{{raw:data:c|
{{raw:data:p|21|21|id=q12|
Jósafát megőrizte Jehova előtti tisztaságát,, s Jo
liévá azért gondoskodott az ellenségtől való megszaba dításáról. E célból kellett felsorakoztassa Jehova az összeesküvőket Jósafát és Jeruzsálem elleni felvonulá sukban, s ezt meg is tette. Ez továbbá azt bizonyítja, hogy Jehova gondoskodik a népe oltalmáról és az el lenséget oly helyzetbe kényszeríti, amely azt a romlásba eiszi. Kétségkívül oly harcmozdulatokat végeztet most Jehova az ellenséges haderőkkel és oly helyzetbe kény szeríti őket, amelyből az Űr felkenteiL megtámadják. Az események és állapotok most a felkenteknek alkal mat szolgáltatnak, hogy az Isten iránti ragaszkodásu kat. és tisztaságukat bebizonyíthassák, s akik Isten szö vetséges népe közül bebizonyítják Isten iránti tiszta ságukat, megfelelő és jó okot és alkalmat szolgáltatnak Istennek, hogy a népe ellen felvonuló ellenséges hade rőket megsemmisítse. ” Egy régebbi hasonló példáról a. Józsiié 11 :20-ban van feljegyezve: ..Mert Jehovától volt az, hogy megkeményitvén szíveiket, haddal menjenek Izráel ellen, hogy eltörölje őket.; hogy ne legyen nékik irgalom, ha nem hogy elpusztítsa őket, amint megparancsolta Je-
bova Mózesnek.** (Lásdd Zakariás 14:1—3-at is arravonatkozólág, amit Jehova a Sátán bandájával cseleke dett, valamint Ezékiel 38 és Jelenések 10:13-— 111.) Jehova a maga alkalmas idejében és a maga módján gondoskodik a népéről, s mivel ezt most felként népé vel ismerteti, ennek szilárd reménységet és bátorságot kölcsönöz a szolgálatában való előretörésre. " Az ellenség kétségkívül azt gondolta, hogy Jósafátot a támadás által nagyon meglepi, de az Úr Isten meg akadályozta őt ebben: „Eljöttek pedig a hírmondók és megmondották Jósafátnak, mondván: A tenger tulsó részéről nagy sokaság jön ellened Siriából, és már 11aséson Tamárban vannak; ez az Engedi." — Krónika II. 20:2. 'Mivel Jósafát így értesítve lett, elegendő ideje volt a támadásra előkeszülni. Éppígy tud Krisztus Jézus elő re a Sátán haderői támadásáról, amelyet az armageddoni csatában Isten népe ellen intéznek, és az Úr Jézus az angyalai által közvetíti ezt a figyelmeztetést a most földön élő hű népének, s ez a figyelmeztetés továbbítva van a társaikhoz is. A próféta a közelgő támadásról írja, amidőn Góg, Sátán hadvezére a haderőit Jehova felkentei ellen vezeti: „És lészen azon a napon, amely napon Góg eljő Izráel földje ellen, ezt mondja Jehova Isten, felszáll haragom orromban.** — Ezékiel 38 :18. ’’ Jehova most előre figyelmezteti hű népét a közel gő támadásra, s ezt azáltal teszi, hogy Krisztus Jézus által a templomban feltárja a templom-sereg előtt eze ket az igazságokat, s általuk másokat is felvilágosit a jövendölések értelmére. Az Űr figyelmeztetését a föl dön a hű hírnökei és szolgái által hirdetteti, s ezek megszívlelik ezt. A félénkek és közömbösek, valamint a „gonosz szolga** azonban — noha egy bizonyos mér tékben a Szentírásban ismerősek — nem szólnak sem mit, hogy legalább a jóakaratét embereket figyelmeztes sék; mert attól félnek, hogy az ellenség megharagszik a leleplezése miatt, valamint attól is félnek, hogy ők, a közömbösek, a „gonosz szolga" és a félénkek a saját kárukra rossz hírbe kerülnek. Jósafátnak mondotta a hozzá jövő hű hírnök: „Egy nagy sokaság jön ellened." Ma az Ördög egész szerve zete döntő támadásra készül Isten népe ellen, amely most Krisztus Jézus, a Király parancsnoksága alatt áll. A közvetlenül a Góg, az Ördög hadvezére parancsnok sága alatt állé) ellenség, amelynek a soraiban egy egész sereg démon és Sátán összes földi képviselői vannak, a kereskedelmi, politikai és vallásos elemek, a „gonosz szolga’*-osztáiy és mások, együtt vonulnak fel most mint egy hatalmas tömeg, elhatározván azok megsemmisí tését, akik Jehovát szolgálják. Erről az istentelen tö megről van megírva: „Es eljössz helyedről, a messze északról te és sok nép veled, lovonülők mindnyájan, nagy sokaság és hatalmas sereg. És feljössz az én népem, Izráel ellen, mint a felleg, hogy beborítsd a föl det, az utolsó időkben lészen ez, és hozlak téged az én földemre, hogy a pogányok [nemzetek] megismerjenek engem, mikor megszentelem magamat rajtad az ő sze mük láttára, Góg!" (Ezékiel 38 :15,16) Egy másik pró fétája útján is leírja Jehova a harc e napját. (Jód 3: 9—14) E napot vázolván, mondja az Úr: ,.És látóm, hogy a fenevad és a föld királyai és az ö seregeik egybe gyűltek, hogy hadakozzanak az ellen, aki a lovon ül és az ő serege ellen. És megfogatott a fenevad és vele együtt a hamis próféta, aki a csodákat tette ő előtte, amelyekkel elhitette azokat, akik a fenc.vad bélyegét felvették s akik imádták annak kópét: ők kelten ele venen a kénkővel égő tüzes tóba vettettek." — Jelenések 19 :19. 20. ” Annak bizonyítékául, hogy a hatalmas, a Jeruzsá lem ellen felvonuló) sereg nem Isten népéhez tartozott, hanem ezek az Űr összeesküdt ellenségei voltak, mondja a Jósafátnak eljuttatott jelentésről szók) feljegyzés: Egy nagy tömeg jön ..a tenger túlsói okin Iáról'*, ahol az bdcnelleiies lakosok tartózkodtak. Az Klbcrfeldi, Luther es KrfroZi-forditás szerint „Szíriából, de a Scludchtcrforditáshan ezt olvassuk: „Edomból". A feljegyzés egyetlen helye sem mondja, hogy Szíriáink lettek volna
