A lap nincsen korrektúrázva
14
AZ ŐRTORONY
ködni a megszerzett ismerettel, másokat tanítva. Ez az ifjakat állandóan serkenti, a már elért ismereteket visszaidézi mlékezetükbe s arra indítja őket, hogy saját szavaikba öltöztessék, hogy másokkal is közölhessék. Ez nem csak őket emlékezteti Teremtőjükre, hanem a figyelmes hallgatóinak is emlékezetébe idézi. Itt a keresztény szülőket arra kívánjuk emlékeztetni, hogy elsősorban ők felelősek fiatal fiaiknak és leányaiknak segítségére lenni, hogy ifjúságuk napjaiban Teremtőjükre emlékezzenek. Ennek a felelősségüknek épp otthon nagymértékben eleget tehetnek, amennyiben gyermekeiket az Isten Igéjéből való ismeretekre tanítják.
42 Mivel a szülők otthon legszorosabb kapcsolatban vannak gyermekeikkel s közvetlen felügyeletet gyakorolnak felettük, igyekezzenek mindenekelőtt szóval és példával saját leszármazottaik számára Jehova tanúi lenni. Ha a szülők szeretik a Teremtőt és megemlékeznek róla, s szeretik azokat, akik test szerint legközelebb állnak hozzájuk, -legdrágábbak számukra, figyelembe veszik Mózes prófétai szavait: „Ezeket az igéket pedig, amelyeket ma parancsolok neked, viseld szíveden. Tanítsd azokra gyermekeidet s beszélj róluk, mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor lefekszel, vagy amikor felkelsz." — V. Mózes 6:6, 7.
43 Sok szülő csodálkozhat azon, hogy a Watch Tower Bible and Tract Society kiadásában miért nem jelenik meg könyv a gyermekek számára, amely a gyermekeknek megfelelő nyelvezetben van összeállítva, azt könnyűszerrel egyedül is tanulmányozhatják s a szülök felhasználhatnák, hogy fiatalkorú gyermekeiknek otthon bibliai oktatást nyújtsanak. Erre azt feleljük, hogy a Biblia hatvanhat könyvének egyike sincs gyermeknyelven írva, nem tartalmaz fejhez hasonlót a kiskorúak számára. Amellett gondoljunk arra, hogy nem csak testi kor szerinti gyermekek vannak, hanem ismeretben gyermekek is. Mindazonáltal a Biblia egyetlen könyve sincs az ismeretben kiskorúak vagy kisdedek értelmi lépcsőfokához szabva. A Biblia érettkorú emberek számára van írva, akik érettek testi és szellemi tekintetben is. (Zsid. 5:12—14; II. Péter 3:15, 16) Timótheust az anyja mint gyermeket nem tanította gyermekkönyvből, sem nem látta el a Biblia gyer
mekkiadásával. Ő magából a Bibliából tanította s nagyanyja segítségére volt benne. (II. Tim. 1:5, 3:14—17) „Isten embere" nem gyermekkönyvből, tehető tökéletessé és minden jó munkára alkalmassá, Isten gondoskodásának bölcsesége e tekintetben következőkből tűnik ki: Akik ismeretben előrehalaidottak és érettek — akár szülők, akár jólkioktatott keresztények — ezáltal megnövekedik kötelességük, hogy közvetlenül Isten Igéjéhez nyúljanak s a nehezebb dolgokat abban megmagyarázzák az értelemben fiataloknak — a szószerinti gyermekeknek vagy az újonnan az igazság ismeretére jövőknek. Ez Isten összes felszentelt szolgáinak kiváló iskolázásnak bizonyul az értelem és szellem számára.
44 Bölcs tanítók buzdítólag működnek. Meg lehet bízni beszédükben, ha a nagy Pásztor Jehovát s a jó Pásztor Jézus Krisztust követik. Erről mondja a prédikátor a fiának és tanulóinak: „A bölcsek beszédei hasonlók az ösztökéhez és mint a szegek, erősen le vannak verve a gyülekezet tanítói nak szavai, amelyek egy pásztortól származnak (Luther: mint a bevert, szögek az összegyűjtött szólások: a gyülekezet
Mestere által írattak és egy pásztortól adattak.) Mindezekből, fiam, fogadd el az intést: a sok könyv írásának nincs vége és a sok elmélkedés (tanulás) fáradságára, van a test-
nek." (Préd. 12:13, 14) Ha a prédikátor annakidején, a könyvnyomtatás művészetének feltalálása előtt oly sok idővel a ,sok könyvcsinálásról beszélhetett, mit mondjunk a jelenről, midőn a könyvnyomtatás művészetében s az általános nép nyilvános oktatásában, az olvasás, írás és szerkesztés művészetében oly nagy előhaladást lehet felmutatni? Mivel sokan becsvágyból és ösztönből is könyveket írnak, a világ tele van könyvekkel, melyek nem szolgálnak a Teremtőre való emlékezés ápolására, s ennek még nincs vége. Mindezen anyagnak oly sok könyvből való tanulmányozásai, melyek nem Jehova teokratikus szervezetéből származnak, a világ embereit belefárasztotta és súlyosan terhelt elméjüket és fáradt szívüket nem szabadítja meg és üdíti fel. E könyvekben hiába keresik a békét, boldogságot és életet.
45 A Biblia nagy Szerzője, Jehova Isten az ihletett Igéje kánonját vagy mérvadó könyvgyűjteményét csak hatvanhat kis könyvre korlátozta. Hogy könyvgyűjteményhez valamit hozzá ne fűzzenek vagy abból el ne vegyenek s így a népet ámítsák, figyelmeztetésül átkot fűzött hozzá. Isten Igéjének egyedül — vagy oly könyvek segítségével való tanulmányozása, melyek hozzájárulnak ez Ige megértéséhez, önmagában nem fárasztó, hanem felüdít, békességet, vigaszt és erőt nyújt és tettre serkent Isten szolgálatában. Akik Teremtőjükre emlékeznek, nem fárasztják magukat az e világ bölcseségét tárgyaló sok könyvek tanulásával. Figyelembe veszik az intést és tanácsot, hogy a Bibliát, Isten könyvét tanulmányozzák, melynek szavai olyanok, „mint ösztökék”
s oly megbízhatók, mint bevert szögek."
46 „Hadd halljuk ezekben az egésznek összefoglalását' az Istent féld! parancsait tartsd meg! mert ez az ember fő dolga. Mert Isten az ember egész tevékenységét ítélet alá vonja, — minden titkos dolgát is. —, akár jó, akár gonosz az." (Préd. -12:15. 16) Ez a legbölcsebb következtetés, hisz mindent figyelembe vesz, az elsőtől az utolsóig, ami az ügyre vonatkozik.- Meg van írva, hogy ,Jehova félelme a bölcseség kezdete’, valamint, az ismeret kezdete* is. „Jó belátása van mindenkinek, akik az előírásokat gyakorolják.' Dicsérete megmarad mindörökké." (111. zsolt. 10. Elberfeldi szelj.; Példab. 1:7) Ez bölcs következtetés minden ember számára s nemcsak keresztényeknek, akik az emberek közül előhívatnak a mennyek országa öröklésére, hanem most különösen a „jóakaratú emberek" számára, akik az igazságosság új világában örökké a földön remélnek lakni. A király Krisztus Jézusnak Kr. u. 1918-ban történt templomához jövetele óta a nemzetek megítélésének idejében élünk és Jehova felkent Bírója, a prédikátor Jézus Krisztus az ítélő trónon ül. — Máté 25:31,32.
47 A vizsgáló ítélkezés most mélyreható és alapos. Kinyilatkoztatja, ami az emberek szívében történik, megfelelő tettekre indítva őket. Ifjak és öregebbek egyaránt féljék Istent. Ő az, aki az új világot megígérte s annak felépítését most végzi, ebben ők örökké élhetnek és az örök ifjúság állapotában az ő teremtő munkáinak örvendhetnek. Ha most Istent félik, megemlékeznek róla s arra gondolnak, amit most Igéje által parancsol. Krisztus halála és feltámadása óta az „Istent féld és parancsait megtartsd!" parancs nem a tízparancs megtartását, hanem azt jelenti, hogy Őt teljes szívvel és értelemmel, teljes lélekkel és erővel Szeressük s ezt be is bizonyítsuk, amennyiben Igéje, a Szentírás iránti hű engedelmességben járunk. Az istenfélők óvakodnak ma-
