Főmenü megnyitása

Oldal:Jehiva-gondviselése-3-4-rész-1937.djvu/18

A lap korrektúrázva van


120
Jézus Krisztust és nem tulajdonit üdvöt semilyen embernek vagy emberalkotta münek sem. Örömmel énekli: "Üdv a mi Istenünknek és a Báránynak, aki a trónon üll“ — Jelenések 7:10.
30 Ezek bizonyulnak derék embereknek, akik megbízhatóak, hívek a király szolgálatában s így a trón előtt állnak, „neki szolgálnak éjjel és nappal az ő templomában", azaz állandóan Jézus Krisztusnak és Istennek szolgálnak. (Jel. 7:15) A most közismertté lett tények teljesen alátámasztják ezt a következtetést és megmutatják a prófécia teljesülését. A nagysokaság tagjai, akik dolgoznak és megbízhatóak, mindenkor szorgalmasak az Úr és az ő országa mellett és örvendenek, hogy valamennyiben is közreműködhetnek Jehova nevének igazolásában.
31
Itt ismét a prf. dráma egy mellékvonása tűnik fel. Mivel József vezette be Jákób házanépét, akik az örökkévaló király mellett állókat példázzák, nyilván azt jelenti, hogy a nagyobb József, Jézus Krisztus, mint Jehova meghatalmazottja és helytartója fogja előhozni sírjaikból a hajdani ősatyákat (a prófétákat) azon hű bizonyságtevők fellegét, akik Jézus Krisztus előtt éltek a földön s azok a földön életben levő maradékkal találkozni fognak és be lesznek mutatva egymásnak s „mint fejedelmek a földön", ezek, a próféták egy rendkívüli munkát fognak végezni s mindnyájan áldani fogják Jehova Istent. Mindez meg fogja előzni a maradék utolsó szellemi tagjainak a királyság láthatatlan részébe való távozását. — 45. zsoltár 16; Ésaiás 32:1.
Felelősség
32
A prófétai dráma a nagysokaság megismertetését hangsúlyozza. Ezeket az Úr állítja jobb oldala felöl és teszi „más juhaivá". A nagy kegy nagy felelősséggel jár együtt. Nagy kegy megismerni Jehova Istent és az ő királyát és menedéket lelni Isten szervezetében. A „más juhok" részére semilyen kiváltság sem hasonlítható öszsze ezzel. Annak rendje és módja, ahogyan József bánt azután az egyiptomiakkal, mutatja a nagy felelősséget és követelményeket, miket azok tartoznak teljesíteni, akik most a „más juhokhoz" tartoznak, t. i. a nagysokasághoz. Teljesen az Úrnak kell szentelniük magukat, teljesen tartoznak teljesíteni az Úr parancsolatait és örömmel kell résztvenniök az ő munkájában. Az Úr e „más juhai" a maradékkal együtt tartoznak fogadni Isten éltető üzenetét és elvinniök ez inségsujtotta világban az emberekhez, ha azok megismerni kívánják az élet útját és a menedékhelyre kívánkoznak menekülni. Még vannak emberek, akiket az Úr Armageddon előtt a nagysokasághoz akar gyűjteni.
Egyiptomiak
33
Amiképpen egykor nagy ínség volt Egyiptomban és a körülötte levő országokban, úgy most is nagy szellemi ínség van ezen a világon: „És kenyér nem vala az egész föld kerekségén, mert igen nagy vala az éhség és elalélt vala Egyiptom földe és a Kanaán földe az éhség miatt." (Mózes I. 47:13) Immár két éve ínség volt Egyiptomban, amidőn Jákób házanépével oda költözött. Arra való tekintettel, ha egyes egyiptomiak József álmára és magyarázatára hallgatva, élelmiszert raktároztak fel maguknak, két év alatt készletük nyilván elfogyott és a kormányhoz kellett folyamodniok élelmezésért. Erre rákényszerültek, ha életben akartak maradni. Úgy most is a „más juhok", akik a világban vannak, Jehova Isten látható szervezetéhez kénytelenek fordulni, amit Isten maradék népe képvisel ezen a földön s
meg kell ismerniük az élet útját, amennyiben megszerzik maguknak azt az élelmiszert, amelyet az Úr készített és raktározott fel részükre. Ezt Armageddon előtt kell megtenniük.
34 Most pedig nézzük meg a József intézkedései és az amerikai modern gazdaságpolitikusok intézkedései közti különbséget. Ezek a modern világibölcsek az élelmiszer felraktározása helyett azzal csökkentették az élelmiszerkésztetet, hogy a földek egy részének megmunkálását megtiltották és az állatállomány egy részét kíméletlenül kiirtatták; ezzel akarták az élelmiszer árakat magas áron megtartani. Az amerikai nép most kezdi érezni, hogy ezzel hibásan jártak el. Józsefnek nem állott érdekében emelni vagy felhajtani az élelmiszerárakat, hanem a nép érdekeit kívánta szolgálni. Amidőn az Ínség az egész országban felülkerült, nem emelte fel az élelmiszerárakat s nem engedte meg senkinek sem, hogy a nép rovásán meggazdagodjon. A modern gazdászok „Franklin-deficittel" az élükön, amint az újságok írták, nem intézkednek raktárak készítéséről és az élelmiszer fel raktározásáról az amerikai nép részére, hanem mindnyájan spekulációkban részesek, az élelmiszerkészletekkel állandóan hamisan kártyáznak és az árakat a nép rovására emelik s így egyre nagyobb lesz a nyomor. Miközben ezt a magyarázatot írom (1936 július) az amerikai gabonakereskedők, akik soha egyetlen verítékcseppet sem hullattak a gabona termelésével kapcsolatban, vissza tartják a gabonát abban a reményben, hogy a szárazságra való tekintettel emelhetik az árakat s így önzésükben még nagyobb haszonra tehetnek szert. Habár intézkedés történt, hogy külföldről hozzanak be gabonát a nép szükségletének kielégítéséré, a szállítás is szünetel, mert ezzel is emelni akarják az árakat hogy egyes önző emberek így minél nagyobb haszonra tegyenek szert. Az amerikai farmer (gazda) az utóbbi három évben kénytelen volt csökkenteni termelését, s most, amidőn kevesebb a gabonakészlet, a modern gazdászok így szólanak: „Hisz mi nem vagyunk felelősek a szárazságért!" Ámde éppen ők a felelősek, mivel azelőtt gabonakészleteket semmisítettek meg, amire most szükség lenne. Ezzel csak fokozódott az amerikai farmer terhe és minden ember terhe is, akik verítékkel kénytelenek megszerezni kenyerüket. Csodálatos hogy mennyire közömbös és balga tud lenni a tömeg, amennyiben egyáltalán nem hallgat Isten szavára, hanem ellenkezőleg tovább is önző emberek világboldogító terveire hallgat, amiből soha semilyen könnyebbség sem fog származni részére. Az ínség jelen idejében ünnepi szónoklatokat rendeznek s azzal áltatják a népet Amerikában, hogy a futóhomokviharok és a szárazság, mely a földeket pusztítja, Isten csapása az emberekre, mivel hanyagok az egyházak támogatásában. Ámde amint tudjuk valótlan állítás, mert nem Isten a felelős a népre következett bajért, mégha neki is akarják azt tulajdonítani, és ezzel Isten szent nevét káromolják. Az Írás világosan mutatja, hogy az ördög zúdítja a mostani bajokat a népekre, s éppen avégből teszi, hogy azzal Isten nevét gyalázza és az embereket tőle elvonja. (Jelenések 12:12) Ez további erős bizonyítéka annak, hogy az Istent vádoló szónoklatok az ördögnek használnak, de nem képviselik az Istent. Nagy felelősség és kiváltság terheli tehát azokat, akik az igazságot ismerik, hogy az élet útját kereső éhező lelkeket táplálják és hozzájuk vigyék az éltető és életfenntartó szellemi eledeleket. Semmi más, csakis az igazság tudja megvigasztalni és segíteni az embereket.
(Folytatása következik)

Felelős: J. J. Detrich ml., Praha-Siníchov, Tylova 16. — R. Brezina, Prága, nyomása.
Kiadó: Watch Tower, Praha XVI., Tylova 16.