Vigaszunk.

Alt.123,125

1. Vigasztalónk, Tenélküled életünk kín, halál,
Ha szívünk megsebezve, írt Tenálad nem talál.

2. De meggyógyítsz te tört szívet, mely, mint a sértett ág,
Sebéből édes illatot és drága nedvet ád.

3. Ez életet nem bírnók el, ha áldott, jó kezed,
A küzdelem viharja közt nem bíztat és vezet.

4. És így agyászban látunk fényt, mint éjjel csillagot,
Mit meg nem láthat szem soha, ha mindig nap ragyog.

216 - Vigaszunk.