Főmenü megnyitása

Oldal:W1929.07.15-hu.djvu/5

A lap korábbi változatát látod, amilyen Katomozes (vitalap | szerkesztései) 2020. január 22., 17:59-kor történt szerkesztése után volt.
A lap nincsen korrektúrázva


1929 julius 15.
215

13 A "hatalmasság"-szó a görög exuzia-szóból van lefordítva; és Pál apostolnak szövegünkben és annak összefüggésében foglalt érvelése azt mutatja, hogy az itten-említett hatalmasság arra a felsőbbségre vonatkozik, amely Istén szervezetében fennáll és gyakoroltatik. Ez az ő szervezetének az az intézménye, amelyet céljainak keresztülvitelére alkalmaz. Az idézett és a következő íráshelyek mutatják ezt. "Őbenne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek őáltala és őreá nézve teremtettek." (Kolossé 1:16) "Amiként te hatalmat adtál néki minden testen, hogy örökéletet adjon mindennek, amit néki adtál" (János 17:2) "Az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiunak adta. ... És hatalmat ada néki az ítélettételre is, mivelhogy embernek fia." (János 5:22, 27) Ezek az íráshelyek bizonyítják, hogy Jézus Krisztus felső hatalmasság" és hogy Jehova mindenek felett a legfelsőbb hatalmasság. A "felső hatalmasság"-kítételt tehát mind Jehovára, mind pedig Jézusra lehet alkalmazni, mivel Jézus Krisztus mindig

az ő Atyjának utasítását hajtja végre.

14Jézus Krisztusról ezt írta az apostol: "Aki Istennek jobbján van, felmenvén a mennybe; akinek alávettettek az angyalok, hatalmasságok és erők." (1. Péter 3:22) Nyilvánvalóan ebbe nem foglaltatnak bele a pogány nemzetek, a föld hatalmasságai és erői, mivel akkor még nem jött el Istennek kellő ideje arra, hogy az ellenség szervezetét az Úr lábzsámolyává tegye. (110. zsoltár 1) Az apostol szavai tehát azt kell hogy jelentsék, hogy Isten szervezetében minden teremtménynek Jézus Krisztusnak, a fejedelemnek, az uralkodónak, vagyis Isten szervezete fejének alá kell vettetnie. Ezen következtetést megerősíti az, hogy Jézus megmondotta, hogy az ítélet hatalma őreá bizatott az ítélet végrehajtásának hatalmával együtt. Ez az ítélet pedig különösképen Is- ten szervezetére vonatkozik, amint meg van írva: , Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék aszerint, amiket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt." (2. Korinthus 5 : 10) , Mert itt az ideje, hogy elkezdőd- jék az ítélet az Istennek házán: ha pedig először miraj- tunk kezdődik, mi lesz azoknak a végök, akik nem enge- delmeskednek az Isten evangéliumának?" (1. Péter 4:17) Ezek az íráshelyek mutatják, hogy Jézus Krisztus felső hatálmasság, aki hatalmát Jehovával, a Legfelsőbbel, mindig összhangban gyakorolja, Az egyház. 1 Az egyház, amely Krisztus testének tagjaiból áll, Jézús Krisztussal, annak Fejével együtt Isten szerveze- téhez tartozik. , És ő a feje a testnek, az egyháznak, aki a kezdet, elsőszílött a halottak közül, hogy mindenek- ben ő legyen az első." (Kolossé 1:18) Továbbá ugyan- ez az apostol Jézus Krisztusra vonatkozólag ezt mondja: ,És mi az Ő hatalmának felséges nagysága irántunk, akik hiszünk, az ő hatalma erejének ama munkája sze- rint, amélyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltá- masztotta őt a halálból és ültette őt a maga jobbjára a mennyekben, felül minden fejedelemségen és hatalmas 218 ságon és erőn és uraságon és minden néven, mely nevez- tetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is: és mindeneket vetett az ő lábai alá, és őt tette mindenek- nek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé, mely az ő teste, teljessége Őneki, aki mindeneket betölt mindenekkel" — Efézus 1 : 19—23. Átruházott hatalom. 17 Hogy Jézus Krisztus hatalmat ruházott apostolaira,, aziránt a legkisebb kétség sincsen. Péternek ezt mondot- ta: ,Nékcd adom a mennyek országának kulcsait; és amit megkötsz a földön, a mennyekben ís kötve lészen; és amit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lé- szen." (Máté 16:19) Jézus az ő feltámadása után ezt mondotta tanítványainak: , Békesség néktek! Amiként engem küldött vala az Atya, én is akképen küldelek tite- ket. És mikor ezt mondta, rájuk lehelle és monda nékik: Vegyetek szent lelket! Akinek bűneit megbócsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; akikéit megtartjátok, megtar- tatnak." — János 20 : 21—23. 18 Az írás továbbá mutatja, hogy az apostól az Úr . által reáruházott hatalmat gyakorolta és amikor ezt tette, az Úr helyeslését bírta, ítéletet mondván Ananiásra és Zafirára. (Apost. csel. 5:11, 12) Mások is botrányt okoztak az egyházban, és Pál, noha távol volt, hatalmát és jogát gyakorolta ís, élítélvén a hibásakat. (1. Korint- hus 5 : 1—5) Hogy az egyház helyesen jár el, amikor a botrányokozókat elítéli, azt Jézus szavai mutatják. — Máté 18 : 15—18. : Polgárság. 19 Az ember alá van vetve azon nemzet törvényeinek, amelynek polgára. Ő tehát annak a nemzetnek alattva- lója. Az Egyesült Államok polgára az Egyesült Államok törvényeinek alá van vetve. Hogyha egy amerikai pol- gár Olaszországban van, ott is az Egyesült Államok, va- gyis azon ország törvényeinek van alávetve, amelynek polgára ő. Mivel a vizsgálat tárgyát képező íráshely Isten felkent fiainak szól, alkalomszerű a kérdés: Micso- da honpolgársággal bir Istennek gyermeke? Pál apostol megfelel erre a kérdésre és kereken kijelenti, hogy Krisztus földön levő tagjai mennyei honpolgárok. , Mert mi mind mennyei polgárok vagyunk, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk." — Filippi 3:20 (régi fordítás) 2o Mivel nyilvánvaló, hogy Pál a rómaiakhoz írott le- vél tizenharmadik részében az újteremtményeknek beszél, akiknek honpolgársága a mennybén van, szavai a logika minden szabálya szerint azt kell hogy jelentsék, hogy az újteremtés ezen tagjai Ísten alattvalói és Isten törvénye- inek kell engedélmeskedniök. Ha a rómaiakhoz írott levél tizenharmadik része a föld nemzeteinek törvényei- re is vonatkozik, vagy nem, minden kétségkívül az apos- tol szavai Isten szervezetére alkalmazandók, mert azok ezen szervezet tagjainak szólnak. A folyóirat ezen és következő számában meg fogjuk magyarázni, hogy az itten szóbanforgó írásrész Isten szervezetére és annak felsőbb hatalmasságaira vonatkozik, továbbá azt is, hogy Istennek szervezete micsoda viszonyban (hogyha egyál- talában van ilyesmi) áli azokhoz a hatalmakhoz, amiket a világ nemzetei vagy kormányzatai gyakorolnak.