Főmenü megnyitása

Oldal:Jehova gondviselése-1-2-rész-1937.djvu/8

A lap korábbi változatát látod, amilyen Katomozes (vitalap | szerkesztései) 2022. május 10., 08:06-kor történt szerkesztése után volt. (Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:ai|3|96|||}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c| eljövendő dicsőségéről és hatalmáról. (Máté 16:27, 28) Amidőn Jézus vádlói előtt állott, mondotta…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
A lap nincsen korrektúrázva


96

{{raw:data:c| {{raw:data:p|c| eljövendő dicsőségéről és hatalmáról. (Máté 16:27, 28) Amidőn Jézus vádlói előtt állott, mondotta: „Mostantól fogva meglátjátok az Embernek Fiát ülni az Isten hatalmas jobbján és eljönni az égnek felhőiben." (Máté 26:64) A zsidó papság gyűlölte Jézust és megölésére törekedett, mivel azt mondta, hogy Jehova az ő atyja és szereti őt. (János 8:17—47) Jézus híven követvén Jehova törvényeit, maga- és Isten országa felől is „bizonyságot tett az igazságról", amint azt Isten beszédének próféciái előre megmondották. Még Pilátus, az államférfi, maga is tudta, hogy a főpapok irigységből juttatták halálra Jézust. (Márk 15:10; Máté 27:18) Mindez a prófétai dráma azon részének teljesüléseképpen történt, amely előre mutatta József mostohatestvéreinek irányában táplált érzéseit. József mostohatestvérei atyjuk nyáját Sikemtől mintegy 25 km északnyugatra Dóthánba terelték, ami „két kutat" jelent. Jó¬ zsefet azzal bízta meg az édesatyja, hogy keresse, fel őket; ezért kezdte keresni atyjának nyáját, amely akkor rossz pásztorok kezében volt. (Mózes I. 37 :14—17) Hasonlóképpen Jézus a „jó pász¬ tor" hűséges volt Atyja törvényeinek megtartᬠsában, szívesen veszélybe ment és életét adta a ju- hókért, ö is Atyja juhainak keresésére indult, a- ' melyek akkor a zsidó papok gondviselésére vol¬ tak bízva, akik magukat „Ábrahám magvának" állították. - 3" Ezek a hűtlen pásztorok vagy József féltest¬ vérei — Ruben és Júda kivételével — „cselt szőt¬ tek ellene és meg akarták ölni." Még azok is, akik habár bele voltak keveredve az összeesküvésbe, de nem helyeselték József megölését, tétlenül néz¬ ték József eltávolítását, bűnrészesek lettek a go¬ nosztettben. Józsefről lehúzták a szép tarka ruhᬠját és azután kiszáradt kútba vetették, hogy ké¬ sőbb megöljék öt. Miután ezt megcselekedték, la¬ komát rendeztek és kölcsönösen szerencsét kíván¬ tak egymásnak, hogy mostmár megszabadultak Józseftől. Nem ölték meg őt, hanem Júda tanᬠcsára eladták őt „húsz ezüst sókéiért" egy midiá- nita és ismaelita vándorkaravánnak, amely Egyip¬ tomba volt úton. Ebből arra következtettek, hogy mostmár megszabadultak testvérüktől, aki őket az igazsággal kínozta; azonkívül azt gondol¬ ták, hogy jó üzletet csináltak a kereskedőkkel. Cselszövésüket tovább szőve, atyjuk, Izrael ámí¬ tására leöltek egy kecskebakot s annak vérével bemázolták József ruháit, a véres ruhát Jákob¬ hoz vitték s megmutatták neki, hogy az ő ked¬ venc fiát, Józsefet a vadállatok széttépték. — Mó¬ zes I. 37 :18—35. 20 Mivel József még húsz éves sem volt, húsz ezüstért adták el, amely törvényes vételár volt. (Mózes III. 27 : 5) József eladatása után 22 évig halottnak számított Jákob előtt; mert hiszen aty¬ jának sejtelme sem volt, hogy Egyiptomba adták el és még életben van. . 30 A prófétai dráma ezen részét Jézus élményei teljesítették be. Az ő zsidó testvérei összeesküd¬ tek ellene és ismételten megölésére törekedtek/ így akarván megvalósítani összeesküvésüket; vé¬ gül sikerült is nekik és az Ür Jézust halálba dön¬ tötték. (János 5 :16—18; 11: 53; Máté 27 :1) Amint Ruben viselkedett Józseffel szemben, így a zsidók közt is többen nem helyeselték Jézus meggyilkolását, köztük egy ember, akit „József¬ nek hívtak, aki tanácstag is volt" s nem egyezett bele Jézus megöletésébe. (Lukács 23 : 5—51) Ép¬ pen úgy, ahogyan indítvány történt arra nézve, hogy Józsefet Egyiptomba adják el, hasonlókép¬ pen adta el Jézust Júdás harminc ezüstért a zsidó papságnak. Mivel Jézus 33 éves volt, tehát nagy¬ korú volt, az ő eladási ára 30 ezüst volt. Ennyit fizettek az ö életéért a zsidó kufárok s azután a hóhérok kezébe szolgáltatták öt, Sátán hóhérai kezébe, amely „szellemileg Egyiptomnak nevez¬ tetik, ahol a mi Urunkat is megfeszítették." (Je¬ lenések 11 : 8; Máté 26 :14—16; 27 : 3—5) Mi¬ után a zsidó papok megfosztották az Ür Jézust Is¬ ten kedvencének méltóságától, elvetemült gonosz¬ tevő módjára gyilkolták meg őt. Amiképpen Jó¬ zsef mostohatcstvérei egy kecskebakot megöltek s annak vérét használták fel atyjuk elámítására, a zsidó papság Jézus halálát idézte elő. József test¬ vérei alaposan igyekeztek becsapni atyjukat s ez sikerült is nekik egy ideig. Hasonlóra törekedett a zsidó papság is. Habár Jézus Jehova hatalma útján halottaiból feltámasztatott s ez nyilvánva¬ ló lett a nép között, a zsidó papság hevesen vitat¬ ta, hogy Jézus feltámadott és azon mesterkedett,, mimódon tudná elhitetni, hogy ő halott. (Máté 27 : 62—66; Lukács 23 : 50—53; János 19 : 31— 42) József teljesen eltűnt szülőföldjéről s amint atyja hitte, halott volt; így végződik a nagy pró¬ fétai dráma első része. Második rész ”A cselekmény helye mostmár Kánaánból E¬ gyiptomba lett áthelyezve, ahol József rabszolga lett. Józsefnek Egyiptomban eltöltött életpályája megkívánja, hogy a prófétai drámát Jézus sze¬ mélyéről Jézus Krisztus és az ö testének tagjaira vigyük át, t. i. a gyülekezetre, amelynek Jézus Krisztus a feje. A prófécia mostmár főképpen az ö lábtagjaira (utolsó tagjaira) szól, amit „mara¬ déknak" is nevez, illetve az ő igazi követőire, akik most élnek a földön. Sok idővel Józsefnek Egyip¬ tomba való eladása után írta Isten egyik hű bi¬ zonyságtevője: „A pátriárkák pedig irigységből eladták Józsefet Egyiptomba; de Isten vele vala. És megszabaditá őt minden nyomorúságából és ada neki kedvességet és bölcseséget a Faraó előtt, ki öt Egyiptom fölé és az ö egész háza fölé kor¬ mányzóul állítá." (Apcsel. 7 : 9,10) Ez újabban bizonyítja, hogy a Jehova Isten által vezérelt drᬠma prófécia volt és a földön élő maradék javára jegyeztetett fel a régmúltban, hogy abból bátor¬ ságot merítsen és reménységében megerősödjön. Ezt megerősítve, írta a próféta: „Elküldött előt¬ tünk egy férfiút, Józsefet, aki rabul adatott vala el; a lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala. Mindazideig, amíg szava beteljesedett. Az Ür beszéde megpróbálta őt. Elküldött a király és feloldotta öt, a népeken uralkodó, és szabaddá tet¬ te öt. Ürrá tévé öt az ő házán és uralkodóvá min¬ den jószágán. Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté és véneit is bölcseségre tanítható". (105. zsoltár 17—22) így volt előre közölve, hogy Jézus Krisztus lábtagjai béklyóba veretnek, kor¬ látok közé és szenvedniük kell Isten kitűzött ide¬ jéig, amidőn eljön az idő, hogy Urukkal együtt felmagasztaltassanak. Mily kegyes is Jehova Is¬ ten atekintetben, hogy még ezeket a kicsi rész¬ leteket is előre feljegyeztette a régmúltban és most feltárja azokat a hűségesek érdekében a föl¬ dön.