Oldal:HUw1936.03 Samson 1-3.djvu/17

49

{{raw:data:c|

résére. Sámson a filiszteus nővel való eljegyzése folytán a filiszteusok közeli rokona lett és majdnem úgy látszott, hogy kötelezettségeket vállal magára menyasszonyának népével szemben. A filiszteusok voltak abban az időben „az urak“. Isten hű népe a gyülekezet illési korszaka alatt a világi tisztviselőket tekintette a „felsőbb hatalmaknak"; (Róma 13:1) ezeket a „hatalmakat“ a "protestáns" papság támogatta és hívek bizonyos tekintetben úgy érezték, hogy tekintettel kell lenniök azon „felsőbb hatalmak" iránt. Ami abban jutott kifejezésre, hogy vonakodtak közölni a teljes igazságot a kereskedelmi ás politikai tényező csoportok felől és nem merték közölni. hogy azok Sátán szervezetének tartozékai,amelyeket a klérus támogat és előnyben részesít. Őket az "asszony", illetve a felekezeti rendszerek indították erre az állásfoglalásra, amelyekkel oly sok időn keresztül el voltak jegyezve. Az illési korszak munkásai a hűtlen filiszteusokban példázottakkal való érintkezésük útján megfertőzték magukat. Abban az időben Isten népe vagy gyülekezete között nagyon sok volt a „konkoly“. (Máté 13:25, 38) A konkoly azt állította, hogy az igazságban van, holott a valóságban ellenség volt. A konkoly, illetve a hűtlenek Isten népe között az illési korszak alatt időről időre szakadást igyekeztek előidézni az Úr munkájában, amennyiben a világiak részéről származó dicsőítést többre becsülték, mint az Istenhez való hűséget és a hű cselekedetek által a gyalázatban való részesülést, ami mindenkor a hűségesekre következett, el akarták kerülni.

³⁹ A gyülekezet illési korszaka alatt Jézus Krisztus hű követői közül többen, akikből később a „hű szolgaosztály" alakult, bátran megmondották az igazságot a magukat „keresztényeknek“ nevezők és a politikai elemek közt ápolt törvénytelen viszonyról, akik jóllehet azt állították, hogy Istennek szolgálnak, de a valóságban az ördögnek szolgáltak. A filiszteusokban példázott osztály ezeket a hűségeseket kritizálta. Abban az időben nem volt szokatlan dolog, hogy sokan, akik „testvérnek“ vagy "nőtestvérnek" mutatták magukat, így szólottak: „Szerintem többet kellene beszélnünk a szeretetről és nem kellene mások kritizálásával foglalkoznunk." Az ilyenek attól való félelmükben sírtak, hogy gyalázat származhatik reájuk a hűségesek által előadott kritikáböl. Ezt példázza Sámson jegyese: „És sírt a Sámson felesége őelőtte és monda: bizony, te gyűlölsz engem és nem szeretsz. Egy találós mesét vetettél az én népem fiai elé és nekem sem fejtetted meg. Ő monda neki: íme, még atyámnak és anyámnak sem mondtam meg, hát neked mondanám meg?" — Bírák 14:16

⁴⁰ Kétszínűen gyöngédséget és szeretetet színlelt s így akarta megakadályozni Jehova ellenségeinek kifosztását. Ama körülmény, hogy Sámson jövendőbeli felesége előtt sem árulta el a titkát, arra mutat, hogy Jézus Krisztus igazi követői mindeneknél elsőbbnek tekintik Jehovát és az ő szervezetét; Sámsonnak jegyese előtt tett megjegyzés tehát azt példázza, hogyan tűnnek ki a hűségesek azzal, ami az Úr szemei előtt kedves.

|

⁴¹ A filiszteus nő ravasz tolakodása a találós mese feladása után a 4. napon kezdődött és egészen a 7. napig állandóan gyötörte Sámsont: „Az pedig 7 napon ét sírdogált előtte, ameddig a lakodalom tartott. Végre a 7. napon megmondá neki, mert folyvást zaklatta őt. Ő pedig aztán megfejté a találós mesét népe fiainak." (Bírák 4:17) Így példázza az illési korszak álszenteskedő, jámboroskodó hitszegőit, akik a hűségeseket megakadályozni törekedtek az igazság őszinte hirdetésében. Sámson tehát végül engedett az asszony csábító befolyásának és elbeszélte a találós kérdés értelmét. Sámsont emiatt nem kell kritizálnunk, mert csupán egy szerepet játszott a drámában, ami jövendő eseményeket példázott. Így az illési korszak alatt is a hűtlenek befolyása és a hüségesekre gyakorolt állandó nyomás következtében a hívek ereje meg volt bénítva és előrehaladásuk akadályozva volt a királyság üzenetének hirdetésében.

{{raw:data:p|42|41-47|Samson hiitlen jegyese a kerdes megfejteset elarulta az ellensegnek, a filiszteusoknak. fippen igy az illesi korszak alatt a hii szolgaosztaly hit- szego tarsai titkokat arultak el az ellenseg elott. „0s mondanak neki (Samsonnak) a varos ferfiai a 7. napon, mielott meg a nap lement volna: mi edesebb, mint a mez, es mi erosebb, mint az orosz- lan? Ki monda nekik: ha nem az en iiszomon szantottatok volna, mesem soha ki nem talalta- tok volna." — Birak 14 : 18 •’ A filiszteusok akkor ketsegtelenill diadalitta- san es ravasz orommel mondottak: most mega- laztuk az izraelitakat es Isten valasztott szolga- jat. Hasonldkeppen az illesi korszak vegen, fo- keppen a hitszego „venek" es a gonosz szolgaosz¬ taly koziil masok is, akik a rdmai katolikus hie- rarchia, a mai filiszteusok gyamsaga alatt allot- tak, titokban arulok voltak; ez az ellenseg pedig gunyos orommel azt gondolta, most mar ketseg- teleniil kezebekeritette Jehova hii szolgaoszta- lyat es most meg fogja alazni. De a filiszteus no arulasabol nem szarmazott hasznuk a filiszteu¬ soknak es eppen igy a gonosz szolga arulasa az illesi korszak folyaman semmi hasznot sem szer- zett az ellensegnek. “Samson latvan, hogy raszedtek £s elarultak jogosuit haraggal jart el Isten nevenek gyalazoi- val es Isten nepenek iildozoivel szemben: „Ekkor felindita ot (Samsont) az Omak lelke es elment Askelonba es megolt koziilok 30 ferfiut es elyette ruhajukat es azoknak adta ez oltozo ruhakat, akik a talalos meset megoldottak. fis felgerjedt haragjaban elment az 6 atyjanak hazahoz." — Birak 14 :19 “Samson Askelonba a filiszteusok 5 szovetse- ges varosanak egyikebe ment, amely nepet a (fi- liszteusokat) Jehova Palesztinaban eletben ha- gyott az izraelitak kiprobalasa vegett. (Birak 3:3; Jozsue 13 : 3) Askelon, Filisztea deli reszen kikoto varos volt, es azt jelenti, hogy Samson abban az idoben hosszu utakat tett meg. Oda- ment, hogy beszerezze az anyagot elveszitett fo- gadasanak kifizetesere es ott 30 embert megbit, levetkoztetett es a zsakmanyt magahoz vette. Ezt nem lehet gyilkossagnak nevezni, mivel Sam-