212 - A sziklamenedék. forrásának megtekintése

= A sziklamenedék. ={{raw:data:ta|r|}}

1.	Ó, néha az út oly sötét és messze vetődik a cél,<br>
Ha hozva a kétely ködét szívünkbe’ bú fellege kél!<br>

Kar:<br>
|: Ilyenkor a szikla nekem (énnekem)<br>
Menedékem sziklája legyen! :|<br>

2.	Ha hosszak a vándornapok s már lábam nem bírja a kínt,<br>
Megint csak  reményre kapok, a szikla ha kedvesen int.<br>

3.	Jó-rosszban ó, engedd, Uram, a sziklát hajolni fölém,<br>
Vezessen akárhol utam, hegyháton vagy völgyek ölén!<br>