Főmenü megnyitása

Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/10

A lap korábbi változatát látod, amilyen Katomozes (vitalap | szerkesztései) 2021. április 12., 06:04-kor történt szerkesztése után volt. (Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:ai|3||{{raw:data:s|12|A BIBLIA EREDETE}}|11}} {{raw:data:p|c|ember akaratából származott a prófétai szó, hanem a szentlélektől indíttatva szólotta…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
A lap nincsen korrektúrázva


A BIBLIA EREDETE
11
ember akaratából származott a prófétai szó, hanem a szentlélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei”. Pál pedig semmi kételynek és kivételnek nem ad helyet, amikor határozottan kijelenti: „A teljes Írás Istentől ihletett”. A Biblia Szerzője, minden bizonnyal egyedül Jehova Isten. – 2. Sám. 23:2; Csel. 1:16; Luk. 1:70; 2. Pét. 1:21; 1. Pét. 1:10,11; 2. Tim. 3:16-17.
A Biblia eredetileg nem volt egy könyv, hanem amint ennek kánonja növekedett, a könyvek és füzetek kis könyvtára lett. A Biblia könyvként történő általános bemutatása inkább újkori, még ha Krisztus után a második században Kódex formájában is lett csoportosítva. A keresztény korszak negyedik századában a Bibliát Latin nyelven még úgy is nevezték, mint Bibliotheca Divina, azaz Isteni Könyvtár. A Biblia kifejezés a Görög biblía szóból származik, amely papirusz tekercseket, köteteket vagy könyveket, szó szerint kicsi könyveket jelent. Az első görög keresztények a Szentírást Ta Biblía-nak vagy A Könyvek-nek nevezték, ezalatt a kimagasló vagy fontos könyveket értve.
A Jogosított vagy a Jakab Király Változatban a Héber Iratoknak harminckilenc könyve van, míg a Görög Iratoknak huszonhét. A zsidó és héber Bibliák csupán huszonnégy héber könyvet tartalmaznak, mivel az 1. és 2. Sámuel; 1. és 2. Királyok; 1. és 2. Krónikák; Ezsdrás és Nehémiás; és az úgynevezett 12 kispróféta együtt, mindegyik egy-egy könyvet alkotnak. A Biblia könyveinek hét fontos csoportja ismert, amelyek a következők: 1) A törvény; 2) A próféták; 3) A Hagiográfia (szent írások, a Zsoltárokat is beleértve); 4) Az Evangéliumok; 5) A Cselekedetek; 6) A levelek és 7) A Jelenések.
Azonban van egy másik felosztás is, amit meg kell említeni, amely viszont nem jó, hanem nagyon gonosz célt szolgál: Isten Igéjének az úgynevezett „Ószövetség”-re illetve „Újszövetség”-re való felosztása. Ez a felosztás a Biblia Szerzőjétől nem engedélyezett. Ebben a legsúlyosabb vétek az, hogy az Ördög felhasználja az ily természetű felosztást arra, hogy érvénytelenítse és eltávolítsa Isten ihletett Igéje tartalmának közel háromnegyed részét. (5. Móz. 4:2; Jel. 22:19) A Bibliában a Héber Iratok sehol nincsenek „Ó Szövetség”-nek nevezve.