Abdiás (3. rész)
A lap korábbi változatát látod, amilyen Katomozes (vitalap | szerkesztései) 2022. szeptember 2., 08:26-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „<pages index="Abdiás-3-4-rész-1936.djvu" from=1 to=9 header=1 /> <div class='publication-firstpage'>”)
Az
ŐRTORONY
és Krisztus
jelenlétének hírnöke
Ti vagytok az én
tanúim, szól Jehova,
hogy Isten vagyok.
Ésaiás 43:12
Vigyázó! meddig még az éj?
Ésaiás 21:11
The Watchtower and Herald of Christ's Presence
(Hungarian Edition)
Monthly, November 1936
Revista lunara - Anul 23
Vallásos f-irat 23. évlolyam
21-22. szám
1936 november hó
TARTALOM
Abdiás III. rész.
190
Abdiás IV. rész.
197
Entered at Second Class Matter April 24th, 1929, at Brooklyn, N. Y.. Postoffice under the Act of March 3rd 1879. (Sec. 397, P.L and R.)
Vyplaceni novin. známkami povoleno feditelstvím post a telegrafu dne 30. XII. 1933 pod cis. 322 020-VII-1933. Printed in Czechoslovakia.
Abdiás
„A Jákob öcséd ellen elkövetett erőszakért szégyen borul reád és kivágatol mindörökre." Abdiás 10.
(III. rész.)
1 JEHOVA a legfelségesebb, mindenkinél fölöttébbvaló. Bármely teremtmény, aki magas méltóságot foglal el önkényesen, szándékos bűnt cselekszik és utálatos lesz Isten szemei előtt. Lucifer mondotta: „Felibök hágok a magas felhőknek és hasonló leszek a Magasságoshoz." (Ésaiás 14:14) Az ördög összeesküvést szított Isten ellen, amelybe egy tömeg szellemi és földi teremtményt is belekevert. Ezek az összeesküvők kihívást intéztek Isten ellen és meggyalázták az ő szent nevét. Ezeknek az összeesküvőknek végül pusztulás lesz a sorsuk, Jehova ezt az ítéletet jegyeztette is fel őreájuk vonatkozólag. (Ezékiel 28:18, 19) Isten szabálya le van fektetve és Isten nem változik meg. Minden törvénytelen összeesküvő elpusztul. Jehova neve szoros összefüggésben áll az ő hű népével. Aki azt gyűlöli, Jehovát és Jézus Krisztust is gyűlöli. Aki cselszövést sző Isten népe ellen, az Úr ellen sző összeesküvést. Szervezetében Jehova Jézus Krisztust emelte a legfelsőbb méltóságra. A hegység legmagasabb pontja a hegy teteje. Jehova azon méltóság felől, amelyre Jézust felemelte, mondja: „Én kentem ám fel az én királyomat Sionon, az én szent hegyemen!" (2. zsoltár 6)
2 Az ördög, Góg, a törvényszegő angyalok, a klérus és mások egymással Isten és az ö Felkentje ellen összeesküdtek. (2. zsoltár 2, 3) Jézus Krisztus, a király és a bíró, aki most jelen van templomában, felkentjeit és a hűségeseket küldi a királyság üzenetének hirdetésére, s akik e hirdetésben híveknek és igazaknak bizonyulnak, Jehova szent nemzetének egy részét képezik. (Akik) Isten(t) és Krisztus(t) valamint a hű maradék(ot) gyűlölőik, egymással összeesküvést szőnek a maradék, illetve a „szent nemzet" elpusztítására, amint írva van: „Néped ellen álnok tanácsot gondolnak és védenceid ellen terveket szőnek. Ezt mondják: Jertek, veszítsük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izrael nevét! Mert tanácskoztak együtt egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened." — 83. zsoltár 4—6
3 Ebben az említett összeesküvésben az edomiták külön is említve vannak. (7. vers) A jelenkor cselszövésében Jehova bizonyságtevőinek elpusztítása tekintetében a r. kat. hierarchia, vagy klérus játsza a főszerepet. Ebbe a cselszövésbe vagy szövetségbe a világ gazdasági tényezői és a hivatásos politikusok is bele vannak keverve. Most Jehova Abdiás prf. útján így szól: „A határig űznek ki összes frigy (szövetség) társaid; megcsalnak, levernek szövetségeseid; kenyeredet tőrül vetik alád. Nincsen benne okosság!" — Abdiás 7
4 A hierarchia arra utasította szövetségeseit, hogy gyűlöljék azokat, akik Jehova és az ö királya mellett állanak s most ebből az okból „gyűlöli minden nemzet", amint az Úr előre megmondta, Jehova bizonyságtevőit „az ö nevéért". (Máté 10:22) Az összeesküvők kivétel nélkül Isten és az ő országa ellen vannak s mindazok ellen is akik Isten országa mellett síkra kelnek. A klérus szövetségesei, akik szintén belekeveredtek ebbe az összeesküvésbe, kétségtelenül erősebbek, akiket a felekezetieskedők a „nyáj előkelőségeinek" neveznek. Ezek „e világ királyai", akik Edommal,
a „vén paráznával" (felekezeti rendszerek) „paráználkodtak". (Jelenések 17:1, 2) Ezek együtt alkotják a hatszázhatvanhat, illetve a „fenevad számának" összességét. (Jelenések 13:18) A nyáj előkelőségeinek ezen szövetségeseiről mondja az Úr prófétája útján: „A határig űznek ki összes frigytársaid", illetve a legszélsőkig, hogy a mélységbe vesd magad. Ezek a szövetségesek, a gazdasági és politikai tényező csoportok végül keresztül látnak a mai edomiták kétszínűségén; ajtót mutatnak neki illetve el fogják utasítani maguktól. Ebben az összefüggésben érdekes megfigyelni, hogy a berakai völgyi csatában a Seregek Ura, a harc Istene annyira összezavarta, hogy először Moáb és azután Ammon támadták meg az edomitákat s „aztán egymásnak segítettek a pusztításban" (Krónika II. 20:23) Ez a kép nyilván arra mutat hogy a „nyáj előkelői", a klérus a csőcselék kezébe kerül kímélet nélkül. Ez semmiképpen sem azt jelenti hogy a nyáj hatalmasságai vagy a csőcselék akkor valamily értelemben jóindulatú lesz a maradék iránt. Isten szolgái csak Istentől és az ő királyától, és senkitől mástól, várják a segítséget.
5 Jehova prófétája útján továbbá a következőket mondja az edomiták felől: „megcsalnak, levernek szövetségeseid, kenyeredet tőrül vetik alád". (Széljegyzetben: akik béke kenyered eszik). Ezt a szöveget a Rotherham-ford. így adja vissza: „azok az emberek, akiknek köszönni szoktál"; ez szószerinti ford. szerint a Rotherham széljegyzetben így hangzanék: „Salem (keleti köszönési forma) férfiaid!" A mai események teljesen egyeznek ezzel a jövendöléssel. A klérus és a nyájaik előkelőségei a gazdasági tényezők és a hiv. politikusok, illetve amint mondani szokták a „nagy államférfiak" nagyon hízelgően bókoltak és kifejezésre juttatták tiszteletüket, hasonlóképpen a pénzváltók vagy „nagy bankárok" iránt is. A szószékekről elhangzott beszédeikben a nyáj e kiválóságainak erényeit és jóságát dicsőítették, miközben a hátuk mögött könyöradományokra készen tartják markukat, teljesen figyelmen kívül hagyván Jehovának és az ő királyának nevét. A nyáj hatalmasai, a politikusok és a gazdasági tényezők nagy megtiszteltetésben részesítik a klérust, „tisztelendőnek", „lelki atyának" és „doktoroknak" nevezve őket., stb.
6 Korunk egyik államférfia 1936 febr. 23-án felhívást intézett minden néven nevezett papsághoz, hogy alakítsanak „testvériséget", amint mondotta, és egyesüljenek s álljanak szemben azokkal, akik az ő „hitüket" kipellengérezik vagy támadják. Most a klérus és a nyáj előkelőségek egymást dicsérik és tetszésnyilvánításukban egymás vállát veregetik. Politikai vagy más természetű ünnepségek alkalmával a papság a banketteken és egyébütt is az első helyeket foglalja el és a gyülekezetekben az első székbe ül és nagyon szívesen fogadja a nyilvános helyeken való köszönést és a „tiszteletei" vagy a „lelki atya" (pápa) megszólítást. (Máté 23:6, 7) Szövetkezésük azonban a határához jutott és most fel fog bomlani.
7 A papság napjainkban nem Istenben és Krisztusban, hanem abban bízik, hogy a nyáj előkelői
191
fizetik és nagy tekintélye van a nyáj előtt. Ámde Isten ezen istentelen szövetkezésről így szól: "megcsalnak, levernek szövetségeseid (akikben bíztál) A „kígyó magva" éppen erre számíthat.
8 Az Írás feltárja, hogy a pénzváltók meg fogják unni lelki tanácsadóikat a vallásvezetőiket és el fogják hagyni, miképpen annak idején Napóleon elbánt a klérussal, s néhány év előtt a bolsevisták is. A politikai és a pénzügyi tényezők, kik a „nyájak előkelői" nagyon jól tudják, hogy a papság kétszínű, mely habár Krisztus követőinek vallja magát, de ugyanakkor ártatlan férfiakat és nőket üldöz és olyanokat akik semmi mást nem tettek, Isten akaratának cselekvésén kívül, az Ő nevét és országát hirdetvén. Isten kifejezésre juttatja prófétája útján, hogy a klérus a határ szélére érkezik s most úgylátszik, máris annyira jutott.
9 A politikusok és a pénzemberek sokáig mindent megtettek, hogy a papságnak meg legyen a kenyere és jó vastagon tudja a vajat kenyerére kenni, amennyiben felmagasztalták és elhitették a köznéppel, hogy megérdemli ezt a megtiszteltetést; így támogatta a köznép is adományaival a klérust, a gazdagok pedig a maguk részéről azért nyújtottak támogatást, mivel azzal számoltak, hogy a papság használni fog nekik. Együtt ültek asztalhoz és együtt étkeztek. Természetesen az Úr előre látta mindezt és fel is jegyeztette: „barátaid, akik kenyered eszik, tőrt vetnek alád". Más szóval, a papságot tekintették sok ideig a nagy politikusok és pénzügyi emberek tanácsadóinak és a főpapok a maguk részéről arra törekedtek, hogy a „nyáj előkelőségeit" egy bizonyos fajta „lelki eledellel" táplálják. A prófécia értelmében el fog következni az idő amidőn ezek a hatalmasok látni fogják a mostani edomiták és az Úr maradék népe közti harc fejlődését és világosan fel fogják ismerni az edomiták kétszínűségét s így fognak szólani egykori szövetségesükhöz, a papsághoz: „Most már nyakig vagyunk veletek! Miért tűrjük tovább magunkon ezeket a cölönköket. A tengerbe velük!" Ezt bizonyítva mondja az Úr prófétája: „Az fog történni, hogy amidőn valaki tovább is prófétálni fog, azt fogja mondani neki az ő atyja és anyja (gondviselői): Nem élhetsz tovább, mivel hazudtál az Úr nevében! (Illetve: Ti nagyszájú ámítok gonoszul képviseltétek az Istent és az Úr Jézus Krisztust!") s az ő atyja és anyja, illetve a szülei (akik azelőtt támogatták a klérust) keresztül szúrják, ha tovább is jövendölni fog... És ha valaki így szól hozzá: Micsoda sebek vannak a kezeiden? Azt fogja válaszolni: Barátaim hazában kaptam ezeket a sebeket!" — Zakariás 13:6
10 Valószínűleg ez arra mutat, hogy a papság a háború ideje alatt, ami most folyamatban van, fog lelepleztetni, megaláztatni és elvettetni, később pedig Armageddonkor teljesen el fog pusztulni. Az ördög szervezetében változnak a vonzalmak, a kétszínű vonzódás aztán a valódi képében mutatkozik meg és emberek, akikről azt hittük, hogy a legjobb barátok, hirtelen elfordulnak és a legelkeseredettebb ellenség válik belőlük. Ezékiel, Isten prófétája mondja ezt illetőleg „mázolt falak“, ami arra mutat, hogy nincsen semmi, ami ezt a társaságot össze tudná tartani. (Ezékiel 13:—15; 22:28) „Ennekokáért Oholibá, így szól Az Úristen, ímé, én feltámasztom a te szeretőidet ellened, kiktől pedig eltávozott lelked, s reád hozom őket minden felől... s megfosztanak ruháidtól és elveszik ékességeidet... És gyűlölséggel
cselekszenek veled és mindent, mit Kerestél, elvesznek tőled s mezítelen és ruhátlan hagynak, hogy feltakartassék paráznaságod szemérme. És fajtalanságod és paráználkodásaid!'* — Ezékiel
23:22, 26, 29
11 A papság nem érti az Isten igéjét. Azt csupán a hajdan korok történelmi feljegyzésének tartja, amit öreg különcök írtak. Elvetette a Bibliát. Jóllehet a látható események sokasága a jenlenre vonatkozó bibliai próféciákkal karöltve kimutatják, hogy Jehova királya eljött; a klérus még sem akar tudomást venni Isten országáról és gyűlöli Isten országának hirdetőit és hevesen üldözi. Emiatt tudatja Jehova prófétája Abdiás útján a mostani edomiták felől: „Nincsen benne okosság." Ezt a jövendölést teljesen megerősíti a következő szöveg: „Nem tudnak, nem értenek, sötétségben járnak; a földnek minden fundamentoma inog." (82. zsoltár 5) „Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvaló legyen." (Példb. 18:2) „Az istentelenek nem fogják érteni, de az értelmesek érteni fogják." — Dániel 12:10
12 A r. kat. klérus és a velük egy gyékényen áruló papság felől áll megírva: „Tanácsvesztett nép ez és nincs bennük értelem". (Mózes V. 32:28) Ezek a papok vak vezetők és a romlás vermébe fognak beleesni. (Lukács 6:39; Máté 23:24) Csak aki szereti Istent és neki szolgál, részesül bölcseségben.
Világi bölcsek
13 A r. kat. hierarchia általában és a legtöbb pap is általában nagyon okosnak tartja magát. De nem bírnak a felülről származó bölcseséggel s ez azon tényállást bizonyítja, hogy nem értik és nem is tanulmányozzák Isten igéjét. Emberek nyilatkozatait idézik s mint tekintélyekre hivatkoznak azok okosságára, elvárva, hogy az emberek azáltal vezéreltessék magukat. Egymást magasztalják, miközben a saját okosságukkal tüntetnek, semmitmondó és hangzatosan csengő szavakat használva. A hierarchia főképpen latinul beszél, amit a legtöbben, általában az amerikaiak, nem értik meg. Így remélik kiváltani a köznép csodálatát, hogy azt mondják felőlük: „Mily okos egy ember ez!" Ezek a papok fondorlatos ámítok és a legrosszabb fajta csalók. Beképzeltségükben oly okosaknak tartják magukat, hogy előírni merészelik az embereknek, mit szabad meghallgatniok és olvasniok. Isten igéjét a saját tanításaikkal pótolják. El kell jönnie azonban ama napnak, amidőn Isten le fogja őket leplezni és azután teljesen kipusztulnak. Emiatt mondja Jehova prófétája útján: „Azon a napon — ezt mondja az Úr — nem vesztem-é ki a bölcseket Edomból és az értelmet az Ézsau hegyéből?" — Abdiás 8
14 A r. kat. hierarchia s annak eszközei oly okosaknak és fontosaknak képzelik magukat, hogy feladatuknak tartják, hogy a hatóságoknak és a bíráknak is előírják, mit kell mondaniok és tenniök és mit nem; s ezek közül a tisztviselők közül mindmáig sokan oly balgák voltak, hogy tényleg reájuk hallgattak. Ha valamely rádióállomás valamily fontos dolgot közöl, ami, ezeknek az edomitáknak nem tetszik, mivel a rádión közölt igazság sérti az ő „felekezeti" érzelmüket, nyomban jelentkeznek a rádió igazgatóságánál és arra szólítják fel, hogy szüntesse be a szóbanforgó programok közvetítését és arcátlanul azzal fenyegetőznek, hogy jelentékeny kárt fognak okozni a
rádióállomásnak, ha nem teljesíti a papság kíván-
192
ságát. Ez a hierarchia „bölcs férfiait“ elküldi és „elámított nőcskéit" is a kereskedőkhöz, hogy bojkottal fenyegetőzzenek, ha olyasmit merészelnek kiállítani üzletükben, ami a hierarchiának nem tetszik. Washington D. C.-ben a hierarchia annyira feltolakodott, hogy maga írja elő az újságoknak, miről írjanak és miről ne, és újságok, amilyen a „Washington Star“ is és a „Washington Posta" a hierarchia engedelmes bérencei. A politikai ügyek tekintetében pedig a hierarchia az ország minden részéből felcsődíti a maga bérenceit, azokkal foglaltatja el a fontos politikai méltóságokat és főhivatalokat, például a „posta vezérigazgatóságot" is és maga diktálja, mit kell tenni a nemzet politikai ügyeiben. A dőre, még mindig protestánsnak nevezett papság, miképpen a zsidó rabbik is készségesen támogatják a r. kat. hierarchiát; mert ezek azt hiszik, hogy a hierarchia soraiban ülnek a világ legbölcsebb emberei és nekik engedelmeskedni kell. Most azonban az Úr egy munkát tett folyamatba, amely a mai edomiták gazságait feltárja. A Szentírás hirdetése feltárja a nép előtt, hogy ez a hierarchia és annak szövetségesei nem rendelkeznek az Úrtól származó bölcseséggel, hanem e világ bölcseségével bírnak, ami ördögi és kártékony az igazságosság szempontjából tekintve. A harc tovább folyik tehát ezen elvetemült társaság ellen és a becsületesek előtt a próféciák megvilágításában feltárja, hogy a mai edomiták rövidesen teljesen pőrére lesznek vetkőztetve és hangoskodásuk és üres ígérgetésük teljesen kudarccal fog végződni. Már is sok gazdasági tényező és politikus keresztül lát a „bölcsnek" nevezett papság kétszínűségén, akik másoknak akarnak tanácsokat adni. A köznép immár világosabban látja, mint azelőtt, hogy a papság tudatlanságból vagy szándékosan tudatlan Isten igéje felől és nem tekinthető megbízható tanácsadónak. Az álszent papság megkérgesedett ámítása és csalása a közvélemény előtt teljesen fel lesz tárva és szégyent fog jelenteni számára. Ez igaz lesz, mert Isten közölte, hogy ez be fog következni, (Ésaiás 28:17) A klérus, illetve a mostani edomiták felől mondja Jehova: „Mert rátok önté az Úr a mély álomnak lelkét és bezárta szemeiteket, a prófétákat és fejeiteket, a nézőket befedezte. És lesz minden látás nektek, mint egy bepecsételt írás beszédei, amelyet odaadnak egy írástudónak, mondván: Olvasd, kérlek és ő szól: Nem tudom, mert bepecsételtetett!“ — Ésaiás 29:10, 11
15 Mivel a klérus csupán e világ bölcseségével rendelkezik, nem érti Isten igéjét és felőle áll megírva: „E világ bölcsesége balgaság Isten előtt, mert meg van írva: Megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban. És ismét: Ismeri az Úr a bölcsek gondolatait, hogy hiábavalók!" (Kor. I. 3:19, 20) Továbbá így szól: „így szól az Úr: megváltód és alkotód anyád méhétől fogva: Én vagyok az Úr, aki mindent cselekszem, aki az egeket egyedül kifeszítem és kiszélesítem a földet magamtól. Ki a hazugok jeleit megrontja és a varázslókat megbolondítja, a bölcseket megszégyeníti és tudományukat bolondsággá teszi." — Ésaiás 44:24, 25
16 Mikor fogja az Úr ezt a bajt a mai edomitákra hozni? Azt mondja: „Ama napon!", illetve Jehova nanján, amidőn ítéletre kél az övéinek megszabadítására, s főképpen az Ő nevének igazolására. Az ördög klérusát világszerte Jehova nevének gyalázására használta; most azonban eljött az Úr napja, amidőn mindnyájukkal borzasztó le-
számolást fog tartani. Az írásból világosan kitűnni látszik, hogy az Úr, miután az álszent papságot, a hierarchiát s a hasonlókat leleplezi, amely mögé gonoszságuk gyakorlásában elrejtőztek s miután kipellengérezi, szószerint is meg fogja szüntetni. Alkalmuk nyílt Isten megismerésére és az ábrahámi születési jog megszerzésére; de egykori elődjükhöz, Ézsauhoz hasonlóan nem becsülték meg az elsőszülöttségi jogot és elvetették. Könnyen hívők tömegeit csődítették össze, elámították és a pénzüket elvették, hogy maguk jól élhessenek. A nyáj pásztorainak állították magukat, de nem a nyáj jóléte érdekében, hanem ellenkezőleg, a maguk legeltetésére és dúslakodására. Az Úr előre látta gonoszságukat és prófétája útján felőlük íratta meg: „A tejet megettétek, a gyapjúval ruházkodtatok, a hízottat megöltétek; a nyájat nem legeltettétek ... és kegyetlenül uralkodtatok rajtuk". — Ezékiel 34:3, 4
17 A klérus nemcsupán felhagyott a lelkeknek Isten igéjének igazságával való táplálásával, hanem minden hatalmát és befolyását is arra használta, hogy megakadályozza azokat, akik tényleg táplálják a nyájat és Istennek szolgálnak. Emiatt mondja Jehova a mostani edomitáknak, a r. kat. hierarchiának és a többi papságnak: „Avagy kevés-e nektek, hogy a jó legelőt legelitek, hogy még legelőitek maradékát lábaitokkal eltapodjátok? És hogy a víz tisztáját isszátok, hogy még a maradékát lábaitokkal felzavarjátok? És az én juhaim a ti lábaitok tapodását legelik, s lábaitok zavarását isszák?" (Ezékiel 34:18,19) Az Úristen Ítélete az újkori edomitákat, a hamis pásztorokat illetőleg úgy szól, hogy a biztos pusztulás fogja őket utolérni és nem találnak menekvésre utat. „Jajgassatok ti pásztorok és kiáltsatok! És fetrengjetek a porban, ti nagyjai a nyájnak, mert eljön a ti megöletésteknek és szétszóratástoknak ideje és elhullotok, noha drága edények vagytok. És nincs hova futniok a pásztoroknak és menekülniük a nyáj vezéreinek." (Jeremiás 25:34, 35) Sátánnak és e világ bölcseinek okossága örökre megsemmisül és Jehova neve örökre fel fog magasztaltatni.
18 Témán az ókorban kimagasló erődítménye volt az edomitáknak, tehát a kimagaslókat, a felekezeti szervezetekben hatalmas papokat példázza, akik a politikai világi tisztviselőkkel együtt a főhelyeket foglalják el a felekezeti szervezetekben. Ezek az írásban gúnyosan „vitézeknek" vannak nevezve s ezekről mondja az Úr prófétája útján: „És megrémülnek a te vitézeid, ó, Témán! hogy kiirtassék mindenki az Ézsau hegyéről az öldöklés által". (Abdiás 9) Helyénvaló itt figyelembe venni ama tényt, hogy a három kétszínű felek, ámító, akik vigasztalás ürügye alatt látogatták meg Jóbot, tényleg az ő kínzására mentek hozzá, mivel Jób t. i. hűséges volt Jehova Isten iránt. Jób dorgálásában a részvét gúnyos szavai használatában a témánbeli Elifáz játszotta a főszerepet. (Jób 2:11) A r. kat. hierarchia viszi a
főszerepet Jehova hű bizonyságtevőinek gúnyolásában, üldözésében és bántalmazásában, tehát Elifázban van példázva. A „szervezett vallások" többi papjai uszályhordozók s azt cselekszik, amit a r. kat, hierarchia vezetői kívánnak tőlük. A „témánbeli" vitézek főkép a r. kat. klérus, amely amint Jehova kijelentette, kétségbe fog esni és el fog pusztulni.
19 Mi fogja megrendíteni világszerte a mostani edomitákat? Fennhéjázóan és dicsekvően így szólnak: „A hazugságok hegye mögött jól elrejtőz¬
197
ünk; az ostorozó áradat nem fog elérni minket; ki tudna reánk találni?" Emiatt mondja nekik Jehova: „Az igazság el fogja seperni a hazugság rejtekét és leleplezi ezeknek a cselszövőknek képmutatását!" A „témánbelieknek" csupán ezen üzeneteknek hallása is, amit Jehova bizónyságtevői visznek el hozzájuk, fájdalmat okoz. Mennyivel inkább Isten kitűzött idejének eljövetelekor! Az Úr azt mondja, hogy e világ uralkodóinak vagy királyainak szívében oly gondolatokat fog támasztani, hogy a „vén paráznát" meggyűlöljék és leleplezzék, amitől az még jobban meg fog rémülni és szégyen s gyalázat fogja elborítani. „Megszégyenülnek a bölcsek, megrémülnek és megfogattatnak. Ímé megvetették az Úr szavát; micsoda bölcseségük van tehát nekik?" (Jeremiás 8:9) Ezek a dolgok most feltáródnak Jehova küzdő bizonyságtevői előtt és Isten jónak látja, hogy őket ebben a felvilágosításban részesítse, hogy kitartással, megvigasztalva, és bátor szívvel harcoljanak tovább az ellenség soraival, amit cselekszenek is, midőn az Úr házát jellemző buzgósággal hirdetik Isten igéjének üzenetét. A maradék e munka végzésében nem fogja akadályoztatni magát ama beképzelt „bölcsek" befolyásától, akik elvetemülten elő akarják írni az Úrnak, hogy a nagysokaságot csak azután gyűjtse össze, miután „Armageddon első része elmúlt" (amint dőrén mondani szokták). Az ily elvetemült beszéd Isten népe előtt olyan részéről, aki a templomhoz tartozónak vallja magát, csupán a templom megfertőzésére alkalmas. Az apostol nyilván ilyenekre gondolt, amidőn a következő szavakat írta: „Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten. Mert az Isten temploma szent, ezek vagytok ti. Senki se csalja meg magát. Ha valaki azt hiszi, hogy bölcs ti köztetek e világon, bolond legyen, hogy bölccsé lehessen." (Kor. I. 3:17, 18) Mindazok, akik felülről való bölcseséggel rendelkeznek, most vállvetve fognak részt venni az evangéliumért folyó küzdelemben és gondosan követni igyekeznek az Úr parancsait; nem fognak arra törekedni, hogy az emberek őket okosaknak tekintsék, oly fantasztikus tervekkel állva elő, amelyek hiszékenységre, de nem a hitre vannak alapítva.
20 Miért használja most Jehova a maradékot a mai edomitákról szóló tényállás hirdetésére? A felelet a következő: Hogy a hierarchia által képviselt hazugságok hegye nyilvánvalóvá legyen mindenki előtt. Jehova kijelentette, hogy minden egyházi dolgot és minden képmutatást is ki fog nyilvánítani s azután teljesen megszünteti (ami gonosz) : „Fegyver lesz az ő varázslóin és megbolondulnak (Jehova ítéletétől, amit bizonyságtevői útján hirdet); fegyver lesz az ő vitézein és elijednek!" (Jeremiás 50:36) „Azért így szól az Úr Isten, kinyújtom az én kezemet Edomra és kivágok belőle embert és barmot és teszem őt puszasággá Témántól fogva és Dédánig fegyver miatt
hulljanak el.“ (Ezékiel 25:13) „És nem lesz hova futniok a pásztoroknak!" (Jeremiás 25:34) Az írás szerint el fog jönni az idő, amidőn ezek a mostani világilag bölcs edomiták dicsekvően és felfuvalkodva fogják mondani: „Most már békében és biztonságban lehetünk" és „akkor fog hirtelen reájuk következni a pusztulás, miképpen a szülési fájdalom a terhes asszonyokra." — Thess. I. 5:3
Az ok
21 Miért fogja megalázni Jehova a mostani edomitikat, a hierarchiát és szövetségeseit és szé¬
gyenbe borítani s azután teljesen elpusztítani? Prófétája útján mondja: „A Jákob öcséd ellen elkövetett erőszakért szégyen borul reád és kivágatol mindörökre!” (Ab. 10) Ézsau minduntalan erőszakos szellemről tanúskodott Jákobbal szemben. Azon idő óta, amidőn Ézsau elveszítette elsőszülöttségi jogát és Jákob részesült abban, Ézsau üldözni kezdte Jákobot. „Gyűlöli vala azért Ézsau Jákobot az áldásért, amellyel megáldotta vala őt az atyja és monda Ézsau az ő szívében: Közelgetnek az én atyámért való gyásznak napjai és akkor megölöm az én öcsémet, Jákobot.” — Mózes I. 27:41
22 A Szentírás kimutatja, hogy Ézsau tovább is üldözte Jákobot; ez így áll Ézsau, valamint, azokat illetőleg is, akiket ő példázott. (83 zsoltár 7; 137:7; Ezékiel 35:6—9, 14, 15) Azon időtől kezdve, amidőn a mai edomiták, a klerikálisok észre kezdték venni, hogy Isten kegyében részesítette hű bizonyságtevőit, főképpen a maradékot 1918 óta, a végsőkig elpusztítani törekedtek Jehova bizonyságtevőit, a hasonmási Jákob-osztályt. Főképpen a r. kat. hierarchia tanúsított ellenségeskedést Jehova bizonyságtevőivel szemben s azon igazság, amit ezek a bizonyságtevők 1918 óta hirdettek, feltárta a r. kat. hierarchia romlottságát. Ez a papság gyilkos szándékokat forgat szívében az Úr hű tanúbizonyságai ellen. Philadelphiában a világháború alatt a papok cselszövésre gyűltek össze Jehova tanúbizonyságai
ellen és csalás, ámítás és hazugságok útján és közhivatalokat viselő gonosz emberekkel egyetértve Jehova bizonyságtevői közül némelyeket börtönbe juttattak, s még azt is meg tudták akadályozni, hogy fellebbezést adjanak be a feslőbíróságokhoz. Később, amidőn az Egyesült-Államok legfelsőbb bírósága felülvizsgálata ezeket az ítéleteket, Jehova tanúbizonyságait kaució ellenében azonnal szabadlábra helyezték. A kormány elejtette a vádat és az alsó bíróságok ítéletét megsemmisítette. Ekkor a hierarchia és sajtója gonoszul azt állította, hogy ezek az emberek elbocsátott fegyencek, pedig nagyon jól tudta, hogy ezen állítása szándékos hazugság. Mert addig nem fegyenc senki sem, amíg jogerős ítélet ellene nem hozatott. Ámde a hierarchiának nem volt bátorsága nyíltan harcbabocsátkozni és férfiasán harcolni és megcáfolni az ellene közzétett vádakat; inkább a sötétségben marad, mert azt előnyösebbnek tartja és így megmételyezi papjainak elméjét, hogy nehogy meghallgassák Isten országának üzenetét.
23 Miután a gonosz klerikálisoknak a világháború alatt nem sikerült annyira felizgatni a kedélyeket, hogy Jehova bizonyságtevőit elpusztítsák, azóta állandóan üldözik a hű maradékot. Úgylátszik a mai edomitáknak fogalmuk sincs arról, hogy tulajdonképpen Isten és az ő királya ellen harcolnak. Ezek, miképpen a hajdani farizeusok teljesen Cézár mellé álltak és rajta kívül mást nem tekintenek királyuknak. Amint az Úr Jézus kijelentette, az ő hű tanúbizonyságainak üldözése az ő üldözését jelenti s az Úr nem fogja figyelmen kívül hagyni ezt a gonoszságot. — Máté
25:32—46
24 Jehova közölte azon szándékát, hogy meg fogja alázni ezeket az elvetemült üldözőket, mégpedig igazságának világszerte való hirdetése útján; az ő tanúbizonyságai az ő parancsait követve, éppen ezt a feladatot teljesítik. Az igazság zavarba ejti ezt a hierarchiát és szégyent hoz reá. „Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellen-
194
ségem; megszégyenülnek és meghátrálnak hirtelen” (6. zsoltár 11) „Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, akik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa el őket, akik felfuvalkodtak ellenem... Szégyen, gyalázat érje azokat, akik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, akik vesztemet akarják." (35. zsoltár 26, 4) Viszont, akik tényleg szeretik Istent és szolgálnak neki, nem fognak megszégyenülni. Nyíltan szembe fognak nézni az ellenséggel és szemébe fogják mondani a valóságot. „Senki se szégyenüljön meg, aki téged vár; szégyenüljenek meg, akik ok nélkül elpártolnak tőled". (25. zsoltár 3) „Uram, ne szégyenüljek meg, mivelhogy hívlak téged; a gonoszok szégyenüljenek meg és pusztuljanak a seolba. A hazug ajkak némuljanak el, amelyek vakmerően szólnak az igaz ellen, kevélységgel és megvetéssel!" — 31. zsoltár 18,19
25 Hogy Jehova bizonyságtevői vigasztmeritve, meggyőződéssel tudják folytatni a küzdelmet a mai edomiták ellen, beszél nekik az Úr azon határozott szándéka felől, hogy el fogja pusztítani azokat, akik az ő nevét meggyalázták. Az Úr a mai edomitáknak mondja: „örökre kivágattatol!" Isten ezt a kétszínű osztályt, illetve az üldözést szító papságot „átkom népének" nevezi. (Ésaiás 34:5) Nem csoda, mert gonoszsága Isten színe elé hatolt. Ezek a beképzelt világi bölcsek, akik Isten helytartóinak és kegyeltjeinek nevezik magukat s azt állítják, hogy Jézus Krisztus helyett és az ő nevében uralkodnak, Jehova kárhoztatásában részesülnek s felőlük mondja: „örökre kiírtatol!“ A modem edomiták „nemeseknek" nevezték magukat és szövetségeseik is „előkelőknek" tekintik őket. Elhitették, hogy ők a tisztviselői Isten országának; ámde, az Úr ezt mondja: „Nemesei nem választanak többé királyt és minden fejedelmei semmivé lesznek." (Ésaiás 34:12) „Három bűne miatt Edomnak, sőt négy miatt, nem fordítom el, mert fegyverrel űzte saját atyjafiát és elfojtá szívében az irgalmasságot és haragja szüntelen tépett és dühösködését mindvégig fenntartotta. Tüzet vetek azért Témánra és az emészti meg Boczra palotáit." — Amos 1:11, 12
26 Isten igéje úgy szól, hogy az edomitákat oly sors fogja utolérni, mint amilyen a babilóniaiakat érte utól illetve örökre elpusztulnak. (Malakiás 1:4) Az Isten és Krisztus hű szolgái ellen irányuló állandó gyűlölet és szándékos üldözés „halálos bűn." Az Úr kijelentése szerint az eképpen vétkező gonosz üldözők „bakok" és örökre levágatnak. (Máté 25:46, Diaglott angol-f. szerint) A klérus mind e mai napig kegyetlenül üldözte Isten hű tanúbizonyságait. „Hát az Isten nem áll-é bosszút az ő választottaiért, akik ő hozzá kiáltanak éjjel és nappal?.. . Mondom nektek, hogy bosszút áll értök hamar." — Lukács 18:7, 8
A királyság ellen
27 A r. kat. hierarchia mindenkor Isten országa ellen foglalt állást, holott ugyanakkor kétszínűen és ámítólag azt állította, hogy isteni jog és felső hatalom alapján uralkodik. Az utóbbi években az úgynevezett protestáns klérus teljesen a r. kat. hierarchiához pártolt s most együtt egy érdekképviseletet alkotnak. A világháború alatt majdnem az összes papok ezek közül Isten országa ellen foglaltak állást, nem akarták meghallgatni, hogy az Úr visszatért és az ő országa megkezdődött és az Úr ezen üzenetének hirdetői üldözésére keltek.
Az Úr ennek a királysága ellenes társaságnak mondja: „Amikor vele szembeálltát (1917-18-ban, amidőn a klérus Amerikával a kémkedési törvényt keresztülvitte s azáltal akarta elpusztítani Jehova tanúbizonyságait) amikor serege idegenek rabjává tett és idegenek törtek be kapuján és Jeruzsálemre sorsot vetettek; olyan voltál te is, mint bármelyik közülök." — Abdiás 11
28 Csakis egy jobb oldal van; s az írás értelmében annak az ellenkezője az Isten országával való szembeszállást jelenti. A mai edomiták az ő országával szemben állanak s már régen vannak ily állásponton. Az amerikai sorozóbizottságban közreműködő papok, akik szigorúan követelték, hogy a sorozási törvényeket alkalmazzák Jehova bizonyságtevőivel szemben, lelkiismereti állásfoglalásuk figyelmenkívül hagyásával, és a törvényes kivételeket nem alkalmazva reájuk, igyekeztek rábírni a kormányt, hogy ne alkalmazzák Jehova bizonyságtevőire a „törvényes kivételt lelkiismereti kérdésekben", mivel nem képeznek elismert vallásfelekezetet. Ugyancsak a klérus kardoskodott amelett, hogy a „kémtörvényt" alkalmazzák Isten hű népe ellen, csupán azért, mivel ezek a hűségesek Isten országának igazságait hirdetik. Ugyanezek az üldözők igyekeztek arra kényszeríteni Isten hű bizonyságtevőit, hogy vegyenek részt a gyilkos háborúban és kegyetlen megbüntetését idézték elő mindazoknak, akik abban nem akartak résztvenni. A papság idézte elő Isten sok hű bizonyságtevőjének bezárását s miután Jézus Krisztus hű követői a háború után is még mindig börtönökben sínylődtek, a papság semilyen lépéseket sem tett, hogy Isten szolgái részére amnesztiát eszközöljön ki, hanem azt szerette volna, hogy azok életfogytiglan börtönben maradjanak. Antipás, Isten hű tanúbizonyságának meggyilkolásában is a papság működött közre. (Jelenések 2:13; 11:7) A mai edomiták, akik együtt a „régi paráznát" alkotják, vidáman nyargaltak a veres fenevad hátán. — Jelenések 17:3
29 A világháború alatt „külföldiek" vagy idegenek elgáncsolták Isten hű szolgáit Istennek és országának hirdetésében és többjüket börtönbe zárták, az Úr közleményeit tilalommal sújtották és kegyetlenül üldözték Jézus Krisztus követőit. Ezek az „idegenek", főkép a r. kat. hierarchia és társaik, akik sem Istent, sem az ő országát nem ismerték, elzárták azokat az utakat vagy tehetőségeket, melyeket azelőtt Jehova szolgái igénybe vettek Jehova dicsőítésére, s az ellenség oly lekicsinylően bánt Isten hű népének csoportjaival, mintha valami játékszer lettek volna. Isten földi szervezetét becsmérelték, kigúnyolták és úgy tüntették fel, mintha Isten nem tudna segíteni az ő népén. Jehova bizonyságtevőinek ez az ördögi üldözése államtisztviselők részéről a papság felhajtásából történt, akik nyíltan a rombolók mellé pártoltak. Ezekről a papokról mondja az Úr: „Olyan voltál te is, mint bármelyik közülök". A klérus képmutatóan az Úr helytartójának tünteti fel magát és az „idegenek" lelki tanácsadójának nevezi magát, akik Jehova hű bizonyságtevőinek bezárását végrehajtották. A papság résztvett Isten szolgái és az Isten országa elleni cselszövésben és kegyetlenkedésekre buzdította bérenceit és titokban egyetértett azokkal, akik kegyetlenkedtek. Most azonban arra utasítja az Úr az ő tanúbizonyságait, hogy közöljék az ő szándékát, hogy igazságos elégtételt fog venni ellenségein.
30 A mai edomiták, a hierarchia s az azzal szövetséges papság évek óta borzasztóan gyűlöli Is¬
195
ten hü szolgáit s a világháború kitörésekor alkalma nyílott, hogy bosszút álljon rajtuk. Kárörömmel fogadták ezt a napot, amidőn bajt okozhattak Isten igéje hű igazsághirdetőinek; most azonban az Úr prófétája útján azt közölteti ezzel az elvetemült kétszínű hierarchiával: „De ne gyönyörködjél öcsédnek napján, az ő szerencsétlenségének napján, és ne örvendj a Júda fiain az ő veszedelmük napján és ne kérkedjél a szorongattatás napján". — Abdiás 12
31 A „gonosz szolga-osztály" titokban egyetértett a hierarchiával és a többi klérussal, hogy azt a látszólagos bajt Jehova bizonyságtevőire zúdítsa. Annyira meg voltak elégedve a büntetéssel, amely Isten szolgáira következett, hogy hahotáztak örömükben. Amidőn az Úr e hű szolgái bezárattak a papság nem beszélt velük és egy jó szava sem volt az érdekükben; még egy pohár vizet sem adott nekik, egyáltalán nem törődött azzal, hogy van-e valamire szükségük, sőt ellenkezőleg, szemtelenül és gúnyosan örvendett a nyomorúságukon, miképpen a kecskebak legyőzött ellenfelén. A papság gúnyosan örvendett azon, hogy Isten hű szolgái börtönbe kerültek, amiképpen az Úr ezt előre megmondotta: „És a népek, ágazatok, nyelvek és nemzetek közül valók látják azoknak holttestét három és fél nap és azoknak holttestét nem engedik sírba tenni. És a földnek lakosai örülnek és örvendeznek rajtuk és ajándékokat küldenek egymásnak; mivelhogy e két próféta gyötörte a földnek lakosait." — Jelenések 11:9, 10
32 Amidőn a klérus Isten hű szolgáit nyomorúságban látta, kacagott a nyomorúságán és azzal kérkedett, hogy „végre sikerült! És most megszabadultak a pestises társaságtól, mely oly sokáig sértegette őket." Az Úr ezeknek mondja prófétája útján: „Ne kérkedjél az ő (az én népem) szorongattatása napján".
33 Isten hű szolgái, akiket abban az időben „bibliakutatók" néven ismertek csak maguk álltak szilárdan a világháború alatt rendületlenül Isten igéje és szervezete mellett; őket hűségükért a papok felbujtására üldözték és büntették meg. A papságnak abban öröme telt és így Isten és az ő országa ellenségének bizonyult. Ezeket előretudva, íratta az Úr hű prófétája által: „Ellenségeim rosszat mondanak felőlem: Mikor hal meg és vész ki a neve?" (41. zsoltár 6) „Mert felőlem szólnak ellenségeim és akik életemre törnek, együtt tanácskoznak. Mondván: Az Isten elhagyta őt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, aki megszabadítsa." (71. zsoltár 10, 11) „Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek: összegyűltek ellene ma rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak. Ingyenélők léha csúfolkodásai közt fogaikat vicsorgatva reám... föltátották rám szájukat, azt mondták: Hahaha! Hahaha! Látta a szemünk!" (35. zsoltár 15, 16, 21) „Föltátották rám szájukat, mint a ragadozó és ordító oroszlán." — 22. zsoltár 13
34 Ezek a papok gorombán meggyalázták Isten nevét, kétszínűen azt állították, hogy Isten képviselői és amellett örvendtek „Jeruzsálem" nyomorúságán és „Júda" (Isten dicsőítő népének) baján, ezért mondja nekik és felőlük Jehova: „Mivelhogy ezt mondod: az a két nemzet és az a két föld az enyém lesz és örökségül bírjuk, holott az Úr ott volt... és megtudod, hogy én, az Úr, meghallottam minden szidalmadat, melyeket Izrael hegyei ellen mondtál, mondván: Elpusz¬
tultak, nékünk adattak eledelül. Így kérkedtetek ellenem szátokkal és szórtátok ellenem beszédeteket: én meghallottam!" — Ezékiel 35:10, 12, 13
35 Az Úr a mai edomitákat elvetemült viselkedésükért felelősségre fogja vonni és ezt mondja: „Ne törj be népem kapuján, nyomorúságuk napján; ne gyönyörködjél te is a baján nyomorúsága napján; és ne nyúlj az ő jószágához (vagyonához) nyomorúsága napján." — Abdiás 13
36 A klérus, Sátán szervezetének egyéb tagjaival titokban egyetértett, hogy a világháború alatt szenvedéseket zúdítson Isten igazi népére s azóta sem szűnt meg azzal. Mégcsak semlegesen sem viselkedett, hanem mint Istennek és népének ellensége tevékenykedett. A papság az Isten hű szolgáinak bajából magának előnyt igyekezett szerezni és igyekezett eltenni az útból, hogy azután a néptől zavartalanul tudja elszedni a pénzét hamis dolgok hirdetése által, önző indíték bírta arra a papságot világszerte, hogy Jehova bizonyságtevőit mind máig akadályozza az igazság hirdetésében; mert a nép hiszékenységéből a r. kat. klérus és a többi is személyes hasznot akar magának kovácsolni.
37 A r. kat. hierarchia és a vele szövetséges klérus Sátán más helytartóival álltak összes azt követelik tőlük, hogy Jehova bizonyságtevőit elpusztítsák. Ezért azt mondja nekik Jehova: „A résre se állj fel menekülőit elveszíteni; és ne áruld el az ő megmaradottait a szorongattatás napján. — Abdiás 14
38 Isten nem utasította Edomot az ő választott népének megfenyítésére és éppen oly kevésbé utasította a papságot az ő földön élő hű szolgainak megfenyítésére. A papság a világháború alatt bárkit mentesíteni tudott a katonai szolgálattól, akit mentesíteni akart; de ugyanakkor Jehova hű szolga-osztályának elpusztítását követelte, akik tényleg lelkiismereti okokból nem akartak résztvenni az öldöklésben, mivel az az örök-szövetség megszegését jelentette. Az Úr e hívei felől a következőket mondta a klérus: „Kényszerítsétek engedelmességre őket, s ha vonakodnak, lőjjétek agyon!" Ennek a papságnak az atyja, az ördög, sugalmazta ezt, hogy Istennek és az ő országának hű szolgáit a földről kiirtsák. El kell jönnie tehát a leszámolás napjának, amikoris a papoknak, amint az Úr mondja, teljesen számot kell adniok.
39 Az Úr ítélet-napja s a vele kapcsolatos borzalom a gonosz számára eljött s most Jehova így szól a mostani edomitákhoz: „Mert közel van az Úrnak napja minden népek ellen. Amint cselekedtél, úgy cselekesznek veled; amit te fizettél, viszszaszáll fejedre!" — Abdiás 15
40 Az „ál (szervezett) vallás" nem számíthat védelemre és menekvésre, amidőn az Úr haragja ki fog törni. A szervezett álvallás tényleg nem egyéb a pogányságnál, mivel Isten, az ő királya és hívei ellen van. Jehova prófétájának fenti szavai az ő országával ellentétes összes nemzeteket és népeket is magában foglalja, amit az Úr másik próféta útján a következő szavakkal meg is erősít: „Haragszik az Úr minden népekre, és megbúsult minden ő seregükre; megátkoza, halálra adta őket. Megöltjeik temetetlen maradnak, hulláik bűze felszáll és hegyek olvadnak meg verők miatt. Elporhad az ég minden serege és az ég, mint az írás (tekercs) egybehajtatík és minden serege lehull, miként lehull a szőlő levele és a fügefáról a hervadó lomb. Mert megrészegült fegy-
196
verem az égben és imé leszáll Edomra. Átkom népére, ítéletre. Az Úr fegyvere telve vérrel, megrakva kövérrel, bárányoknak és bakoknak vérével, a kosoknak vesekövérével; mert áldozatja lesz az Úrnak Boczrában, és nagy öldöklés Edom földjén." — Ésaiás 34:2—6
41 A mai edomiták a világháború alatt, illetve a r. kat. hierarchia arra kényszerítette Isten hű népét, hogy a keserűség poharát kiürítse; emiatt el kell jönnie a visszafizetés napjának az edomiták számára, s ez éppen most áll küszöbön. Ezért így szól hozzájuk az Úr: „Mert azt mondja az Úr: Imé, akiknek nem kell vala meginniok a pohárt, ugyancsak megisszák; te pedig teljesen büntetlenül maradnál-e? Nem maradsz büntetlenül, mert bizonyára megiszod! Mert én magamra esküdtem meg, azt mondja az Úr, hogy útálattá és gyalázattá, pusztasággá és átokká lesz Boczra és minden városa örökkévaló pusztasággá lesz." — Jeremiás 49:12, 13
42 Edom úgy van említve, mint aki Isten rendkívüli haragjában fog részesülni. Jehova bizonyságtevői kötelesek tehát Isten büntetésének napján hirdetni a mai edomitákkal szemben: „Mert ezt mondotta az Úr, Izraelnek Istene, nekem: Vedd el kezemből e harag borának poharát és itasd meg vele mindama nemzeteket, amelyekhez én küldelek téged ... Edomot... és minden királyságot a föld színén... És ha a te kezedből nem akarják elvenni a pohárt, hogy igyanak belőle, ezt mondd nekik: így szól a Seregeknek Ura: Meg kell innotok!" — Jeremiás 25:15—28
43 A mai edomitáknak biztosan vissza lesz fizetve, mert az Úr tudomásukra adta : „amit te fizettél, visszaszáll fejedre!" A Seregek Ura fog gondoskodni arról, hogy ez megtörténjen s azt mondja, hogy a „tíz szarvnak" és a „fenevadnak" ő fogja sugalmazni, hogy résztvegyenek a „régi parázna" megsemmisítésében és elégetésében. — Jelenések 17:16, 17
44 Jehova világos kijelentése szerint így fog cselekedni. „Mivelhogy ezt mondod: Az a két nemzet és az a két föld az enyém lesz és örökségül bírjuk, holott az Úr ott volt. És megtudod, hogy én, az Úr, meghallottam minden szidalmat, melyeket Izrael hegyei ellen mondtál, mondván: Elpusztultak, nekünk adattak ételül... Amint te örültél Izrael háza örökségén azért, hogy elpusztult, úgy cselekszem veled; pusztává légy Seir hegye és mind egész Edom és megtudják, hogy én vagyok az Úr!“ (Ezékiel 35:10, 12, 15) A fenevad hatalmak, amelyek eddig a papság szövetségesei voltak s az ő ételükből ettek, részt fognak venni az igazságos megtorlásban, amivel a hierarchiának s a vele szövetséges klérusnak fizetni kell. — Abdiás 7
45 Jehova meg tudná akadályozni a klérust az ő népének büntetésében, miképpen az ördögöt is meg tudta volna akadályozni szeretett fiának, Jézus Krisztusnak üldözésében; ámde Isten oly szabad mozgást engedett az ördögnek és magvának, amennyit azok éppen óhajtottak. Ennek mindazáltal egyszer végének kell szakadnia s ez a vég most bekövetkezett. Mostmár, amint Abdiás mondja, a saját levüket fogják meginni: „Amint cselekedtél, úgy cselekesznek veled!" Jézus Jehovának ezt a nemváltozó törvényét a következőképpen fejezte ki: „Amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek." — Máté 7:2
46 Természetesen Jehova
nincsen rászorulva ar-
ra, hogy az ő klerikális ellenségeinek elpusztításában valaki is közreműködjön; ámde közölte azon szándékát, hogy e munkában munkaalkalmat nyújt népének. „Így szól az Úristen: mivelhogy Edom kegyetlen bosszúállást cselekedett Júda házán és vétkezve vétkezett, hogy bosszút állott rajta; azért így szól az Úristen: kinyújtom az én kezemet Edomra és kivágok belőle embert és barmot és teszem őt pusztasággá Témántól fogva Dédánig fegyver miatt hullanak el. És bosszúmat állom Edomon népemnek, Izraelnek keze által és cselekesznek Edommal az én búsulásom és haragom szerint s megismerik bosszúállásomat, ezt mondja az Úristen! “ (Ezékiel 25:12—14) Jehova tanúbizonyságai most a földön tevékenyen résztvesznek a küzdelemben, amennyiben az igazságot hirdetik, ami magában foglalja „Isten büntetésének (elégtételszerzésének) hirdetését" is, amennyiben a népnek tudomására adják, hogy Jehova szabadításának napja eljött.
47 Habár határozottan nincs is feljegyezve, hogy az edomiták a Sion hegyén voltak, a zsoltáros szavaiból mégis arra lehet következtetni, hogy Jeruzsálem megtámadásakor a Kidron patak keleti oldalán voltak és megittasulva Sion hegyére felbámultak és így fenyegetőztek: „Emlékezzél meg, Uram, az Edom fiairól, akik azt mondták Jeruzsálem (nyomorának) napján: Rontsátok le, rontsátok le fenékig!" (137. zsoltár 7) Annyi bizonyos, hogy amidőn az edomiták látták, hogy Jeruzsálem bajban van, örömükben leitták magukat; most hasonlóképpen szól Jehova a mostani edomitákhoz, a r. kat. hierarchiához és annak szövetségeseihez: „Amint ti ittatok szent hegyemen, úgy isznak (körülöttetek) szüntelen az összes népek; bizony isznak és hörpintenek és olyanok lesznek, mintha nem lettek volna." (Abdiás 16) Ez az utóbbi részegsége a mostani edomitáknak nem lesz vidám és hangulatos, sőt sokkal inkább gyászos és fájdalmas lesz. Így akarván elkábítani magukat szégyenletükben és gyalázatukban: „bizony isznak", amíg teljesen megrészegülnek és sokkal rosszabb italt fognak inni még annál is, amilyet az amerikaiak ittak az alkoholtilalom idejében; mert az halálos lesz a számukra. „Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt belőle, még seprőjét is issza és szopja a föld minden gonosztevője." (75. zsoltár 9) Az angol Rotherham-ford. szerint: „Igen, inni fognak és le fogják nyelni (támolyogni fognak), széljegyzetben: „esztelenül fognak össze-vissza beszélni." így fogják elveszíteni az egyensúlyt az eszüket és önuralmukat a jó dolgokat illetőleg. A mostani edomiták azon zavarban fognak elmerülni; Jehova prófétája így szól: „és olyanok lesznek, mintha nem lettek volna". Akik azokat a napokat túlélik, sohasem fognak megemlékezni többé ama hierarchiáról és szövetségeseiről. Most Jehova Isten ellenőrzi az ellenség mozdulatait és a kellő időben bort tölt a poharába és kényszeríteni fogja, hogy azt ki is igya. Ez a pusztulás képlete. Ez Isten munkája és ők és mások is nagyon fognak csodálkozni; mert hiszen éveken keresztül ámították az őszinte embereket s azt állították, hogy ők az Isten és a Krisztus helytartói, holott tényleg az ördög képviselői voltak. Jehova több képletet jegyeztetett fel a r. kat. hierarchia és szövetségeseinek pusztulásáról Abdiás próféciájában. Ezek a prófétai képek együttesen egy dolgot mutatnak, nevezetesen az Isten szent nevét meggyalázó és kétszínűsködő vallás teljes kipusztítását; amidőn ez bekövetke¬
197
zik, még ők maguk is fel fogják ismerni, hogy Jehova a mindenható Isten.
48 Most az Isten országának hirdetése leleplezi a szervezett álszenteskedőket s ez azon munkarész, amelyben Jehova bizonyságtevői most az edomiták pusztulása előtt közreműködnek. Jehova most ezt népének vigasztalására mutatja meg, hogy reményteljes és erős legyen a hitében. E felvilágosításból azok fognak hasznot húzni, akik méltányolni tudják Jehova jóságát és tisztelik az ő nevét, de sem az emberektől, sem az ördögtől nem félnek. Szolgáljon tehát az edomiták sorsa azoknak intelmül, akik köveket hengerítenek testvéreik útjára. Jehova világosan kijelentette, hogy nem engedi meg senkinek sem, hogy megzavarja az ő munkáját. Aki azt megkíséreli, bajba rohan. A. hűségesek nem várhatnak segítséget, védelmet és üdvösséget emberektől vagy emberi szervezetektől, és nem is várnak. Akik szeretik az istent és az ö országát, a Felségestől várják a szabadítást Jézus Krisztus útján. Jehova bizonyságtevői még az edomiták elbukása után sem fognak e világ uralkodóinak kegyeiben részesülni. Itt tehát mindvégig tartó küzdelemről van szó és az Isten az Úr Jézus Krisztus útján fogja megmenteni azokat, akik őt szeretik és neki szolgálnak.
(Folytatása köv.)
Tanulmánykérdések
(1636 július 15.)
Abdiás
„De a Sion hegyén szabadulás lészen és szentté lészen az, és a Jákob háza birtokba veszi az ő örökségét.” — Abdiás 17
(IV. rész.)
1. JEHOVA a szabadító. Dávid, Isten kedves szolgája immár régen kifejezésre juttatta a földön tartózkodó mostani maradék szívének érzelmeit, midőn a következőket írta: „Szeretlek, Uram, én erősségem! Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ö benne bízom: az én pajzsom, üdvösségem szarva, menedékem. Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretreméltó és megszabadulok ellenségeimtől." (18. zsoltár 2—4) Most Jehova felépítette főszervezetét, Siont és Jézus Krisztust, a nagy hasonmást Dávidot, a főt a királyt trónjára ültette. Jehova kinyilatkozott dicsőségében s eljött az idő, amidőn Jézus Krisztus, mint keze útján, aki az ő királya és igazolója, meg fogja szabadítani hű népét. A mindenható Isten nagy csata napjának elmúlása előtt még az ellenség is kénytelen lesz belátni, hogy Jehova kegye Sionon nyugszik. Mialatt a mai edomiták Isten hű népét üldözik, kétszínűén azt tartják, hogy a r. kat. hierarchia szövetségeseivel szabadítást fog hozni a nép számára. Jehova
azonban kijelenti, hogy az álszent klerikális társaságnak rossz vége lesz s így szól: „De a Sion hegyén szabadulás lészen!" Az Úr kijelentése szerint ez akkor fog történni, amidőn a 102. zsoltár 14—17. versei fognak teljesülni; ez a nap immár eljött. Jehova kifejezésre juttatja szervezete iránti buzgóságát s ezért mondja prófétájának Zakariás prf. útján: „Ezt mondja a Seregeknek Ura: Nagy gerjedezéssel gerjedeztem a Sionért és nagy haragra gerjedtem ellene. Ezt mondja az Úr: Megtértem a Sionhoz és Jeruzsálem közepette lakozom és Jeruzsálem igazság városának neveztetik, a Seregek Urának hegye pedig szent hegynek" (Isten országának) (Zakariás 8 :2, 3). Az álkereszténység az ördög egész szervezeteivel együtt rohamosan lefelé úszik az árral s rövidesen felismerhetetlenül össze fogja zúzni magát. Itt van tehát az idő, amidőn Isten hű tanúbizonyságai hirdetni tartoznak Isten üzenetét a jóindulatú emberek előtt, hogy a menedékhelyre menekülhessenek. „Mindaz (pedig), aki az Úrnak ne¬