A lap korrektúrázva van
84
tették és a királyság gyümölcseinek hordozását teljesen figyelmen kívül hagyták. Az Úr hangsúlyozza, hogy az ilyen színlelt áldozat nem kedves előtte és azt mondja: „Nem telik kedvem bennetek, azt mondja a Seregeknek Ura; az ételáldozatot sem kedvelem a ti kezetekből!" (Mal. 1:10) Nem azért keltik az ilyen túlnagy jámborság látszatát, mintha Isten akaratából tennék, hanem mivel törvénytelenül cselekszenek, miáltal nemcsak magukat, hanem másokat is félrevezetnek. Ehelyett inkább azt lehet mondani, hogy jobb az engedelmesség az áldozatnál. Az engedetleneket Isten nem részesíti kegyében, de a hűségesek és megbízhatók az ő elismerésében részesülnek.
18 Ismét egy jó alkalom nyílt mindazok figyelmeztetésére, akik egy más, feledésbe ment úton haladnak. A folyóirat már többször rámutatott arra, hogy az illési korszak alatt annyira hangoztatott úgynevezett „jellemfejlesztés" sohasem juttat tökéletességre és a királyság uralma alatt sem lesz gyakorolható, mivel Isten sokkal többet követel, azaz a legnagyobb engedelmességet parancsolataival szemben. Istennel szemben való önzetlen odaadás a legfontosabb, ez Isten iránti szeretetet jelent: „Ha engem szerettek, parancsolataimat megtartsátok." (János 14:15) Egyesek a folyóirat „jellemfejlesztésre" vonatkozó magyarázatát hozták fel céltalan bolyongásaik mentségére, minden alap nélkül és teljesen jogtalanul. Ez a nézet egészen téves. Ha már valaki nem is tud jellemfejlesztést gyakorolni és másokat sem tud tökéletességre juttatni, hogy ezáltal magát a királyság szolgálatára alkalmassá tegye, az Úr utasításait azonban pontosan követnie kell és minden igyekezetével azon kell lennie, hogy tökéletességben haladjon Istennel. A királyság várományosai érdekében áll megírva: „Annakokáért ne legyetek részesei ezeknek; mert valátok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban: mint világosságnak fiai úgy járjatok. (Mert a világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van), Meggondolván, mi legyen kedves az Úmak. És ne legyen közösségtek a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel, hanem inkább meg is feddjétek azokat; mert amelyeket azok titokban cselekesznek, éktelen dolog csak mondani is. Meglássátok annakokáért, hogy mimódon okkal járjatok, nem mint bolondok, hanem mint bölcsek, mert a napok gonoszak. Annakokáért ne legyetek esztelenek, hanem megértsétek, mi legyen az Úrnak akaratja. És meg nem részegedjetek bortól, miben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szentlélekkel." (Efézus 5:7—12; 15—18) „Mert ti szabadságra hivattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak. Mert az egész törvény ez egy igében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, hogy egymást fel ne emésszétek. Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek. Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok. Ha azonban a Lélektől vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt. A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás. Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengé-
sek, gyűlölködések, harag, patvarkodások, visszavonások, pártütések. Irigységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, amiképpen már ezelőtt is mondottam, hogy akik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek. De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. Az ilyenek ellen nincs törvény. Akik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt. Ha lélek szerint élünk, lélek szerint is járjunk. Ne legyünk hiú dicsőség kívánók, egymást ingerlők, egymásra irígykedők". (Galata 5:13—26) Isten gyülekezetének illési korszaka alatt alapos oktatásban, részesült a helyes életmód felől. Ehhez most az Isten törvényével szemben való teljes engedelmesség is hozzájárul, ami a királyság gyümölcseinek továbbvitelében nyilvánul meg, úgy amint azt Isten megparancsolta.
19 A templom megítélésekor büntetés várt a törvényszegőkre, mégpedig a jámborság látszatát keltő ábrázatukra való tekintet nélkül, ha mingyárt mennyire is hangoztatták, hogy ők is Isten szolgáihoz tartoznak. Az ilyen nagyképűsködők áldozatát Jehova elutasította és kérdésükre, hogy az Úr miért nem fogadta azt el, ekképpen válaszol: „És azt mondjátok: Miért? Azért mert Jehova tett bizonyságot közted és a te ifjúságod felesége közt, akit te megcsaltál, holott társad és szövetséges feleséged". — Mal. 2:14.
20 Ezek a hűtlen „papok" még ma is a fenti kérdésre hivatkoznak. Zúgolódnak a folyóirat ellen és a Jehova nevének igazolása terén folytatott munkát teljesen figyelmen kívül hagyják és nagyon csodálkoznak, hogy a felette nagy jámborságot színlelő és tétlen szemlélésben megnyilvánuló áldozatuk nem részesül oly kedves fogadtatásban, mint a családonként végzett bizonyságtevés munkája. A hűtlen „papság" akadályozni igyekszik az igazság üzenetének másokhoz való vitelét, megfosztva a jövevényeket, illetve jonadábokat azon joguktól, hogy az igazságot megismerhessék és a hirdetés munkájában közreműködhessenek. Ezek a zúgolódók kifogást emelnek az ellen is, hogy a maradék hangkészüléket vegyen igénybe szolgálata végzésekor. Érveléseiket a próféta szavaival támogatják: „Nem kiált és nem lármáz, és nem hallatja szavát az uccán." (Ésaiás 42:2) Azután megkérdezik a jóakaratú emberektől: „Jehova bizonyságtevői hogyan akarják ezt a jövendölést megmagyarázni?" Ésaiás próféta ezen jövendölése, amidőn azt mondja, hogy az Úr szolgája uccán nem hirdetheti a királyság üzenetét, betűszerint nem magyarázható. Sátán szolgái nagy lármával igyekeznek a figyelmet magukra terelni; teremtményektől várják dicsőítésüket, amit nagy pompával és látványossággal tesznek az emberek előtt, s ebben vezető szerepet a r. kat. hierarchia játszik más v. vezetőkkel együtt. Így sikerült mások figyelmét magukra és szervezetükre felhívni. Minden joggal mondható felőlük, hogy az „uccákon" futkosnak. (Náh. 2:4; 3:1, 2) Isten népének nem szabad nagy látványossággal magára terelni mások figyelmét, amint azt Sátán eszközei teszik. Jehova ezt mondja szolgája felől, prófétája által: „Nem fog kiáltani és nem is fogja fennszóval hallatni szavát az uccán." Ez a szöveg nyilván annyit jelent, hogy
