A lap korrektúrázva van
136
27: a pápa ünnepi beszéde, olasz püspökök kinevezése; a garanciákat még mindig visszautasítja. (Dictionary of Dates, Haydn, „Róma", ,,pápák“, „Franciaország", „Spanyolország" stb.)
38 1870-ben a Poroszországgal való háborúban a francia császárság elpusztult és Napóleon (Jerome) bukásával többé nemcsupán a franciák nem akartak hozzákötve lenni Rómához, hanem az Örök-város kapui egész Itália előtt megnyíltak. A király (Victor Emánuel) minden béketörekvése dacára a pápa kitartott álláspontja mellett a dolgok elkerülhetetlen változtatásával szemben ... Visszavonultan élt a Vatikánban s magát fogolynak nevezte". (Enciklopédia McClintock és Strong, VIII. köt. "IX. Pius“).
39 1878 febr. 7: IX. Pius pápa meghalt. 1878 febr. 7-én halt meg hosszú vízkórság után... Az egyház misszióit megerősítették és „partibus infidelium“-ban végezték s nagy egyházibirodalmakat csatoltak hozzá korábbi pogány vagy protestáns országokban, s ezeknek klérusa „engedelmeskedni tartozott a latinoknak". Így intézkedett az 1850. évi Brévumban is. Anglia egyházkormányzási ügyeiben... örvendve az egyház győzelmének azon országban, amely háromszáz évig a protestantizmus hazája volt. Azután minálunk (Amerikában) hatalmas római-katholikus hierarchiát létesített 1875-ben a new-yorki püspököt kardinálissá nevezvén ki s előkészítette az utat a hierarchia számára Skótországban is, ami 1878-ban meg is történt... Uralkodása történetében a leggyalázatosabb foltot a zsidó Mortara fiu megtérítése képezi, ehhez a szakaszhoz tartozik a zsidók siralmas helyzete Rómában is, ahol csak az olasz hatalom bevezetésekor tűntek el a ghettó-falai. (Enciklopédia McClintock és Strong, VIII. köt. "IX. Pius“).
40 „Négy új egyházmegyét is létesített az Egyesült-Államokban Albanyban, Buffaloban, Clevelandban és Galveton-ban 1847-ben. A későbbi években majdnem 50-et létesített a nagyobb Amerikai városokban... A dolgok már túl gyorsan kezdtek fejlődni Pius részéről, aki a forradalmi mozgalmakat nem akarta támogatni... A pápa elveszítette Róma népének kegyeit. A csőcselék veszélyeztette a saját palotájában is s ezért Gaetába menekült s 1849 febr. havában olasz köztársaságot kiáltottak ki, Mazzini volt az elnöke. Napóleon Lajos azonban elhatározta, hogy a pápát ismét beiktatja, hadsereget küldött Rómába Oudinot vezetése alatt, aki a Garibaldi vezetése alatt álló nemzetieket legyőzte. Róma július 3-án megadta magát; de a pápa csak 1850 április havában tért vissza fővárosába... Most a pápa minden figyelmét az egyházra fordította. Visszahívta a jezsuitákat, szenteket avatott és két dogmát állított fel... 1854-ben... 1870-ben. A pápa világi birodalma nagyon összezsugorodott, mégpedig Olaszország folytonos egyesülési törekvései folytán Victor Emánuel részéről. A pápa világi hatalmát azonban még mindig egy francia hadsereg biztosította Rómában ... 1870 szept. 20-án vonultak be az olasz csapatok Rómába és a pápa világi hatalma megszűnt. A Vatikánt meghagyták a pápának; szabad diplomáciai érintkezést, uralkodót megillető tiszteletet, és 129 ezer líra évi civillistát biztosítottak neki. De nem fogadta el, bezárkózott a Vatikánba s azt állította, hogy letartóztatásban van tartva, rab a saját palotájában". (The Americana, 22. köt. „IX. Pius", 137. old.).
41 1878, március 4: A pápa a római hierarchiát ismét életretámasztotta; glasgowi püspökséget létesített, stb.
(Skótországban) Ez Pius halála után egy hóval történt, aki majdnem 32 évig volt pápa. „1848 nov. (IX. Pius Gaetába való menekülése havában) a német püspökök összegyülekeztek Würzburgban s azon tanácskoztak, mi lenne a leghelyesebb eljárás ezekben a kritikus napokban... De azt megelőzőleg egy messzire elágazó szervezetet létesítettek, melyben a laikusok is nagymértékben közreműködhetnek, t.i. a „Pius-egyesületet“. Ebben az összes egyesületeket egy nagy egyesületben egyesítették „Németországi Katholikus Egyesületek" címen; habár rövidebb jelzőül azt „Pius Egyesületnek" nevezték... Breslauban tartották meg a második gyűlésüket, ahol pápai levelet kaptak s a gyűlés nyilvánosan kijelentette, hogy egységes Németország csak, katolikus kereszténységgel lehetséges. Ekkor egy új társaságot is alakítottak, a „Vince-Egyesületet" belső miszsziós munkára... Az Egyesült-Államokban alig van nagyobb község, ahol egyik vagy másik egyesületük nem működne. A cél egy és ugyanaz: bármily különböző legyen is a név. Ezek az egyesületek az Egyesült-Államokban célúkul tűzték ki, hogy az államot a hierarchia hatalmába kerítik s e tekintetben politikai téren működnek, ennek elérése érdekében. Máris befolyásuk alatt tartják a törvényhozó testületet-, iskolai hatóságokat; sőt bátran mondhatjuk: „államot alkotnak az államban". (Enciklopédia McClintock és Strong VIII. köt. „Pius Societies".)
42 1914, szept. 3: Della Chiesa kardinális lett X. Pius utóda és a XV. Benedek nevet vette fel. 1917 aug. 1: XV. Benedek ekkor hozta nyilvánosságra híres „Békejegyzékét" amelyre Wilson elnök a szövetséges hatalmak nevében oly értelemben válaszolt, hogy a pápa kijelentésében kifejezett eszmék képezik az ő eszméit is; de a központi hatalmak nem voltak hajlandók elfogadni vagy elismerni." (The Americana, III. köt. „XV. Benedek").
43 1918 november 11: Ekkor indították meg az Egyesült-Államokban a nagy „Háborús alapítvány mozgalmat", amelyben hét szervezet működött közre. „Természetesen széles körben nincsenek megelégedve ezzel az intézménnyel — főképpen azért, mivel a katholikns haditanács, melyhez a columbus-lovagok is hozzátartoznak, 30 millió dollárt fog kapni. Az egyesített budget ellen állásfoglalók azt a nézetet vallják, hogy a columbus-lovagok mint szervezet nem jogosult nagyobb igényekre, szállás- és egyéb kiváltságokra más titkos társaságoknál, s a katolikus egyháznak nem kell nagyobb kiváltságokat, biztosítani a harctéren vagy a táborokban más vallástestületek kiváltságainál... A katolikus egyházat, főképpen mint politikai szervezetet mutatják be, amely a háború alatt minden eszközt megragadott a pápai érdekek előmozdítására... A háború után a katolikus egyház ellen emelt vádak közül kimutatják, hogy kihasználta a táborozó helyeket és egyéb előnyöket élvezett és parancsnoki szerepet játszott, s ezen az alapon illeti meg a kivételes rész a háborús alapítványból". (The Apostolic Rewiew, 1918 nov. 19.)
44 1918 november 30: A „new-yorki" „Evening World" írja, hogy a pápa is részt óhajt venni a békekonferencián, hogy egy kevés „világi hatalmat" szerezzen magának s aztán hozzáfűzi, hogy a Vatikán magántelefonhálózatot akar létesíteni minden kormánnyal, hogy ne kelljen az olasz telefonvonalakat használnia. („The Watchtower" 1919 jan. 1.)
(Folytatása köretkezik)
Felelős J. J. Detrich ml. Praha-Smichor, Tylova 16. — R. Brezina, Praha nyomda.
Kiadó: Watch Tower, Praha XVI., Tylova 16
