Főmenü megnyitása

Az Ő "műve" és "cselekedete" (5.rész)

58


58
Az Ő „műve" és „cselekedete"
V. rész
„Amint Silóval cselekedtem" — Jeremiás 7:14.
1 JEHOVA gyakran tökéletlen embereket használ üzenete közvetítésére. Az a tény, hogy valakit Isten felhasznál, még nem bizonyítja, hogy az illető tökéletes vagy hibátlan. Mindazáltal Isten előtt csak az lehet kedves és csak azt használja fel eszközeként, aki lojálisán és hűségesen ragaszkodik hozzá. Testileg senki sem tökéletes, mindazáltal szívben lehet tökéletes; vagyis tudja és kell hogy szeresse Istent, ha a Legfelségesebb tetszését elnyerni óhajtja. Ez Jehova iránti önzetlen odaadást jelent. Amit az emberek Isten szolgájáról gondolnak, egyáltalán nem fontos. A hűséges szolga mindig arra gondol, hogyan nyerheti el az Úr tetszését, minden egyéb mellékes számára. Jeremiás ilyen fajta ember volt. Más hűséges férfiak, akiket Jehova prófétáinak választott és üzenetének a néppel való közlésére felhasznált, szintén ilyenek voltak, illetve szívbéli tökéletesek és a mindenható Istenhez önzetlenül ragaszkodók. Mivel pedig hűségesek voltak Istenhez, az ördög és látható képviselői elkeseredetten harcoltak ellenük, és az ördög az embereket e hírnökök és az üzenet megvetésére csábította. A hivő emberek minden időben ily úton kellett járjanak, mindig gyalázatot kellett szenvedjenek. S az eredmény még ma is az, ami régen volt; aránylag csak kevesen hallgatnak és figyelnek Isten igéjére. A leginkább büntetésre méltók azok közül, akik az embereket Jehovától eltérítették, a vallásoskodók. Júda és Jeruzsálem népéhez beszélvén, mondotta Jeremiás: „És elküldte Jehova ti hozzátok minden ő szolgáját, a prófétákat, jó reggel elküldte, de nem hallgattátok, és fületeket sem hajtottátok a hallásra." — Jeremiás 25:4.
2 Jehova már Jeremiás előtt Hóseás, Mikeás, Sofonás prófétákat és más szent és hivő férfiakat támasztott prófétáiként és küldte ki üzenete közvetítésére. Tizenkét évvel azután, hogy Jeremiás a reábízott üzenetet közvetítette, Ezékiel lett prófétává választva és a Káldeusokhoz küldve. (Ezékiel 1:1—3). S ezért így szólt Jeremiás a népnek: ,Az Úr idejében elküldötte hozzátok prófétáit: ti azonban nem hallgattátok és füleiteket sem hajtottátok hallásra.' Éppen ez a helyzet ma is. A „kereszténység" népeinek sok kedvező alkalma volt az igazság meghallgatására; de aránylag csak ke-
vesen hallgatták meg, s ennek oka az, hogy az ördög a papság és a vallásoskodók által a népet rábeszélte, hogy Isten üzenetét megvetéssel kezeljék. A papok a Jehova Istent megillető tiszteletet és dicsőítést kívánják, s ezért gúnyolják az ő üzenetét és hírnökeit. De a felvilágosodás e napjaiban a népnek is viselni kell az igazságtalanság ráeső részét, mert alkalma van a hallásra. Ha az emberek elmulasztják vagy megtagadják az igazság meghallgatását, nagymértékben felelősek.
3 Jeremiás ismételten emlékeztette a népet a régi próféták figyelmeztetésére, hogy hagyják el helytelen útjukat és térjenek az igazság útjára: „Ezt mondták: Térjetek meg már mindnyájan gonosz utaitokról és gonosz cselekedeteitektől, hogy lakhassatok a földön, amelyet Jehova adott nektek és atyáitoknak öröktől fogva örökké." (Jeremiás 25:5) A zsidók vallását gyakorló vezérek a nép elé állottak, és ünnepélyes ábrázattal és remegő hangon mondották a népnek: „Mi az Ábrahám fiai vagyunk, és ti is Ábrahám leszármazottai vagytok. Isten előbb bennünket választott ki, s mi tudjuk, hogy Isten nem küld nekünk és nektek üzenetet egy Jeremiáshoz hasonló közönséges emberrel; az általa hozott üzenet nem méltó a figyelemre." De az a tény, hogy ezek az emberek test szerint Ábrahám leszármazottai voltak, nem biztosította őket, hogy sohasem lesznek kiűzve az Ábrahámnak és magvának igért földről. A dolgot az apostol ihletett szavai világítják meg, aki így szólt: „Nem mindnyájan izraeliták azok, akik (a testi) Izraeltől valók, sem nem mindnyájan fiak, kik az Ábrahám magvából valók: hanem Izsákban neveztetik néked a te magod Azaz nem a testnek fiai az (előképben Ábrahám által példázott) Isten fiai, hanem az (Ábrahámnak tett) ígéret fiait tekinti (szellemi; magnak." (Róma 9:6—8) „Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint, igéretnek gyermekei vagyunk." (Gal. 4:28) „Eként a hitből valók áldatnak meg a hívő Áhrahámmal." (Gal. 3:9) Valaki magát zsidónak állíthatja: de ez még mindig nem bizonyítja, hogy ő tényleg zsidó. A Szentírás értelmében az a zsidó, aki Jehovának van szentelve és Jehovát tényleg szolgálja és dicsőiti.
4 A csaló zsidó papsághoz hasonlóan állítja ma is

59


59
fennhéjázon a római kat. hierarchia-társaság, hogy egyedül ők a kedvencei Istennek, és csalás és ámítással a népet bizonytalanságban tartják Isten ígéjét illetőleg. Maguknak követelik azt a tisztességet és dicsőítést, amely egyedül Jehovát illet meg. Annak példájául, hogy ezek a magukválasztotta szolgái Istennek hogyan viselkednek, idézzük a következőket: Az Ottawában (Kanada) megjelenő „Journal" 1937 február 1-i számában egy „Forbes érsek által kiadott úgynevezett pásztorlevelet" közöl, amely-ben többek között következőket mondja: „Az egyes városokban és egész kerületben bizonyos eretnek tartalmú iratokat terjesztenek, amelyek keresztény igazságokat támadnak, ... a mi egyházkerületünkben megtiltjuk ezeknek az iratoknak, füzeteknek és röpiratoknak a terjesztését. Nem engedjük meg azok kiadását, olvasását, megtartását, megvételét vagy eladását, sem azoknak más nyelvre való fordítását vagy valamely más módon való terjesztését. Ezeket meg kell semmisíteni. Hogy pontosan kifejezzük, különösen az ugynevezett Jehova tanúi irataira utalunk, anélkül, hogy más hasonló tartalmú iratokról megfeledkeznénk." Forbes rendkívül fontosnak érzi magát és Jehova Isten és Jézus Krisztus fölé helyezi magát. Jehova tanui az egyedüli emberek a földön, akik a Biblia igazságait hamisítatlanul hirdetik; és ez az oka annak, hogy a római kat. hierarchia önhitten arra merészkedik, hogy a népet megakadályozza ezen iratok beszerzésében. Egyetlen katolikus papnak vagy a hierarchia más hivatalnokának sem áll jogában, hogy másnak a tulajdonát megsemmisítse, s mégkevésbé áll jogában megtiltani az embereknek Isten igéjének a meghallgatását. A római kat. hierarchia jól tudja, hogy Isten igéje a katolikus rendszer romlottságát leleplezi, és ezért — csakis ezért — akarja távoltartani a néptől a katolikus rendszer romlottságát lelelplező igazságokat.
5 Jegyezzék meg maguknak a klerikálisok, amit a Szentirás mond, hogy ők — csupán azért, mert annak állítják magukat — sem nem Isten gyermekei, sem pedig nem az ő képviselői. Közülük sokan igényt tartanak erre; de az Úr elveti őket. (Máté 7:21—23) Hiszékeny és tudatlan katolikusok engedelmeskednek Forbes parancsának. Mindazok az őszinte katolikusok azonban, akik jóakarattal viseltetnek Isten iránt, az igazságosságot szeretik és az igazságtalanságot gyűlölik, felnyitják a szemüket és úgy meglátják, hogy Forbes és társai szélhámosok, s akkor ezek a jóakaratú emberek kimenekülnek a borzasztó hierarchia-szervezetből és az Úr Jézus Krisztus szervezetében menedéket találnak. A hierarchia vakmerő, fennhéjázó és gúnyolódó emberei, mint Forbes is, a jövőben ugyanarra a sorsra jutnak, mint amilyenben Jeruzsálem vallásoskodói részesültek.
6 Amiképpen Jeremiás minden ellenállás ellenére folytatta a munkát, úgy Jehova tanúi is tovább kell hirdessék Isten üzenetét, a római kat. hierarchiára és az ördög más eszközeire való tekintet nélkül. A népnek alkalmat kell nyújtani az igazság meghallására, s azután mindazok. akik vonakodnak arra hallgatni, kell viseljék igazságtalanságuk következményét. A valaha földön élő bigott, fennhéjázó, gúnyolódó és önmagukat magasztaló emberek között az első helyet a római kat. hierarchia fajzat foglalja el, és bizonyára rájuk találnak Jézus következő szavai: „Kígyók, mérges kígyóknak fajzatai, miképpen kerülitek ki a gyehennának büntetését?" - Máté 23:33.
7 Éppen úgy mint Jeremiás közölte a zsidókkal Jehova figyelmeztetését, úgy kell most Jehova tanúinak továbbra is közölni az emberekkel Jehova figyelmeztető és intő üzenetét, hogy alkalmuk legyen felhagyni a bálványimádással és az ördög és csatlósai bálványimá¬
dó kultuszával: „És ne járjatok idegen istenek után, hogy szolgáljatok nékik és imádjátok őket, és ne ingereljetek fel engem a ti kezeitek munkájával, hogy veszedelmet ne hozzak rátok." — Jeremiás 25:6.
8 A zsidó vallásoskodók, különösen a vezérek, jóllehet formálisan vagy ceremoniálís imádattal közeledtek Jehova Istenhez a szájukkal; a szívükben azonban semmi Jehova iránti ragaszkodás nem volt, s a népet is igazságtalan utaik követésére csábították. Elhitették az emberekkel, hogy egy formális vagy ceremoniális istentisztelet teljesen elegendő s azért a szolgálat, imádat és dicsőítés minden eszközével a papoknak adózzanak. Hasonlóképpen a kat. hierarchia s különösen annak fejei ma nagy hűhót csinálnak, mialatt csipkefüggönyökkel, arany olvasókkal és halisten-süvegekkel felcicomázva a közönséges nép előtt imákat mondanak és bizonyos ceremóniákat és értelmetlen cselekedeteket gyakorolnak. S ezt ők „ájtatosságnak" vagy „imádkozásnak" nevezik, és ezen a nép is bizonyos részt vehet, ami abból áll, hogy a hierarchia egyik képviselőjének az ujját vagy gyűrűjét megcsókolhatja. Ezek elhitetik a néppel, hogy Isten előtt teljesen elég ezeknek a formaságoknak a gyakorlása, s a nép idejével, tiszteletével és pénzével a hierarchia hatalmasainak kell adózzék, előttük mint istenek előtt hódolván és hajlongván. Ezek azt is tanítják, hogy hasonlóképpen a hierarchiával a politikában együtt-müködő hatalmasokat is tisztelni kell s nekik „Heil Hitler!", „Via Mussolini!"-t kell kiáltani s minden ily hatalmas férfi vagy úgynevezett „uralkodó" előtt hódolni kell. Elhitetik a néppel, hogy ezek a felsőbb hatalmak, akikkel szemben teljes engedelmességet kell tanusítani s akik között a hierarchia foglalja el a legfőbb helyet. A hierarchia bebeszéli a népnek, hogy ha mindezeket Isten nevében megcselekszi, ezáltál ,megadja Istennek, ami Istené' s ezért biztonságban van. Amellett aztán mindenki tetszés szerint ördögi dolgokat cselekedhetik. Ezért így szólnak a papok és nyájaik hatalmasai: „Miért büntetne Isten bennünket a halállal vagy pokollal? Miért mérne mireánk és nemzetünkre egy nagy csapást? Egy ily üzenet ostobaság!" Ș a nép erre tényleg 'különösnek' találja. A klérus Isten törvényének nyilt megszegésével hodol a képeknek s a népet is arra tanítja, hogy az általuk felállított képek előtt hajlongjanak, s aztán elhiteti velük, hogy az ily képimádat részét képezi az istentiszteletnek. Igy az emberek ördög-imádatra és ördög-vallásra vannak csábítva, ami őket eltávolítja Jehova Istentől és az élet utjától. Jehova figyelmeztette a zsidókat prófétái utján, megmondatta nekik, hogy meg kell térjenek, illetve fel kell hagyjanak az ilyen ördög-tisztelettel. Hasonlóképpen figyelmezteti most Jehova az őszinte embereket, katolikusokat és nem katolikusokat, a tanui által hirdetett üzenet utján, és közölteti velük, hogy fel kell hagyjanak az ördög-vallással, amely Jehova Isten nevére gyalázatot zúdít.
9 Az Úr Jézus már húsz év óta jelen van a templomában mint bíró, s ezalatt az idő alatt kiküldötte tanúit, hogy az emberekkel közöljék Jehova üzenetét, miként Jeremiás is ismételten bizonyságot tett a zsidók előtt. Mivel a zsidók vonakodtak hallgatni a figyelmeztetésre és tovább folytatták az ördög-vallás kultuszát, Jehova haragra gerjedt ellenük, és Jeremiás ezt is tudatta velük: „De nem hallgattatok reám, azt mondja Jehova, hogy felingereljetek engem a ti kezeitek munkájával a ti veszedelmetekre." — Jeremiás 25:7.
10 A zsidó papság elhitette Júda népével, hogy ha Jeremiásra vagy Isten más prófétájára hallgat, akkor csak emberekre hallgat. A nép ezért elbukott és vakon követte a papok és nyájaik vezéreinek a vezetését, és

60


60
süketek maradtak Jehovának Jeremiás által hirdetett üzenetével szemben. Hogy a nép vonakodott Jehova üzenetére hallgatni és engedett a papság, a zsidó vezérek befolyásának, Jehova haragra gerjedt s ez veszedelmet hozott a népre. Éppen ez a helyzet ma is. Az „előkelő papság", a kardinálisok, püspökök és papok, akik beképzelten „rongyaikkal hencegnek" és kérkedő szavakat használnak, befolyásolják a népet, hogy Isten üzenetét megvetésben részesítsék, s ez a népnek nagy kárt okoz. A hierarchiának ezek a papjai nem szeretik a népet és mégkevésbbé szeretik Istent. Csak saját érdekeiket tarják szemelőtt. Ha Jehova „hallatlan munkája" megkezdődik, akkor a most a klérust követő és magukat biztonságban hívő vallásoskodók majd azt mondják, hogy hallgattak és figyelmeztek volna az üzenetre, csak tudták volna, hogy az az Úrtól ered; és akkor a vallásoskodók közül sokan a Jézus szavai szerint fognak szólni: .Uram, nem végeztünk csodálatos dolgokat a te nevedben?'; de Jézus elkergeti őket magától; akkor már késő lesz számukra. Most tehát Jehova tanúi és az igazság üzenetét ismerő jóakaratu emberek felelősek azért, hogy az embereknek alkalma legyen meghallani az igazságot, hogy a veszedelem napján ne lehessen mentségük. Ezért pontosan követni kell az Úr parancsait, amely így szól: ,A királyságnak ezt az evangéliumát hirdetni kell az egész világon bizonyságul, mégpedig a vég bekövetkezése előtt, és mielőtt Jehova kifejezésre juttatja haragját a „kereszténységen" és szövetségesein.'
11 Semmi oka sincs annak, hogy emberekre támaszkodjék valaki, aki bibliai ismerettel rendelkezik; mert Isten kifejezett törvényéből világosan kitűnik, hogy az emberekre való támaszkodás azok kárára szolgál, akik így cselekszenek, amint írva van: „Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, aki meg nem menthet!" (146. Zsoltár 3) Aki megtanulja, hogy a Biblia Isten igéje, köteles az ő igéjére figyelni, s ha nem így cselekszik, kell hogy viselje a következményeket. Ezért mondotta Jeremiás az Istentől nyert megbízatás alapján: „Ezért azt mondja a Seregeknek Ura: Mivel nem hallgattatok az én beszédemre", Isten nagy veszedelemmel látogat meg benneteket. — Jeremiás 25:8.
12 Jehova hosszú időn keresztül alkalmat adott a zsidóknak a figyelmeztetése meghallgatására; de ők vonakodtak meghallgatni és arra figyelni, amit természetes füleikkel hallottak. Ha saját hibájukon kívül tudatlanságban lettek volna, akkor Isten nem tartja felelősnek és büntetendőnek őket. Azért parancsolta Isten Jeremiásnak, hogy a vallást gyakorló nép közvetlen közelében álljon fel és fülük hallattára jelentse be Isten üzenetét, hogy azt megtudják és ne mentegetődzhessenek tudatlansággal. Ugyanez a helyzet ma a „kereszténységgel". Isten éveken keresztül arra használta tanúit, hogy a nép között körül- és házról-házra járjanak és az embereket az ő üzenetére figyelmeztessék. A könyvek és más bibliamagyarázó iratok milliói lett a nép figyelmeztetésére használva. Nagyon nagy bizonyság lett téve szóval, rádión keresztül és nyilvános előadások tartásával. s így a „kereszténység" emberei nem mentegetődzhetnek tudatlansággal, még ha a papság ellene állt is az Úr üzenetének. A jóakaratú emberek aránylag kicsiny száma figyelembe veszi az üzenetet és a biztonság helyére menekül s ezek az Úr áldásában részesülnek; a nép sokkal nagyobb része azonban továbbra is az álszent papság vezetését követi, s ezért mondja Isten az ő prófétája által: ,Ez a papság hazugságot prédikál s az én népem szereti!' Minden komolyan gondolkozó ember jól tudja, hogy ez a helyzet a „kereszténységben" és a vele összeköttetésben álló embereknél. A magukat keresz-
tényeknek valló emberek milliói teljesen elfordították szívüket Istentől és az ördög-tisztelethez csatlakoztak.
13 A zsidók vonakodtak figyelembe venni Isten üzenetét, s elérkezett az idő, amidőn ki kellett hirdettessék Isten figyelmeztetése a fülük hallattára. Isten Jeremiást használta fel figyelmeztetése bejelentésére és azt is bejelentette általa, hogy mit fog velük cselekedni, mivel nem hallgattak a figyelmeztetésére: „Imé, kiküldök és felveszem (elhozom) északnak minden nemzetségét, azt mondja Jehova, és Nabukodonozort, a babiloni királyt, az én szolgámat, és behozom őket e földre és ennek lakóira és mind e körül való nemzetekre, s elvesztem őket és csudává és szörnyűséggé teszem őket és örökkévaló pusztasággá." — Jeremiás 25:9.
14 Mindenki vegye tudomásul, hogy a végső figyelmeztetés nem egy ember üzenete volt, hanem amint meg van írva: „Így szól Jehova, a Seregek Ura (A csata Istene): ...imé, kiküldök és elhozom észak minden nemzetségét" és így tovább. Hogyan küldött el Jehova és kit küldött ki az előre bejelentett ítélete végrehajtására? Jeremiás jövendölését valószínű közvetítő személy juttatta el Nabukodonozornak. De még ha így is történt, nem ez késztette a babiloni királyt elhatározó cselekvésre. Biztosnak látszik, hogy Isten elküldötte szent angyalát, hogy az általa kiválasztott Jeruzsálem ítéletvégrehajtójának, Nabukodonozornak értésére adja a döntést és határozatot, hogy felvonuljon és Jeruzsálem ellen háborút indítson. Az eldöntésre váró kérdés akkor Nabukodonozor előtt az volt, hogy vajjon előbb Ammon és a szövetséges pogány nemzetek ellen kezdjen háborút, vagypedig előbb Jeruzsálem ellen vonuljon és Jeruzsálemet támadja meg. Mivel Nabukodonozor ördögimádó volt, az ördöghöz, és angyalaihoz fordult tanácsért, hogy az őt foglalkoztató kérdést eldönthesse. Mindazáltal Jehova kétségkívül a helyszínre küldötte angyalát és mindenekfeletti hatalmával arra késztette Nabukodonozort, hogy előbb Jeruzsálem ellen vonuljon és Jeruzsálemet támadja meg. Így Jehova bemutatja e prófétai képben azt a feltett szándékát, hogy előbb a kereszténységet" fogja elpusztítani s azután Sátán szervezetének többi részét is. Ebből a célból küldi ki ítéletvégrehajtóját, Krisztus Jézust, előbb a „kereszténység" ellen. Jehova Isten volt az, aki Jeruzsálemre nagy veszedelmet zúdított, és Jehova Isten az is, aki - végrehajtó-tisztviselője, Krisztus utján cselekedvén — a Jeruzsálem által előárnyékolt „kereszténységet" megsemmisíti. Mellesleg megjegyezve itt a következő figyelemreméltó: Ha Jehova az angyala által felhasználja hatalmát, hogy egy pogány akaratát egy meghatározott döntés hozatalára irányítsa, akkor Jehova bizonyára arra is felhasználja angyala által a hatalmát, hogy a szolgáit az általa megkívánt út követésére irányítsa. — Példab. 3:5,6.
15 Jehova kijelentette, hogy „észak minden nemzetségét" előhozza és Jeruzsálem ellen vonultatja. Nabukodonozor az észak nemzetségeit vagy meghódolás és hadbaszólítás által kapcsolta hadseregéhez vagy más uton nyerte meg őket, hogy az ő oldalára álljanak. Jehova látomásban részesítette Jeremiást a történendőket illetőleg — és éppen ez van kifejezésre juttatva az Istentől adott látomásban — és felvilágosította őt a bekövetkezendő eseményekre vonatkozólag is, mintahogy Jehova tanúi is tudják ma azok által, amiket Jehova az igéjében feltárt, hogy mi fog történni. „Az észak nemzetségei" a mennyei haderőt szimbolizálják, azon angyali seregeket, amelyek Krisztus Jézust a nagy nap csatájára elkísérik. (Jelenések 19:14) A fővezér Krisztus Jézussal együtt kifejezésre juttatják Isten ítéleteit és a Sátán szervezete politikai és más elemei elméjére hat-

61


61
nak, hogy a vallásoskodók ellen harcoljanak, mihelyt Isten meghatározott ideje elérkezik a vallásoskodók megsemmisítésére.
16 Jehova kijelentette, hogy „Nabukodonozort, Babilon (új) királyát, az ő szolgáját" egész hadseregével Jeruzsálem ellen vonultatja. Megjegyzendő, hogy Jehova Nabukodonozort nem „az ő imádójának" nevezte, mert Nabukodonozor ördögimádó volt. Isten Nabukodonozort „az én szolgámnak" nevezte, mert őt nagy Szolgája és ítéletvégrehajtója, Krisztus Jézus előárnyékolására használta fel. A „Nabukodonozor" név jelentősége „Nebo a védelmező" és ezért nagyon jól talál Krisztus Jézusra, a nagy Prófétára, aki védelmező és megmentő, különösen az ő népe védelmezője és megmentője az ellenség támadásaival szemben. Nabukodonozor azt árnyékolta elő, akiről Jehova így szólt: „Ímé az én szolgám, akit gyámolítok." (Ésaiás 42:1) Ő az, akihez a „nemzetek" védelemért és szabadulásért kell forduljanak. (Máté 12:18—21) Jehova kijelentése volt: Felhozom... őket 1. e földre", illetve az ellenjelképes Jeruzsálem, a „kereszténység" a klérus és „a nyáj vezérei" ellen, és a vallásrendszert teljesen megsemmisítem, mert ördögi és utálatosság a Legfelségesebb szemében; és azután 2. „mind e körül való nemzetekre, és elvesztem őket", illetve mindazon nemzetek ellen, amelyek Jeremiás 25:18—26 fel vannak sorolva. Mindezek a próféciában felsorolt nemzetek előárnyékolják Sátán egész látható szervezetét, a „kereszténységen" kívül- és belül lévőket egyaránt. A prófécia kicsinyben való beteljesedésénél Jeruzsálem és Júda elesett és hetven év múlva megint helyre lettek állítva; és ezért a jövendölés következő szavai: "Elvesztem őket és (a szemlélők előtt) csudává és szörnyűséggé teszem őket és örökkévaló pusztasággá" a "kereszténységre" kell vonatkozzanak — és valóban arra is vonatkozik — s az alapos és örökkévaló pusztulásban részesül. Az ördög vallásrendszere Jehova „hallatlan dolgának vagy akciójának" a kezdetén lesz elpusztítva, s többé sohasem fog felemelkedni, — így szól az Úr kijelentése.
17 Jeruzsálem lakosai kétségkívül azzal dicsekedtek, hogy a földön ők a legkiváltságosabbak, és ebben a gondolatban ringatták, önmagukat. Ezért örvendeztek és vigadoztak; de Jehova tudomásukra adta, hogy az ily öröm és vígság ideje lejárt: „És elveszem tőlük a öröm szavát, a vigasság szavát, a vőlegény szavát és a menyasszony szavát, a malmok zörgését és a szövétnek világosságát. (Jeremiás 25:10) Mivel a zsidók az ördögvallást helyezték Jehova parancsai elé, lisztet őröltek, hogy kalácsot készíthessenek a „menny királynéja", illetve az ördög szervezete számára; most azonban már meg kell szűnjön zörgése: az égő szövétnekek vagy gyertyák, melyek a vigságaik helyét megvilágították, ki kell alugyanak és ők teljes sötétségben kell maradjanak; az öröm és vigság lármája el kell némuljon; többé nem lesz menyasszony-járás és éjjeli ünnepségek a templomban. Ily módon jelenti be Isten előre, ami a „kereszténységre fog rövidesen következni, ha az ő „hallatlan dolga" kezdetét veszi és a római kat. hierarchia házaiban az égő gyertyákat a sötétség váltja fel. Akkor többé nem látni processziókat, amelyeket csipke-függöny-ruhákba öltözött férfiak vezetnek, uszályaikat kis gyermekekkel hordoztatván. Akkor többé nem lehet majd „heil!" (üdvösség) kiáltást hallani, mint azt most a római kat. szervezet diktátorainak vagy más politikai támogatóinak kiáltanak.
18 Ha a „hallatlan dolog" megkezdődik, Jehova szolgáinak a bizonyságtevése az egész „kereszténységben" befejezést nyer Jehova hű tanúi által, amely tanuk az ember Jézus halála óta a világ világosságát lobogtatták
s a világosságot az emberek előtt Jehova dicsőségére világoltatták. Krisztus hű követői tudják, hogy ezek a dolgok rövidesen bekövetkeznek, mert Jehova bejelentette és Jehova biztosan keresztül viszi feltett szándékát. A meggyőződés erősíti hitüket és örömmel hirdetik Jehova dicsőségét, mialatt ravasz ellenségeskedések közepette előretörnek azzal a biztos tudattal, hogy a győzelem közel van.
19 Érdekes lesz itt megvizsgálni egy héber író kommentárját a jövendölés beteljesedéséről, különösen a kicsinybeni beteljesedésről. Ezt írja: „Utazók azt állítják, hogy keleten reggel mindenhol hallani a malmok zúgását, ami gyakran felébreszti az embereket; mert általában mindenki csak annyit őröl, amennyi a napi szükségletet fedezi. Ahol tehát reggel nem lehet hallani a malmok zúgását, sem este nemlátni a gyertyák világát, rendkívül nagy pusztulás kellett történjen." (Leeser, széljegyzete).
20 A hierarchia súlyos heréi naponta kiküldik hollóikat" a csengő ércek begyűjtésére, és minden nap megőrlik a napi szükségletet és minden nap meggyújtják a gyertyákat. Ha egyszer bizonyos szegény, elbolondított asszonyok nem jelennek meg többet a hivatalokban és gyárakban, és a hierarchia gyertyái kialszanak, ez a legnagyobb pusztulás jele a „kereszténység" vallásoskodói között. Ez a nap pedig közel van.
21 Az emberek egy kis része Jehova kijelentése szerint túléli Armageddont, s ezek látni fogják a „kereszténység" teljes pusztulását: „És ez egész föld pusztasággá és csudává (a csodálkozás tárgyává) lészen, és e nemzetek a babiloni királynak szolgának hetven esztendeig." (Jeremiás 25:11) így mutatja be Jehova, mily rettenetesek az ellenségein végrehajtott ítéletei, s az ezt túlélők mindenike megtudja, hogy Jehova valóban a legfelségesebb, akit senki sem gyalázhat büntetlenül.
22 Legelőször Júda és Jeruzsálem szenvedett, és Isten világosan kijelentette, hogy nem csak ők, hanem a körül lévő összes nemzetek szenvedni fognak. Ez azt mutatja, hogy nem csak a „kereszténység" lesz, elpusztítva Armageddon kezdetén, hanem Isten haragja a világ összes nemzeteit utolérik. Isten prófétája mondja: "Ezek a nemzetek a babiloni királynak szolgálnak hetven esztendeig", ami szimbolizálja „egész életükön keresztül." „A mi esztendeinknek napjai — hetven esztendő." (90. Zsoltár 10) Megint csak emlékezzünk arra, amit Jehova Jeremiás által mondott: „És most odaadom mind e földeket (országokat) Nabukodonozornak, a babiloni királynak, az én szolgámnak kezébe; sőt a mezei állatokat is néki adom, hogy néki szolgáljanak. És néki és az ő fiának és unokájának szolgál minden nemzet mindaddig, míg el nem jő az ő földének is ideje, és szolgálnak néki sok nemzetek és nagy királyok." — Jeremiás 27:6, 7.
23 Az ebben a szövegben említett „hetven év" prófétai és örökkévaló időt jelent. Mindazok, akik Armageddont túlélik, a drámában Nabukodonozor által előárnyékolt királyt, Krisztus Jézust kell szolgálják. A jóakaratú emberek, akik a „nagysokaságot" alkotják, előjönnek minden nemzetből, ágazatból, népből és nyelvből, s ők Jehovát és Királyát kell szolgálják örökké: „Látám éjszakai látásomban, és ímé az égnek felhőiben mint valami emberfia jőve; és méne az öreg korúhoz, és eleibe vivék őt. És ada néki hatalmat, dicsőséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv néki szolgála; az ő hatalma örökkévaló hatalom, amely el nem múlik, és az ő országa meg nem romlik." — Dániel 7:13,14.
24 A „kereszténység" megsemmisítése a „kereszténységen" belül és kívül álló összes nemzetek elpusztítását jelenti, s ezek megsemmisítése Jehova nevének és

62


62
királyságának az igazolására szolgál. Ezek a „harag edényei", amelyeket az Úr pusztulásra szánt, s amelyeken Jehova az armageddoni csatában mindenekfeletti hatalmát megmutatja. Ezt a „hallatlan dolgot" pedig Krisztus Jézus, az ő királya által fogja véghez vinni. Azután már sem a „kereszténység", sem pedig valamely más istentelen nemzet nem lesz többé helyreállítva. Ez a továbbiakban azáltal van előárnyékolva, hogy a hetven esztendő letelte után sem Júda, sem az érintett nemzetek valamelyike nem nyerte vissza többé önállóságát; hanem ezek mindenike Médó-Perzsiának lett alárendelve, amely Egyiptomot meghódította s amelynek királyai Dárius és Círus voltak, akik Jehova Istent és Krisztus Jézust árnyékolták elő.


Kibővített kép
25 A „kereszténység" és Sátán szervezete minden más részének teljes és örök megsemmisítése a prófécia ugyanezen részének 12—14 verseiben van bejelentve. Itt egy másik kép jelenik meg, amely az eddig megvizsgáltakkal összehasonlítva kibővül. „És mikor eltelik a hetven esztendő, meglátogatom a babiloni királyon és az ő népén az ő álnokságukat, azt mondja Jehova, és a káldeai földön, és örökkévaló pusztasággá teszem azt." — Jeremiás 25:12.
26 A betűszerinti hetven esztendő leteltével „Jeruzsálem" eltűnt a képből, és egy új prófétai kép vagy dráma jelenik meg. A hetven esztendő végén Belsazár lett Nabudokonozor udódává, de Belsazár egyáltalán nem lett Jehova szolgájaként használva, hanem éppen ellenkezőleg, ő visszaélt az Úr szent edényeivel, ezáltal gorombán meggyalázván Jehova nevét. Akkor történt, hogy Babilon „megméretett és könnyűnek találtatott. (Dániel 5:27) Ettől a ponttól Babilon mindig kizárólag Sátán szervezetét példázza; és annak királya, Belsazár, Babilon feje, az ördögöt szimbolizálta. A hetven esztendő vége Armageddon tetőfokát képletezte. Ez nem azt jelenti, hogy a mindenható Isten nagy napjának a csatája hetven esztendeig tartana, hanem inkább azt, hogy Armageddon eljön és a Sátán szervezete minden látható részének a teljes megsemmisítésével végződik. Mi következik azután? Isten haragja Sátán szervezetének láthatatlan része- és maga Sátán ellen is meg fog nyilvánulni. Isten prófétája mondja: „Akkor meglátogatom a babiloni királyon és az ő népén (az ördögnek az emberi szemekkel láthatatlan hordáin) álnokságukat." Belsazar, Babilon királya, aki az ördögöt képviselte, a próféciában „Sésák királyának" van nevezve. Az ördög Babilon tulajdonképpeni királya. (Dániel 2:37,38) Jeremiás jövendölésének ezen a pontján „az ő népe" (más ford. szerint: az a nemzet) ugyan az, amely Ezékiel jövendölésében mint „Góg a Mágóg földjén" van leírva. (Ezékiel 38:2, 3) Büntetése „az ő álnoksága" miatt következik be, ami azt mutatja, hogy Babilon királya és az ő nemzete az ördögöt és angyalseregeit vagy láthatatlan haderejét ábrázolta. Ez a gonosz horda meg kell legyen és meg is lesz fenyítve, büntetve és a nagy Hódító lábai alá lesz tiporva. Miután Krisztus Jézus 1914 körül Sátánt és annak angyalseregét a mennyből földre vetette (Jelenések 12:9), Krisztus Jézus lábai alá lettek vetve. Armageddonkor, a mindenható Isten csatáján, Krisztus Jézus és mennyei hadserege széttapossák lábai alatt Sátán szervezetének látható és láthatatlan részét, és Sátán szervezete teljesen pusztává lesz. „A békességnek Istene megrontja a Sátánt a lábaitok alatt hamar." (Róma 16:20) „És megfogá a sárkányt, azt a régi kígyót, aki az ördög és Sátán, és megkötözé azt ezer esztendőre és veté őt a mélységbe, és bezárá azt és be¬
pecsételé ő felette, hogy többé el ne hitesse a népeket, mig betelik az ezer esztendő; azután el kell néki oldoztatni egy kevés időre. (Jel. 20:2, 3) Az ördög szervezete többé sohasem lesz helyreállítva; mert ha „egy kevés időre" el lesz oldva, azután teljesen meg lesz semmisítve. — Jelenések 20;7—10.
27 Jehova súlyt fektet a Sátán szervezetének megsemmisítésére vonatkozó feltett szándékára, hogy egyetlen teremtménynek se legyen oka kétségbe vonni annak megsemmisítését: „És végbeviszem azon a földön mind azokat, amiket szóltam felőle, mindazt, ami megvan írva e könyvben, amelyet prófétált Jeremiás az összes nemzetek felől." (Jeremiás 25:13) Ami „ebben a könyvben megvolt írva", vagyis amit Jeremiás jövendölt, Jeremiás jövendőlésének az ötvenedik és ötvenegyedik fejezetében lett feljegyezve s ezáltal igazolva lett az, amit Ésaiás próféta körül-belül száz évvel előre megmondott, és ez a tizenharmadik, huszonegyedik és negyvenhetedik fejezetben van feljegyezve. Jehova előre meghatározta és kijelentette, hogy az ő igéjét és nevét a meghatározott idejében igazolni fogja. A teremtmények előtt ez nagyon hosszúnak tűnik; de a rendelt időben ez biztosan meg fog történni. Jehova Sátánnak éppen elegendő időt és alkalmat adott dicsekvő kihívásának a megvalósítására.
28 Jeremiás prófétának meg lett parancsolva, hogy „minden nemzet ellen" prófétáljon, és ő azt meg is tette Sátán szervete minden láható része ellen. Jehova a következő külön parancsot adta Jeremiásnak: „Prófétának rendeltelek a népnek fölé... Lásd, én e mai napon népek fölé és országok fölé rendeltelek téged, hogy gyomlálj, irts, pusztíts és rombolj." (Jeremiás 1:5, 10) A Jeremiásnak adott megbízás azt a megbízást jelezte előre, amelyet Jehova Krisztus Jézusnak adott, aki azt teljesen végre is hajtja; s a hűségesei mind — a maradékot is beleértve — részt vesznek ennek keresztül vitelében Ez a rész pedig a „megírott ítéletnek" a beteljesedése előtt való bejelentéséből áll.
29 Jehova hatezer éven keresztül megtűrte, hogy Sátán a gonoszságát folytassa. Most azonban közeledik az idő, amidőn istentelen szervezetével együtt teljesen meg lesz semmisítve. Az armageddoni nagy csatában Krisztus Jézus által vezetett mennyei seregek igazolják Jehova nevét. Az egy hatalmas harci sereg lesz, amely nem retten vissza és nem ismer legyőzetést. Erről a hatalmas seregről áll megírva: „És a lovas seregek száma két tíz-ezerszer tízezer vala, hallottam a számukat." (Jel. 9:16) „Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer: az Úr közöttük van, mint a Sinai hegyen az ő szent hajlékában." — 68. Zsoltár 18.
30 Jeruzsálem pusztulása Armageddon kezdetét árnyékolta elő; s azután beteljesednek Jeremiás próféciájának következő szavai is: „Mert ő rajtuk (Babilonon és a Káldeusokon) is uralkodnak (őket leigázzák) majd sok nemzetek és nagy királyok, és megfizetek nekik cselekedeteik szerint és a kezeiknek munkája szerint." (Jeremiás 25:14) A nagy királyok Jehova, „az örökkévaló király" (Jer. 10:10) és Krisztus Jézus, a „királyok Királya és urak Ura". (Jel. 19:16) Ezeket a nagy királyokat Dárius és Cirusz árnyékolta elő abban az időben, amidőn a babilóniai királyság két részre lett osztva és elesett. (Dániel 5:28) Ezek a hatalmas királyok „őket (a kaldeusok) használják", végérvényesen megvervén és örökre megsemmisítvén. így lesz Jehova Isten neve és igéje igazolva a „Káldeusokon", illetve a Sátán szervezete szellemi tagjain, akik közé az ördög is számítandó. E gonosz és hordái istentelenségének mértéke betelt, és ezért így szól az Úr Isten: „És megfizetek nekik cselekedeteik szerint és kezeik munkája szerint." Sátán és

63


63
gonosz angyalai most a római kat. hierarchiát és más fanatikus vallásoskodókat használnak fel leírhatatlan istentelen cselekedetekre, különösen azok ellen, akik Jehova Istennek szolgálnak. Mivel a hierarchia a legfőbb eszköze az ördögnek a földön, ezt használja fel az ördög a népet félrevezető durva képmutatás- és a Jehova Istent szolgáló hű férfiak és nők kegyetlen üldözése által Jehova nevének a meggyalázására. Erről az ördögi szervezetről mondja Isten az ő prófétája által: „És megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakósának mindazokért az ő gonoszságaikért, amelyeket Sionban (Isten szervezete, melynek Krisztus Jézus a feje) cselekedtek a ti szemeitek láttára, azt mondja Jehova." — Jeremiás 51:24
31 Sátán és csatlósai Ábeltől mind a mai napig kegyetlenül üldözték és megölték a mindenható Isten hű szolgáit. Napjainkban ez a kegyetlen, gyalázatos és gonosz öldöklés folytatódik országokban, mint Németország. Jehova Jeremiás próféta által előre megmondotta azokról, akik így az ő szolgái megsemmisítésére törekednek: ..Miként Babilon arra törekedett, hogy Izrael megölettjei elessenek, úgy fognak elhullani Babilon miatt az egész föld megölettjei." - Jeremiás 51:49, Elberfeldi ford, szerint.
32 A római katolikusok által gyakorolt kegyetlen üldözés és Isten nevének a gyalázása a végéhez közeledik. Jehova gondoskodik róla, hogy Sátán és összes eszközei, különösen a hierarchia a büntetés teljes mértékét elnyerjék. „Fizessetek úgy néki, amint ő fizetett nektek és kétszeressel kettőztessétek meg néki az ő cselekedetei szerint; amely pohárból (keserű cselekedetek) itatott, ugyanabból két annyit töltsetek néki. Amennyire dicsőítette magát és dobzódott, annyi kínnal és gyásszal fizessetek néki; mert ezt mondja az ő szívében: Úgy ülök, mint királynéasszony, és nem vagyok özvegy, és semmi gyászt nem látok." — Jelenések 18:6, 7.
33 Napjainkban a vén „parázna", a római kat. hierarchia-szervezet királynőnek játsza fel magát, körül jár és a "parázna énekét" énekli. (Ésaiás 23:15—17) A kérkedői most figyelmeztetve lettek, hogy a vigadozásuk napjai meg vannak számlálva és az Úr megfizet nekik az őket megillető fizetéssel. A hierarchia bizonyára elolvastatja egyes embereivel az itt mondottakat, hogy értesülve legyen a történtekről. Ne próbálják magukat mentegetni, mondván: „Ezek csak egy földi teremtmény szavai!" Az itt elhangzottak Isten igéjéből származnak; és miután Isten az ő feltett szándékát ismerteti, biztosan keresztül is viszi.
34 A Belsazár királysága erősségeit a médek és perzsák éjjel támadták meg. „Ugyanazon az éjszakán megöleték Belsazar, a Káldeusok királya. És a méd Dárius foglalá el az országot mintegy hatvankét esztendős korában." (Dániel 5:30,31) Az ördög hosszú időn keresztül a vallásoskodók által működött és még ma is általuk, különösen a római kat. hierarchia által működik, hogy az embereket tudatlanságban és sötétségben tartsa Isten kegyelmes gondoskodása felöl. Most elérkezett az idő, amidőn Isten prófétája szerint 'sötétség borítja a földet és éjszaka a népeket'.(Ésaiás 60:2) Ez a sötétség a Sátán működésének az eredménye, aki az ő Istentelen eszközei által, illetve a római kat. hierarchiától vezetett vallásoskodók által működött a földön. Sátán istentelen asszonya, a vén „parázna" most álomba ringatja a világ politikai uralkodóit, figyelmüket teljesen elterelvén Istenről; és hasonló hatást gyakorol mindazokra is, akik készségesen hallgatnak és támogatják a hierarchia-szervezetet. Azonban rövidesen megszűnik a parázna ének, s a római kat. hierarchia és támogatói keserves véget érnek. Ez persze a legnagyobb sötétség ide-
jén fog történni, s akkor Krisztus Jézus, a nagy Király, aki viszont Jehova, az örökkévalóság királya megbízásából cselekszik (ezt a két hatalmas Királyt árnyékolta elő Dárius és Círusz), előre tör és Sátán teljes szervezetét megsemmisíti, miként a Káldeusok meg lettek semmisítve. A Belsazár uralkodása alatt álló Babilon elește azt árnyékolta elő, ami rövidesen a világra fog szakadni.
35 Mialatt Krisztus Jézus most földön lévő hű követői továbbra is az ördög vallásos képviselői gyalázatát és kegyetlen támadásait szenvedik el, Jehova kegyelmesen feltártja hű tanúinak a jövendölések értelmét, kimutatja, hogy már régen gondolt hűségeseire s ezért prófétai drámákat szerzett és jegyeztetett fel, amelyeket most feltár hűségesei előtt, hogy ebben a veszedelmes időben vigasztalást és reménységet nyújtson nekik. Mindazok, akik Jehova Istent és felkent királyát, Krisztus Jézust, szeretik, legyenek bátrak és örvendezzenek, hogy részt vehetnek Jézus Krisztus szenvedéseinek meg hátralévő része betöltésében, hogy rövidesen örömteljes elégtétellel osztoszkodhassanak a Jehova neve igazolásának dicsőségében is! — Kol. 1:24.


A hűségesek munkája előárnyékolva
36 Az Úr szerzett egy előképet, amelyben drámai módon írja le azt a munkát, melyet Jehova hű tanúi most a földön kell végezzenek. Krisztus Jézus a „hű és igaz tanúbizonyság", s akik őt mindhalálig hűségesen követik, bennfoglaltatnak az ebben a szójátékben vázolt osztályban. Az Úr az igazságot ajándékozta azoknak, akik magukat Jehova Istennek szentelték. Ezt nem azért cselekedte, hogy az igazságot csupán saját szellemi kielégítésükre használják, hanem hogy megtudják és megértsék, mely kötelezettségeket és kiváltságokat nyertek vele, és milyen szolgálatot kell végezzenek. Még ma is vannak olyanok, akik magukat Krisztus Jézus követőinek hiszik, s akik az apostol szavaival összhangban „mindig tanulnak, de az igazság megismerésére soha el nem juthatnak." (Timotlmus II. 3:7) Az ilyenek nem képesek felfogni Jeremiás jövendölését és az itten arról mondottakat, hanem ahelyett azzal töltik idejüket, hogy olyan dolgokon vitatkozzanak, amelyek az Istent szeretők előtt már régen tisztázva lettek. Aki az Urat valóban szereti, az értékeli a jövendölések feltárulását — s ezt valóban megteszi — s felismeri kötelességét és örömmel igyekszik annak eleget tenni. Röviddel 1918 után kezdte feltárni Jehova a szolgái előtt egynéhány jövendölésének a jelentőségét. A hűségesek felismerték, hogy az Úr Jézus a templomához jött, nem egy kézzel csinált templomhoz, hanem a hozzá gyűjtöttekhez, akik igazán ragaszkodnak Istenhez és Krisztus Jézusban vannak. Bepillantást nyertek a megdönthetetlen írásbizonyítékokba, hogy a hitben meghalt hűségesek feltámadása 1918-ban vagy rövidesen azután meg kellett kezdődjön; meglátták, hogy Krisztus Jézus a trónra lett ültetve és kiküldetett uralkodás végett s hogy Sátánt és annak angyalait a mennyből a földre vetette; ezután meglátták és felismerték a két nagy ellenséges szervezetet, illetve Sátán szervezetét és Jehova szervezetét. Mivel a jövendöléseket Isten azóta feltárta ezeknek a hűségeseknek, gyönyörködtek és felfrissültek azokon, mert azok „alkalmas időben való eledelt" képeztek számukra; és világosan felismerték feladatukat és kötelességüket. Most pedig világosan látják a vallás és a keresztényiség közötti különbséget, látják, hogy a vallás egy az ördögtől származó csalás és azok gyakorolják, akiket az ördög elámított, s hogy a „kereszténység" így az ördög hatalmas szervezetévé lett, amely az

64


64
embereket vakságban tartja Isten és a számukra szerzet kegyelmes gondviselése tekintetében. A hűségesek állandóan érdeklődnek azután, hogy mi a jelenleg teljesítendő kötelességük; s mihelyt felismerik, az Úr kegyelmével teljesítik is. A lágymelegek viszont még mindig azon a kevesen tépelődnek és okoskodnak, amit évekkel ezelőtt tanultak. Ezek nagyon okosaknak tűnnek a saját szemükben, s így továbbra is az Urnak a templomához jövetelén és a szentek feltámadásán vitatkoznak. Annyira visszamaradtak, hogy egyáltalán nem látják, hogyan bontakozik ki Isten feltett szándéka. Az Úrhoz ragaszkodók azzal törődnek, aminek a cselekvését az Úr megkívánja tőlük. Tehát mi a kötelessége ma a maradéknak és mindazoknak, akik vele a Jehova szolgálatába állottak?


A pohár körülhordozása
37 Jeremiás a nagy prófétai drámában játszott szerepében azokat ábrázolta, akik szilárdan ragaszkodnak Istenhez és királyságához. Amely teendőket Jehova a prófétának parancsolt, azokat parancsolja most is az Úr a földön élő hű követőinek. Jehova összes tanúi legyenek most figyelmesek és szorgalmasan tanulmányozzák át azt a parancsot, amelyet Jehova a prófétai dráma e pontján Jeremiásnak adott: „Mert ezt mondotta Jehova, Izraelnek Istene nékem: Vedd el kezemből e harag borának poharát, és itasd meg velük mindama nemzeteket, amelyekhez, én küldelek téged, hogy igyanak." — Jeremiás 25:15.
38 Ez nem azt jelenti, hogy Jehova szolgái most egy betűszerinti pohár bort vegyenek és valakinek felkínálják. A pohár bor, amelyet Jeremiás prófétának fel kellett venni, azt szimbolizálta, amit most Isten az embereknek felkínál. Jeremiás a prófétai drámában vagy látomásban éppen olyan szerepben lépett fel, mint János apostol, midőn egy könyvecskét vett át az, angyal kezéből, azt megette, ami a szájában édes, a gyomrában pedig keserű volt. (Jel. 10:8—11) Ezékiel próféta is játszott hasonló szerepet Isten egyik prófétai drámájában. (Lásd Ezékiel 2:9,10: 3:1—4) Jeremiás látomásában a pohár „haragborral", tehát nem szószerinti borral van töltve, hanem Jehova haragjával, amelyet az ellenségei ellen intéz. A pohár egy edény volt, amely italt tartalmazott, s így azokat az edényeket ábrázolja, akiket Jehova felhasznál, hogy a „harag borának poharát" átnyújtsák azoknak, akik azt meg kell igyák. Azért a pohár ábrázolja 1. a Krisztus Jézus vezetése alatt álló Jehova hű tanúit, akik most, parancsot, kaptak, hogy bizonyságot tegyenek a nemzeteknek, a „kereszténységet" is beleértve; 2. Krisztus Jézust, a hatalmas ítéletvégrehajtót és vele mind a szent angyalokat, akik vele közreműködnek Jehova ítéleteinek a végrehajtásában.
39 A pohár a „haragbort" tartalmazta, amely tartalom a körülmények szerint következőket ábrázol: 1. Jehova ítéleteinek az üzenetét, amelyet a templomában lévő Krisztus Jézus, az ő szervezetének a feje a hűséges szolgái és tanúi, illetve Jehova tanúi által hirdet ki. Ezt az üzenetet Jehova régen a szent prófétáinak diktált és általuk mondotta ki, s ebben előre bejelenti Isten haragjának a mindenható Isten nagy napjának a csatájában való kiöntését; 2. az ítéletnek tényleges végrehajtását Krisztus Jézus és a vele közreműködő mennyei seregek által, miáltal — az előre megírott jövendölések be-
teljesedéseképpen — Isten haragja Sátánon és munkáin kitöltetik. Ezt az üzenetet most Jehova tanúi hirdetik és az a „pohár" tartalmazza, amely „a kezemből", illetve Isten kezéből vétetik. Azért a „pohár" Jehova szolgáit ábrázolja. Valóban Isten „keze" az, amely a poharat azoknak átnyújtja, akik kénytelenek lesznek kiinni annak tartalmát. így a „pohár" tartalmát először Jehova ,kiküldött' tanúi, azután pedig az ő ,kiküldött' ítéletvégrehajtója, Krisztus Jézus nyújtja át.
(Folytatása következik)


Tanulmánykérdések

Felelős J. J. Detrich ml., Praha-Vysocany. Podvini 184 - R. Biezna Praha, nyomása.
Kiadó:Watch Tower, Praha-Vysocany,Podvini 184
 


Az

ŐRTORONY

és Krisztus

jelenlétének hírnöke

Ti vagytok az én

tanúim, szól Jehova,

hogy Isten vagyok.

Ésaiás 43:12

Vigyázó! meddig még az éj?

Ésaiás 21:11

The Watchtower and Herald of Christ's Presence
(Hungarian Edition)
Monthly, MAY 1938
Revista lunara - Anul 25
Vallásos f-irat 25. évlolyam
9-10 szám
1938 május 15 hó
TARTALOM
Az Ő "műve" és "cselekedete" (folytatása V. rész)
66
Az Ő "műve" és "cselekedete", VI. rész
67
Az Ő"műve" és "cselekedete", VII. rész
76

Entered at Second Class Matter April 24th, 1929, at Brooklyn, N. Y.. Postoffice under the Act of March 3rd 1879. (Sec. 397, P.L and R.)

Vyplaceni novin. známkami povoleno feditelstvím post a telegrafu dne 30. XII. 1933 pod cis. 322 020-VII-1933. Printed in Czechoslovakia.

“Az-ő-müve-és-cselekedete-rész-5-6-7-1938.pdf”

Made in Czechoslovakia

66


Az ŐRTORONY

és Krisztus jelenlétének hírnőke

25. évfolyam

1938 május 15

9-10szám

Az Ő "műve" és "cselekedete"

(Folytatása V. rész)
40 Az üzenet terjedelmes és határozott s így hangzik: ,,Itasd meg vele mindama nemzeteket, amelyekhez én küldelek téged." Miért mindeniknek? Mert a Sátán igényt tart a világ összes országaira és azok dicsőségére, s azok mindenike részét képezik az ő szervezetének. Így ezek mindenike különböző alosztályaikkal együtt ellen­ségei Istennek, aki most mindeniket megtalálja és meg­semmisíti."Megtalálja kezed minden ellenségedet; job­bod megtalálja gyűlölőidet." — 21. Zsoltár 9.
41 Megjegyezendő, hogy a Jeremiás által előárnyékolt Jehova tanúinak most nincs megengedve, hogy valame­lyik néppel vagy nemzettel kivételt tegyenek, azokat, kikerüljék vagy kimentsék. Jehova tanúi kötelesek a mindenható Isten üzenetét úgy hirdetni, amint az meg lett írva. A kereszténység" vallásoskodói csodálkoz­nak és nagyon meg vannak sértve, mert Jehova tanúi nem csupán egy vallást vagy egyházrendszert, hanem az összes vallásokat és vallásrendszereket ördöginek s így hamisnak és istengyalázónak bélyegeznek. Jehova tanúi mindenféle szervezetre való tekintet nélkül kell hirdessék az üzenetet. Mindezek a csoportok ,szájjal közelednek Istenhez, de szívből nem ragaszkodnak sem Istenhez sem az ő királyságához'. Ezek mind részét ké­pezik ennek a világnak s így a Sátán szervezetének, amely Jehova Isten nevének a meggyalázására Van használva. Mivel az Úr üzenete nyilvánosan van hirdet­ve, a vallásoskodók dühöngve ordítanak és így kiabál­nak: „Jehova tanúi azt állítják, hogy az övéket kivé­ve minden vallás fonák." Azonban a valóságban Jehova tanúinak semmiféle vallásuk nincsen, ők teljesen és szi­lárdan a Mindenható igéjére támaszkodnak és Jézusnak s az apostolok Szentírásban foglalt mértékadó szavaira hivatkoznak, miszerint a vallás az ördögtől van és az a célja, hogy Isten igéjét erőtelenné tegye. A vallásvezérek, de különösen a római kat. hierarchia Jehova tanúit bekébzelteknek. fanatikusoknak és békerontóknak bé­lyegezik. Jehova tanúi végeredményben a mindenható Isten üzenetét hirdetik s ezért semminemű tiszteletet nem igényelnek maguknak. Jehova tanúi egyáltalán nem tudják kényszeríteni a „kereszténységet" a pohár tartalmának a kiivására; ezek közlik a „keresztény­séggel" az üzenetet és értesítik Isten feltett szándéká­ról. Jeremiás nem tudta ,megitatni az összes nemzete­ket'; mindazáltal felkínálta a poharat a tartalmával, és Jehova kényszeritette, hogy igyanak azok, akinek át lett nyújtva. Ugyanez a helyzet ma is. Jehova tanúi fi­gyelmeztetik az embereket és a nemzeteket Isten pró­fétai üzenetére, és a mindenható Isten az, aki őket kény­szeriti az ő harag-poharának a kiürítésére. A mai kötelessége Jehova tanúinak tehát világos, és pontos össz­hangban van Jézusnak hozzájuk intézett parancsaival, amely következőkép hangzik: „Először az Isten országa ez evangéliuma kell hirdettessék az egész világon min­-
den népnek bizonyságul; azután jő el a vég." — Máté 24:14; van Ess ford. szerint.
42 Jehova nagy Prófétája, Krisztus Jézus ezt a parancsot a mindenható Istentől nyert megbízatás alapján ad­ta ki. És meg van írva: „Lészen pedig, hogy minden lé­lek, valamely nem hallgatánd arra a prófétára, ki lesz irtva a nép közül." (Csel. 3:23) Jehova tanúinak és szol­gáinak tehát nincs választásuk; Jehova parancsainak kell engedelmeskedniük, és annak cselekvése gyönyörűség számukra. Senki sem szolgálhat más helyett, hanem Jehova tanúinak mindenike maga kell elvégezze a ma­ga részét.
43 A vallásoskodók, különösen a római kat. hierarchia most dühöngenek Jehova tanúi ellen és elkeseredetten próbálják megakadályozni Isten szolgáit a Legfelségesebb parancsainak a további cselekvésében. De semmi­lyen hatalom nem képes megakadályozni ezt az üzenetet és Isten feltett szándékának a keresztül vitelét. Jehova Isten megmondotta Jeremiásnak (és ez most Jehova ta­núinak szól), hogy mit kell tegyenek és mi következik azután, s mit lesznek kénytelenek tenni a nemzetek is: „Hogy igyanak, részegüljenek meg és bolondoskodjanak a fegyver miatt, amelyet én közéjük bocsátok." — Je­remiás 25:16.
44 A vallásoskodók most nem kerülhetik el az „ivást", még ha az igazságot kisugárzó rádióleadóktól meg is vonják az engedélyt, más rádióleadók tulajdonosaira és vezetőire pedig nyomást gyakorolnak és arra kényszerí­tik, hogy Isten üzenetének a kisugárzását beszüntessék, vagy más drasztikus eszközhöz nyúljanak az igazság üzenetének a megakadályozására. A római kat. hierar­chia most mindenféle törvényeket és rendeleteket bocsájtanak ki és igazságtalan módon használják azzal a szándékkal, hogy a népet megakadályozzák az igazság megismerésében. Megkísérelik, hogy a mindenható Isten üzenetének a hangszórós felszereléssel való hirdetését is beszüntessék. Hogy a szólás szabadságát megszüntessék és az Isten igéje üzenetét nyomtatott formában különbö­ző országokba többé ne engedjék be, új törvényeket al­kottak, amelyeket szigorúan végrehajtanak. Törvénye­ket alkotnak, hogy Jehova tanúit megakadályozzák házról-házra járni és Isten országát prédikálni. Súlyos bír­ságokkal és börtönnel büntetnek hívő férfiakat és nőket, akik továbbra is körül járnak és hirdetik az üzenetet, amelynek hirdetését nekik a Mindenható parancsolta meg. De az Úr üzenetének az elnyomására vonatkozó minden kegyetlen, istentelen és ravasz törekvésük cső­döt fog mondani, annak hirdetését nem tudják beszüntetni, sem nem tudják kikerülni a „kereszténység" né­pei és „nagyjai" a pohár kiürítését; mert Jehova meg­mondotta: .Igyanak, dühösködjenek meg és bolondoskodjanak.' Ezek máris nagyon dühösködnek. Nem csu­pán haragszanak azokra, akik nekik az Úr űzenetét el-

67


67
viszik, hanem embertelenül meg vannak részegülve, dü­hösek lettek, mint egy tajtékzó veszett kutya, és min­denkit meg akarnak „harapni", aki őket Isten üzenetével felkeresi. Jehova azt mondja, hogy igyanak „a fegyver miatt, amelyet közéjük küldök." Ez azt mutat­ja, hogy a harag-bor egyelő jelentőségű 1. a „lélek kardjával, ami az Isten igéje" és Jehova harag-üzenetét ki­fejezésre juttatja, és 2. a megsemmisítő ítélet-kardjá­val, amelyet Krisztus Jézus az, armageddoni csatában fog megsuhogtatni. A ,bor a pohárban' és a „kard," együtt előárnyékolják azt, ami Isten akaratát képezi Armageddon előtt és alatt. Az ő akarata keresztül kell vitessék.
45 Jeremiás jövendölésének ez a része teljesen; össz­hangban van az Urnak Abdiás 1:1-ben feljegyzett sza­vaival: „Keljetek fel és támadjunk reá haddal!" Akik valóban az Úr oldalán állnak és Istent és az ő király­ságát szeretik, kétségek között lehetnek most affelöl, hogy mi a hűségesek mostani kötelessége? Jehova Isten ideje elérkezett, amidőn nevét az egész földön hirdetni kell, s ez meg kell történjen és be kell fejeztessék, mi­-
előtt a Legfelségesebb az ő mindenekfeletti hatalmát megmutatja, — Mózes II. 9:16.
46 Ha azt találjuk, hogy Jeremiás elhalasztotta a mun­kát és elhatározta, hogy egy alkalmasabb időt vár ki a „pohár által ábrázolt üzenet átnyujtására, akkor azt következtethetjük, hogy Jehova mostani tanúi szintén jogosultak a munkát elhalasztani, míg kedvezőbb alka­lom vagy idő kínálkozik, Isten üzenetét úgy hirdetni, amint ő megparancsolta. Hogy cselekedett Jeremiás? És mit kell tegyenek most Jehova hű tanúi?


Tanulmánykérdések
(Angol W. 1937 november l.)


Az Ő "műve“ és "cselekedete"
VI. rész
„Amint Silóval cselekedtem." — Jeremiás 7:14.
1
JEHOVA gyűlöli a gonoszokat. ,,Amint írva van: Jákobot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem." (Róma 9:13) Ez nem azt jelenti, hogy Isten Ézsaut valamit, Jákobot azonban nagyon szerette. „Jákob" azokat képletezi, akik hűségesen szolgálják Jehovát, míg Ézsau azokat, akik nyerészkedésből ördög-vallást gyakorol­nak; s Jehova gyűlöli ezt az osztályt, mivel az ehez tartozók mindenike az ördög oldalán áll, A földön azok az emberek a leginkább büntetésre méltók, akik magu­kat Isten szolgáinak vallják, a valóságban azonban mind­untalan gyalázatot zúdítanak Isten nevére és súlyos büntetéseket szabnak ki Isten szolgáira, mert azok hű­ségesen szolgálják Istent. Azáltal, hogy Isten szolgái az Istenhez való ragaszkodásuk miatt üldöztetést szen­vednek, megpróbáltatásnak vannak kitéve, amely próba — ha hűségesen kiállják az igazak javára fog szolgálni. „Jehova az igazat megpróbálja, a gonoszt pedig, az álnokság (más ford. szerint: az erőszakosság) kedvelőjét, gyűlöli az ő lelke." (11. Zsoltár 5; Róma 8:28) Gonosztevők és az erőszakosság kedvelői különösen a vallásoskodók, akik Isten törvényévél ellentétben erőszakosságot cselekszenek. A római kat. hierarchia vezető szerepet játszik a törvénytelenek között s ezért a goszoszok között a legrosszabb. Ez a gonosz rendszer fennhé­jázó és istengyalázó módon azt állítja magáról, hogy Is­ten és Krisztus földi helytartója, míg ezalatt a csalárd ürügy alatt tovább folytatja istentelen cselekedeteit gonosz hatalma megvalósítására. Jehova meghatározta azt a napot, midőn ennek a gonosz társaságnak megfizet, s úgy látszik, hogy az ellenük való haragja kife­jezésére az idő nagyon közel van. Az a tény, hogy Isten most feltárja népe előtt, hogy a vallásoskodók állanak a gonosztevők élén, meggyőző bizonyítéka annak, hogy nagyon közel van az idő, amidőn Isten kifejezésre juttatja a gonoszok, feletti hatalmát.
2
Jehova egy látomásban jelentette be Jeremiásnak a gonoszokra vonatkozó feltett szándékát, és prófétá­jával egy szerepet játszatott le ennek a képnek a meg­világítására. „És elvevém a pohárt Jehova kezéből, és
megitatám mindama nemzeteket, akikhez külde engem Jehova." (Jer. 25:17) Jeremiás azután eljátszotta ezt a képletes színjátékot vagy abban egy szerepet, amellyel előárnyékolta azt, amit most a Jeremiás által pél­dázottak kell cselekedjenek. Amit Jeremiás cselekedett, nem volt könnyű feladat. Mindazáltal ő nem utasította vissza, mert az nehéz volt. Jeremiásnak Jehovától nyert megbízatása megkövetelte, hogy a reá ruházott köteles­séget hűségesen teljesítse. Ez Istentől kiutalt munka volt. Jeremiás teljesen tisztában volt a kora papsága szellemi állapotával, és tudta, hogy a feladatának a tel­jesítése a vallásoskodók részéről súlyos következménye­ket von maga után. De örömteljes szolgálat volt, mivel Isten akaratával összhangban végezte. Jeremiás megtudta, hogy az Úr öröme az ő erőssége. S ez az öröm kárpótolta mindazokkal a kellemetlenségekkel és fáj­dalmakkal szemben, amelyekkel össze volt kötve a reá­ bízott feladat teljesítése. Mit árnyékolt ez elő? Ponto­san azt, aminek a cselekvése most az Úr tanúira bíza­tott s amit nekik teljesíteniük kell. Ha most a maradék a régen alkotott, kellemetlen állapotokat előárnyékoló képet tanulmányozza és összehasonlítja azokkal a ke­gyetlen üldözésekkel, amelyeket közülük sokan, külö­nösen a németországi és new-jersey hűségesek elszen­vedtek ,akkor nagyon jól tudja, hogy az előtte álló feladat nem könnyű. De az útjában álló bajok egyálta­lán nem képesek feltartoztatni a reábizottak teljesítésé­ben. Az igazak, hívők és buzgók nem pazarolják el a makuk és mások idejét, levélírásra és arról való kérdezősködésre, hogy mi a teendő. Az Úrtól megkapták a parancsot és utasítást; felismerték kötelességüket, s annak teljesítésére igyekeznek. Jó nekik, hogy tudják! Egyeseknek az Úr népe közül most nincs meg a szabad­sága, hogy másokkal levelezzen. Nincs megengedve ne­kik, hogy a Társulat iratait, különösen az „Őrtornyot" beszerezzék. De ők táplálkoztak Isten igéjével és így tudják, hogy Isten mit parancsolt a hűségeseknek, s ezt szorgalmasan cselekszik is, mégha az életükbe kerülne is. Ezek nem írnak hosszú leveleket a hivatalhoz, mond­ván: „Én megütköztem ezen a magyarázaton, s szeret-