A lap korrektúrázva van
96
Az őrtorony és Krisztus jelenlétének hírnöke
20. évfolyam, 6. szám
dűl az Úrban, Izrael Istenében bízott és utána nem volt hozzá hasonló Júda minden királyai között, sem azok között, akik őelötte voltak. Mert az Úrhoz ragaszkodott és el nem hajolt őtőle és megőrizte az ő parancsolatait, amelyeket az Úr Mózesnek parancsolt vala. És vele volt az Úr mindenütt és ahova csak ment, előmenetele volt. És elszakadt Asszíria királyától és nem szolgált néki... Ezékiás királynak tizennegyedik esztendejében feljött Sénakérib (Szanherib), Asszíria királya Júdának minden bekerített városa ellen és elfoglalta azokat"
Szanherib neve „Holdistent" jelent és a bűnt jelképezi. Ez a király először Asszíria ellenségei ellen fordult, azután pedig Ezékiás, Júda királya ellen is. Szanherib megtámadta Júda megerősített városait és elfoglalta azokat. Ekkor Ezékiás előhozatta a templomból és a palotájából az ezüstöt és az aranyat és Szanheribnek küldte, nyilván azzal a szándékkal, hogy annak haragját megengesztelje és visszatartsa Jeruzsálem ellen való vonulásától. Ezékiás ezen a téren fogyatékos hitéről tanúskodott, de az Úr ezt megbocsátotta néki. Szanherib azonban elhatározta Jeruzsálem elfoglalását; de mielőtt hozzáfogott volna annak megtámadásához, követeket és üzenetet küldött Jeruzsálembe Ezékiás királyhoz, valószínűleg azért, hogy Ezékiásnak Istenben való hitét megrendítse. Azt gondolta, hogy Ezékiás hitét és bizalmát Jehova iránt lerombolhatja és Ezékiás nem fog neki ellenszegülni, alárendeli magát Asszíriának és így Asszíria fog uralkodni egész Palesztina felett.
Szanherib küldöttei megjelentek Jeruzsálem falai előtt, uralkodójuk nagy hatalmával dicsekedtek és gyalázták a mindenható Istent. Amidőn Ezékiásnak tudomására jutott az asszír király kihívó üzenete, nagyon megijedt. Megszaggatta ruháit, zsákba öltözött és az Úr házába ment. Szolgát hívatott, kit Ésaiás, Isten prófétájához küldött a következő üzenettel: „Ez a nap a szorongattatás, a fenyítés és megszégyenítés napja; mert a gyermekek szülése eljött, de nincsen erő az ő megszülésükre. Talán meghallgatja Jehova, a te Istened Rabsárist, kit az ő ura, az asszír király küldött hogy kigűnyolja az élő Istent és megbünteti azokat a szavakat, melyek eljutnak Jehovához, a te Istenedhez. Imádkozzál kérlek azon maradékért amely még megmaradt" — Királyok II. 19:3, 4.
Ésaiás próféta bízott Istenben. Feltétlenül bízott benne és az Úr utasította a teendőkre. Ésaiás a következőket üzente Ezékiás királynak: „Mondjátok ezt a ti uratoknak: Azt üzeni Jehova, ne félj attól, amit hallottál s amivel az asszír király szolgái megfenyegettek. Én oly szellemet küldök ki, hogy hírt halljon és visszaforduljon országába; és fegyverrel öletem meg őt a hazájában." — Királyok II. 19:6, 7, angol szerint.
Ezékiás király az Úr prófétájának üzenetétől megerősödve hitében, elutasította Szanherib követeit. Ekkor Szanherib goromba levelet írt Ezékiás királynak s elküldte azt Ezékiásnak követeivel. Ez a levél a következőkről szólt: „Meg ne csaljon téged a te Istened, akiben bízol, mondván: Jeruzsálem nem kerül az asszír király kezébe! Hallottad, hogy mit míveltek az asszír királyok minden országgal, azokat elpusztítván; s vajjon te megszabadulnál-e? Megszabadították-e azokat a nemzeteket az ő isteneik, melyeket az én atyáim elpusztítottak: Gosent, Háránt és Recefet és Éden fiait, akik Teleszárban laktak?" — Királyok II. 19:10—12.
Ezékiás megkapta a levelet, felment az Úr házába és kiterítette a levelet az Úr előtt. Legnagyobb bajában minden baját az Úr elé tárta és tőle kérte a szükséges segedelmet. Még soha senki sem fordult ily bajában az Úrhöz, hogy hite valamiképpen jutalomban ne részesült volna. A Királyok II. 19:15—19 így szól: „És Ezékis imádkozott Jehovához, Izrael Istenéhez és monda: Jehova, Izrael Istene, aki a kérubok között trónolsz, csak te vagy Isten egyedül a világ minden birodalmai felett; te teremtetted a mennyet és a földet Jehova, hajtsd le hozzám füleidet és hallgass meg! Hallgasd meg Szanherib szavait, melyeket azért küldött, hogy az élő Istent kigúnyolja. Valóban, Jehova, Asszíria királyai elpusztították a nemzeteket és az országokat, isteneiket tűzben égették el; mert azok nem voltak istenek, hanem emberi kezek munkái voltak csak, fa és kő. Most pedig Jehova, mi Istenünk, szabadíts meg Szanherib kezétől, hogy a földön minden ország megtudja, hogy Te, Jehova, vagy Isten egyedül."
Jehova meghallgatta a döntő pillanatban Ezékiás imáját és megdicsőítette a maga nagy nevét, melyet Sátán földi képviselői kihívóan meggyaláztak a földön.
W. T. 1933 január 15.
