1 100
szerkesztés
„Oldal:Az-ő-háboruja-3-4-rész-1938.pdf/5” változatai közötti eltérés
→Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:ai|2||197}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c|ják őket, s nyiltán, bátran és nyomatékosan ismertetniük kell Jehova Isten üzenetét, nevét és királyság…”
(→Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:ai|2||197}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c|ják őket, s nyiltán, bátran és nyomatékosan ismertetniük kell Jehova Isten üzenetét, nevét és királyság…”) |
(Nincs különbség)
|
A lap 2024. február 17., 18:12-kori változata
A lap nincsen korrektúrázva
197
{{raw:data:c|
ják őket, s nyiltán, bátran és nyomatékosan ismertetniük kell Jehova Isten üzenetét, nevét és királyságát hirdetvén. Miképpen Dávid félelem nélkül kivonult,
hogy a Filiszteusok óriása ellen harcoljon, s bizodalmát teljesen Jehovába helyezte, úgy lép most a nyilvánosság elé Isten népe a nagyobb Dávid vezetése alatt, teljesen az Úrban bízván.
20 A Júdabeliek a csata helye vagy vidéke felé kellett
vonuljanak, ott az ellenséggel szembe kellett nézniük, s miután a meghatározott helyet elérték, engedelmeskedniük kellett a parancsnak; „Álljatok veszteg és lássátok Jehova szabadítását rajtatok!“ Ez a kép Jehova most földön tartózkodó népe különös javára lett bemutatva, az Ige kimondva és feljegyezve.
21 Egy másik például szolgáló eset a Veres tengernél történt, amidőn népét Isten Egyiptomból kiszabadította. (Mózes II. 14:13—15) Isten népe ma nem szabadulhat meg azáltal, hogy embereknek tulajdonít üdvösséget vagy zászlók előtt tiszteleg; hanem a szabadulás egyedül Jehovától jöhet Krisztus Jézus által.
22
„Jehova szabadítása“, amelyről e szövegben szó van, nem jelenti, az embereknek a halálból való szabadulásukat a Krisztus Jézus kiontott vérébe vetett hitük alapján. Jehova tanui ebben már részesültek az igazolás áltat s amennyiben újteremtésekké lettek és kiválasztattak Jehova neve számára. „Szabadulás" e szöveg értelmében a Sátán szervezetének vagy berendezésének a hatalmából való szabadulást jelenti, amely intézmény Isten felkenteinek, a megsemmisítésére törekszik. Jehova az iránta hű népét megszabadítja és által viszi a nagy napja csatáján: „Jehovától van a szabadítás; a te áldásod népeden van.“ (3.soltár 9; Elberfeldi f.) „Aki körül robogsz lovaidon, diadal-szekereiden szabadításra." (Habakuk 3:8; Elberfeldi f.) „Sionért nem hallgatok és Jeruzsálemért nem nyugszom, míg felderül, mint fényesség az ő igazsága; és szabadítása, mint a fáklya tündököl." (Ésaiás 62:1) „Mert eljön, az Úr és harcol azok ellen a népek ellen, amint harcolt vala ama napon, a harcnak napján." (Zakariás 14:3) Így oktatta ki Isten előre népét Jeruzsálemben. Hasonlóképpen oktatja ki most az övéit előre, biztosítván őket, hogy a most küszöbön álló harc nem az ő ügyük, amelyben a saját erejük által kellene győzniük, hanem ez Jehova harca, miértis figyelniük és szabadulásukat végig kell nézniük, amely szabadításban a mindenható Isten karja által részesülnek.
22
Jehova szelleme vezetése alatt azután Jaháziel megismételte a már előbb mondott szavakat: „Ne féljetek és ne rettegjetek! Holnap menjetek ellenük, mert Jehova veletek lesz." Ez tehát világosan azt látszik mutatni, hogy mostan. 1938-ban Isten népe élérte az ellenjelképes „holnapot", azt az időt, amidőn „ellenük" kell menjen", illetve az ellenség ellen kell vonulnia. A Washingtoni kongresszuson történt 1935-ben, hogy az Úr a közvetlen azután kiadottakkal a római kat. hierarchiát az ellenjelképes Filiszteusokként ismertette, ezt a vallásos tömeget leleplezte s az ujabbkori Edomitákként ismertette. E gonosz társaság ellen parancsolja meg népének most Isten, hogy 'kelljen fel ellene harcra'! (Abdiás 1) Ezért Isten népe nem szabad féljen és rettegjen, amidőn az ellenség "dicsekvő és istentelen akcióját látja; hanem a hűségesek bátran az 'ellenség ellen kell menjenek', a Királyt és királyságát hirdetvén, miáltal Jehova névét igazolja. Jehova hű tanúi most az ő bizonyítékát bírja: "Jehova veletek lesz." Jehova az, aki nekik, az ő hűségeseinek mondotta: „Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled; úgy hogy bízvást mondjuk: Az Úr az én segítségem, nem félek; "ember mit árthat nékem?" (Zsidók 13:5, 6) Amidőn a hűségesek bizalommal Jehovához ragaszkodnak és minden időben igéreteire gondolnak, „ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?"(Róma 8:31), előretörnek. Igy Jehova biztos ígéretet nyujt. hogy népét teljesen támogatni fogja; ez bátorságot önt belé, s ezért menetel előre bizalommal és az Úr örömében.
|
ELISMERÉS
{{raw:data:p|1|1-2|id=q1|
Jehova a szavát adta, hogy a benne bizó és őt el ismerő népét vezetni fogja. (Példah. 3:5,6) Jósafát király azonnal felismerte, hogy a Lévita által kapott ü zenét Jehovától jött. „Akkor Jósafát meghajtotta fejét a föld felé, s Júda és Jeruzsálem lakói leborultak .Je hova előtt és imádták Jehovát.11 (Krónika II. 20 :18) Jósafát szivében semmi kétség nem volt, s azért nem is fordult az üzenet ellen. Elismerte, hogy a „felsőbb11, a legfelsőbb hatalom az engedelmes szolgája. Jaháziel ál tal szólott, és a fejével a föld felé hajolva, hittel és há latelt szívvel imádta ott Jósafát Jehovát. A kapott üzeinet minden dicsőséget és tiszteleti t Istennek adott, nem .engedett megalkuvást az ellenséggel és ezért Jehova ne vének az igazolására szolgált. Az egész ott. állói nép kö vette Jéisafát példáját és imádta Jehovát. Az összes többivel együtt Jaháziel Isten temploma felé imádko zott, mivel Isten megigérte, hogy megmutatja hatalmát népé értekében és az ellenség ellen: „Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztal tad a te beszédedet. Mikor kiáltottam, meghallgattál en gem, felbátorítottál engem lelkemben erő támadt.11 — 138. zsoltár 2. 3. 15 Istennek most földön élő szövetséges népe világo san felismeri, hogy ez a régen feljegyzett .üzenet az ö tanulságára lett kihirdetve, s ezért szintén imádják Je hovát szellemben és igazságban. Teljesen benne bízva, Jehova „szokatlan munkájára11 szentelték magúkat és megteszik részüket, nevét és királyságát hirdetvén. Tud ják, hogy Jehova Armageddonban, a mindenható Isten nagy napja csatájában véghez viszi „hallatlan dolgát-s így naggyá teszi nevét, s hű szolgái most elhatároz ták, hogy nevét mostantól fogva a csata megvívásáig hirdetni fogják.
- • Jaháziel volt az az eszköz, akit Jehova felhasznált
üzenetének szövetséges népéhez való közvetítéséhez, s ebben a vonatkozásban az Űr csatornáját vagy eszkö zét szemléltette, a Társulatot vagy a ..hű és bölcs szol gát11 mint egészet és azt az eszközt, melyet ez a szolga felhasznál az Űr utasításainak a néphez val közvetítésé re. Más Léviták jelen voltak a templomban; ezek ugyan nem "voltak Asáf fiai, mindazáltal részt vettek az lír dicsőítésében: „A Kéhátiták fiai közül és a Kóriták [Lévi dédunokájának, Koré utódai] fiai közül való Le viták" pedig felállottak, hogy Jehovát, Izráel Is tenét nagy felszóval dicsérjék.11 (Krónika II. 20: 19) Kóré lázadásának az idején s az utánna következő pusztulásakor Kóré e fiai el kellett különítsék magukat lázadó "apjuktól s ezáltal elkerülték pusztulásukat, mi vel hűek maradtak Istenhez. (Mózes IV. 16 :1—35) Ezért lettek megtisztelve á templomi szolgálattal a Jehová hoz hű maradt Kóriták. Hénián, a főénekcs több zsoltár írója volt; ő Kórita volt, s egyesek a Kóriták közül tem plomi ajtonállók voltak. (Krón. I. 6:33-35; 9:17-19; 26; 1-19) Mindczek-a templomi énekes Léviták a belső udvar ban elől állották és rendszeres éneklői voltak Jehova di csőségének a szentélyben. Ez arra mutat, hogy az Űr egyetlen teremtményt sem részesít kiváltságban, sem nem tanúsít valakivel szemben előitéletct a családi tartozandósága miatt. Egyidcig szülök és gyermekeik kezdték az igazságban az Urat követni és Jehovát dicsőíteni; azután pedig a szülők elestek, mialatt a gyermekek hűek maradtak az Űrhoz. Ezt a Kóriták árnyékolták elő. Is ten megtiszteli azokat, akik őt tisztelik, hozzá hű marad ván. A templom előtt állók mindannyian Jehova dicső ségét énekelték „nagy felszóval11. Nem rejtették cl ma gukat az "ellenségtől való félelemből, sem nem énekeltek lassan, hogy fel ne izgassák az ellenséget. A győzelem ben! hitükben előre ünnepelték Istennek az ellenség fe letti győzelmét. Hasonlóképpen hisznek meg teljesen Jehova tanúi Jehovában és Krisztus Jézusban; biztosak az Úrnak az ellenség feletti győzelmében és tudják, hogy Armageddon nem sokára meg lesz viva _s ez a csata "a győzelem színhelye lesz. Magukat az Úr szol
“