetése alatt pontos össz­hangban cselekedtek Isten akaratával, amidőn a nemze­teknek és a népnek a figyelmeztetés üzenetét hirdették. Egyesek az „önbölcsek" közül, akik beképzelik maguk­nak, hogy az igazságban vannak és másoknál bölcsebbek, továbbra is összetett kézzel ülnek és mintegy így szólnak: Én úgy gondolom jobban tennük, ha nyugod­tan maradnánk; mert nagyobb munkát majd csak a jö­vőben kell végezzünk, Armageddon első részének a lejátszódása után." Egyes félénkek pedig így szólnak: "Beszéljünk inkább a szeretetről és semmit se szóljuk a nyomorúságról." A hűségeseket ezen okoskodások egyike sem téveszti meg. Isten feltárta népe előtt ezek­nek a jövendöléseknek a jelentőségét, hogy megláthassa kötelességét és kiváltságát. Aki most tétlen és közönbös marad, az szerencsétlenséget von magára. Az Úr örömteljes engedelmességet követel. Ez az a nap, amidőn Isten megparancsolta népének, hogy „keljenek fel és támad­janak reá haddal" és vegyenek részt az ő munkájában, amely munka a vallásoskodók előtt szokatlannak tűnik. A hűségesek most elismerik, hogy Isten alkalmat adott nekik az ő munkájában való részvételre, ami vigaszt és erősítést jelent azok számára, akik fogadalmat tettek Isten akaratának a cselekvésére. Ehhez még alkalmas időben való eledelt is nyújt nekik, az övéinek az elméjét a régen feljegyzett jövendölésekre terelvén. Isten meg­ígérte azok vezetését, akik őt elismerik. Gyakran felhasznál Istenhez ragaszkodókat oly kötelességek tel­jesítésére, amelyeket csak később értenek meg. Azért

indokoltnak látszik itt néhány dologra felhívni a figyel­met, amelyeket az Úr az ő népével elvégeztetett.

⁴⁸ 1922 óta Jehova tanúi a poharat vagy Jehova üze­netét egyik nemzet után a másiknak nyújtották át, és ezt az üzenetet a királyok vagy uralkodók elutasították és visszautasították. 1931-ben „A királyság, a világ re­ménysége" füzetben vázolt több ország uralkodójának el lett küldve, s azután ugyanaz az üzenet a közönséges népek között is nagy mértékben terjesztve lett. Noha már nem teszünk külön vagy direkte erőfeszítést arra, hogy a királyság üzenetét az uralkodóknak eljuttas­suk, figyelmük mégis időről-időre fel lesz híva arra, amennyiben azt az emberekkel közöljük és a kormány­zók is kénytelenek tudomást szerezni róla. A hatalmas vallásoskodók nagyon ellene vannak, hogy a nép meg­hallja az üzenetet, és a politikai és bírósági szövetsége­seikkel törvényeket formuláznak, rendelnek és kierősza­kolnak, hogy a népet megakadályozzák az igazság meghallgatásában. A közönséges nép egy kicsiny része meg­hallgatja, megérti és értékeli ezt az üzenetet mint az Úrtól jövőt és megszívleli. A nép sokkal nagyobb része ellenben úgy találja, hogy a Jehova tanúi által végzett munka 'nagyon szokatlan munka', s így elutasítják azt, mondván: „Nem érdekel bennünket". 1931 óta Jehova tanúi Isten parancsainak engedelmeskedve, üzenetét szé­les körben elterjesztették a nép között. Nagymértékben terjesztve lettek bibliai magyarázatok, mint például a kö­vetkező Irásmunkák: "Igazolás", „Felkészülés", „Meg­őrzés", „Jehova", „Gazdagság", „Döntés", „A népek szétválasztása", „Felderítve", „Védelem" és sok más. Ezenkívül a rádió is fel lett használva az üzenetnek az egész földre való kisugárzására és a hangszorós készü­lékek ezrei is fel lett és még most is fel van használva Isten igéjének az emberek előtt való hirdetésére. A hű és igaz tanuk örvendenek ennek és minden ellenállásra való tekintet nélkül hirdetik. Inkább engedelmeskednek Istennek, mint embereknek.

⁴⁹

1934 óta a római kat. hierarchiának és bizonyos Hitlernek, az ő „Péntek szolgájának" (rabszolga és alá­zatos, mint Robinzon szolgája), személyesen is el lett juttatva az üzenet, tehát nem mondhatják, hogy nem hallottak róla. 1936-ban egy rezolució, amely a luzerni (Svájc) Kongresszus alkalmával nyilvánosan lett meg­szerkesztve, egész Svájcban, Németországban és a vi­lág más részein el lett terjesztve, noha a Rezolució terjesztésével kapcsolatos munka a legnagyobb veszedelemmel volt összekötve; és sokan a terjesztők közül éle­tüket is kockára tették és most Németországban pisz­kos börtönökben szenvednek. Olyan országok uralkodói és népei figyelmeztetve vannak, és az ő hibájuk, ha nem találják meg a menekülés útját. A leszámolás és megfizetés napja most elérkezett.

⁵⁰ És amint Babilon Izráelben (az igazi Izráel, Isten népe) megöletteket vágatott le, úgy fognak Babilon meg­öleltei elhullani az egész országban"; így jelenti ki most az Úr. (Jer. 51:49, Luther szerint.) „Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt be­löle, még seprőjét is issza és szopja a föld minden gonosztevője." — 75. Zsoltár 9.

⁵¹ Mivel a római kat. hierarchia direkt a gonosztevők osztályának az élén áll, és elitélendöbb mint a többi, mert Jehova Isten és Krisztus Jézus nevével visszaélve, Jehova tanúit kegyetlenül üldözik —miáltal a népet nagyon megkárosítják és sok szenvedést okoznak neki —, nagyon balgának tűnik az az állításuk, misze­rint ők mozdíthatatlanok és örökre fennmaradnak. Le­het még valami kétség a feltárt jövendölések világánál arravonatkozólag, hogy Armageddon hol kezdődik? Világosan feltárja az írás ezt a pontot, vagy még min-

77

---

76

dig olyan kérdés, amely csupán következtetéseken alap­szik? Akik Jehova Istent s az ő királyságát szeretik, egyáltalán nincsenek kétségben, amint azt a következendők igazolni fogják.

Tanulmánykérdések

1 Kit gyűlöl Jehova és miért? Miként és miért próbálja meg Jehova az igazakat? Kicsodák a gonoszok és ho­gyan cselekszik velük Jehova? Miért ismerteti meg most feltett szándékát Jehova?

2 Hasonlitsd össze Jeremiás eljárását (Jer. 25:17) az Úr mostani tanúiéval! Indokold meg, a hűségesek és iga­zak miért törnek előre oly határozottan és szorgal­masan, noha közülük egyeseknek nincs írásbeli össze­köttetésük másokkal!

3 Hogyan hajtotta végre Jeremiás a 17. versben kapott Jehova parancsát?

4-6 Mit bizonyít az, hogy a papság hallotta a figyelmeztetést? Milyen célból történik ez a figyelmeztetés?

7-8 Kinek kellett Jeremiás átnyújtsa először a poharat? Miért ezeknek előbb? Kiket árnyékoltak elő, és mennyiben?

9 Hogyan viselkednek a római kat. hierarchia emberei? Mit akarnak ezzel elérni?

10-12 Kikre vonatkoznak Ézsaiás 28:14, 15 és 18. versei? Mi a célja annak, hogy kényszeritve lesznek a pohár kiüritésére? Alkalmazd e kitételt: „Amint e mai na­pon van"!

13 Ki fog sírni és jajveszékelni, ha a szervezet vallásos része elpusztul? Miért?

14-15 Kicsodák a 19. versben említettek? Miért kell nekik is inni?

16 Mit ábrázol „Egyiptom" és ,Úz földének királyai"? Mennyiben?

17-18 Kiket szemléltetnek ,Edom“, .,Moáb“ és „Ammon fiai"? Mennyiben?

19-20 Hogyan nyernek részt a pohárból a jövendölés be­teljesedésekor a 22. versben emlitettek? Mutasd ki, hogy ezek egy olyan osztályt illusztrálnak, akik a vallást kizárólag nyereségvágyból űzik!

21-24 Miért kellett elküldeni a poharat a 23. versben em­lítetteknek is és miért kell azt azoknak átnyújtani,

akiket az előbbiek elöárnyékoltak? Magyarázd meg a kitételt: „Mindazokat, akik a legszélsőbb partokon vannak" vagy „akik lenyirott üstöküek"!

25 Kik voltak a 24. versben említett királyok? Miért kel­lett nekik inni a pohárból, és miért kell inni az ál­taluk szemléltetteknek is?

26-27 Mutasd ki, kik a ,,Zimri királyai"! Miért kellett ne­kik is inni a haragborból?

28-29 Miért kellett igyanak a pohárból annakidején az Elám királyai? És miért kell igyanak azok is, akiket azok előárnyékoltak? Miért a Médusok királyai és az általa szemléltettek?

30-32 Kikre vonatkozik az „észak minden királyai" kitétel? Ezeknek miért keli inni?

33-34 Indokold meg a kifejezést: „a föld minden királyságai"! Hogyan érdemelik ki a haragbor poharából való részüket a föld bizonyos részei, amelyek nem tartoznak az úgynevezett „keresztény nemzetekhez", mint pl. Japán?

35 Kicsoda „Sesák királya"? Hogyan van ő Jehova népe előtt ismertetve?

36-37 Alkalmazd Jeremiás 51:41, 44. verseit!

38 Mutasd ki, mennyire hozzáillő, hogy Sesák királya utá­nuk iszik!

39-40 Milyen tényekből látják most a mindenható Isten hűségesei, hogy az elemek hogyan gyülekeznek a nagy viharra? Magyarázd meg, miért ismerik fel ezek a jelen események okát és kimenetelét! Milyen célból láthat­ják előre ezeket a dolgokat?

41-42 Alkalmazd a 27.. versben feljegyzett parancsot!

43 Milyen hatást gyakorol a figyelmeztetés üzenete a vallásoskodókra és társaikra?

44 Jehova hogyan és mikor 'küldte közéjük a fegyvert'?

45-46 Mit kell tenni, ha vonakodnak elfogadni a poharat, amelyet nekik Jehova küldött tanúi által?

47-48 Melyek azok a jólismert tények, amelyek azt mutatják, hogy a hűségesek a figyelmeztetés eszközlé­sénél Isten akaratával összhangban jártak el? Mit fognak most cselekedni?

49-51 Mit hozott a figyelmeztetés üzenetének a hirdetése a tanuknak? És mit azoknak, akik hallották, és mi lesz ezek számára a későbbi következmény?

(Angol W. 1937 november 15)

Az Ő „műve" és „cselekedete"

VII. rész

„Amint Silóval cselekedtem." — Jeremiás 7:14.

¹ JEHOVA ítéletnapja az az idő, amidőn először megtisztítja szentélyét s azután megsemmisíti mindazt, ami utálatosság az ő szemében. Jehova ítéletét a ő fő tisztviselője, Krisztus Jézus hajtja végre, akit Jehova a templomba helyzett ítélettétel végett. (Mal. 3:1—3) Az ítélet ideje 1918-ban kezdődött meg. A Szentírás ki­jelentése szerint az ítélet ideje és lefolyása véglegesen le van fektetve: „Mert itt az ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az Istennek házán: ha pedig először mirajtunk kezdődik, mi lesz azoknak a végük, akik nem engedel­meskednek az Isten evangéliumának? És ha az igaz is alig tartatik meg, hová lesz az istentelen és bűnös?" (Péter I, 4:17, 18) Jehova ítéletének a gonosztevőkön való végrehajtása azoknál kezdődik meg, akik visszaél­nek Isten nevével és hűtleneknek bizonyulnak Isten- és az ő királysága iránt."

² A helytelenül és jogtalanul "kereszténységnek" vagy keresztény vallásnak" nevezett szervezett vallás Isten és Krisztus Jézus nevéről nevezte el magát. Ennek a nagy összetett vallásrendszernek az élén a római kat. hierarchia áll. Ez a vallásos rendszer vakmerően felvette Isten nevét és magát helytelenül Isten és Krisztus Jézus földi képviselőjének tartja; a valóságban azonban a római kat. hierarchia-intézmény minden része állszent. A hierarchia nagyobb gyalázatot hozott Jehova

nevére, mint minden más földön létezett intézmény. Ez minden gonosz intézménynél utálatosabb, kegyetlenebb és rosszabb hiszékenykeritést [pali- vagy balek-fogást] űzött. Ez különösen azért igaz, mert ez az intézmény Isten és Krisztus nevében egy nagy csalást követett el a népen, azt elámította, vagyonától megfosztotta és az örök élet megszerzésére való alkalmat elrabolta tőle.

³ Hol várható tehát, hogy a veszedelem vagy a kedvezőtlen ítélet megkezdődik? Jeremiás prófáta által Isten kifejezetten megadja a feleletet erre a kérdésre: Mert ímé, a város ellen, amely az én nevemről neveztetik, az ellen veszedelmet indítok, ti pedig egészen megmenekültök-é? Nem menekesztek, mert én fegyvert hozok e föld minden lakósára, azt mondja a Seregek Jehovája." -Jeremiás 25:29.

⁴ Különösen a római kat hierarchia és az összes többi úgynevezett „keresztény" vallás az emberek milliárdjaival elhitették, hogy ezek a vallás-intézmények Istent és Krisztust képviselik, s ezek a millárdok szívesen követték a képmutató és istengyalázó vezetőket. Mivel a vallás-vezérek magukat merészen Isten és Krisztus képviselőinek vallják, s mivel a legnagyobb mértékben képmutatást űznek, a becsületes emberek milliói elhagytak Istent és a Bibliát, Isten igéjét, és Krisztus Jézust, a Megmentőt, és szidták Istent azért, hogy magát látszó­-