A lap nincsen korrektúrázva
RÓMA
297
(Kr.u. 33. év), azok közt, akik hallgatták Péter szónoklatát és az evangélium sok nyelven való prédikálását, voltak egyes „római látogatók” is (Csel. 2:10; Goodspeed). Ezek, Rómába való visszatérésük alkalmával könnyedén megalapíthatták volna az első keresztény egyházat.
Aztán a zsidók elterjedtek az egész római Birodalomban; egyesek közülük keresztényekké váltak és utólag hirdethették volna az igazságot Rómában. Két zsidó, kiknek Pál prédikált Korinthusban, és akik hittek, később visszatértek Rómába és kétségkívül átadták a római gyülekezetnek Pál üzenetét (Csel. 18:2; Róma 16:3). Úgy tűnik, hogy Pál, a Római gyülekezetből személyesen ismert 26 tagot; ők átadták az apostol szavait az ott élő keresztényeknek. Valószínűleg ekképpen volt megalapítva és gyarapítva a hatodik világbirodalom fővárosának gyülekezete. Pál, és nem Péter volt a „pogányok apostola”; Pál, és nem Péter volt az, akinek Jézus azt mondta, hogy Rómába kell mennie a bizonyságtétel elvitele érdekében; Pál, és nem Péter volt az, aki levelet írt a Rómabeliekhez, annak érdekében, hogy megerősítse hitüket és megvédje azon veszélytől, hogy egy vallásos iga szolgaságába essenek. Pál és nem Péter volt az, aki felelősséget érzett az iránt, hogy írjon nekik – Csel. 21:11; Róma 15:14-16.
Pál eleget tett e felelősségének, Tertius keze által, megírván a Görög Iratok legszebb leveleinek egyikét. Saját maga és apostolkodása bemutatása után, valamint a római „hivatalos szentekhez” intézett köszöntések után, Pál a Római egyház iránti élő érdeklődését fejezi ki, valamint ezen egyház meglátogatása iránti égető vágyát. Megbocsájthatatlanul el van ítélve az emberek hitetlensége, ugyanis, annak ellenére, hogy az emberek számára, láthatatlan Isten hatalma, örökkévalósága és szuverenitása, ezek világosan láthatók teremtésének erőteljes munkáiban. Ahelyett, hogy a Teremtőt imádnák, a dölyfös emberek teremtett dolgok közül választanak maguknak isteneket, ezáltal egyre jobban elsüllyedvén az elfajzásba és bűnbe. A halál vár rájuk (1:9-32). Azonban, ha a pogányok ezen dolgokat cselekszik, a zsidók nem kell elítéljék őket, és méltatlannak vallani őket az Evangélium hallgatására. Egy önvizsgálat,
