Főmenü megnyitása

Oldal:Értelem-Kísértő-1937.djvu/5

A lap korábbi változatát látod, amilyen Katomozes (vitalap | szerkesztései) 2022. november 19., 17:06-kor történt szerkesztése után volt. (Korrektúrázva)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
A lap korrektúrázva van


157
kellőképpen becsüli az Úrhoz való kapcsolatát. Jehovának és Jézus Krisztusnak a képviselője, hogy az Úr üzenetét másokhoz vigye. Azokhoz fordulva, akik megbízattak a bizonyságtevéssel, mondja: „Tisztítsátok meg magatokat, akik az Úr edényeit hordozzátok!" (Ésaiás 52:11) Ezzel egyezően inti az apostol testvéreit: „Mivelhogy azért ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki (szellemi) tisztátlanságtól, Isten félelmében vívén véghez a mi megszentelésünket." (Korinthus II. 7:1) Ez természetesen a test tisztán tartását (mosakodást) jelenti; a külsőnkben és az érzelmünkben is tisztáknak kell lennünk. Mégha a legszükségesebbre sem telik, akkor is lehet vizet kapni ingyen is, és lehet tisztálkodni. Ha az Úrnak valamely bizonyságtevője mint az Úr képviselője megjelenik valaki előtt, legyen rendes és tiszta, szavai legyenek kedves szavak. Az Úr nyomdokainak követésére hivatott, gondoljon tehát arra, hogy "az Úr ajkairól nyájas szavak hangzottak". Beszélje el Isten szándékát, aki az igazakat meg akarja áldani, viszont a gonosztevőket megsemmisíti; de ennek elbeszélésére ne használjon sértő szavakat. Arról értesültünk, hogy némelyek, akik azt hiszik magukról, hogy ők az Úrnak képviselői, amidőn idegen emberekhez mennek, mintegy így szólnak azokhoz: „Maga az ördögé s el fog pusztulni, ha el nem fogadja ezt a füzetet, azt el nem olvassa és nem hiszen annak". — Aki így tesz, nyilván értelmetlenül és oktalanul cselekszik. — Beszéld Isten igéjének az igazságát. Istennek add érte az elismerést és közöld az emberekkel, hogy te az Úr igéit vitted hozzájuk. Különc külső, vagy piszkos, szurtos külső, barátságtalan durva szavak teljesen illetlenek és nem illők az Úr szolgájához. Az írás mondja: „Kicsoda köztelek bölcs és okos? Mutassa meg az ő jó életéből az ő cselekedeteit bölcseségnek szelídségével." (Jakab 3:13) Jehova hűséges tanúja ezzel a felülről való bölcseséggel rendelkezik s nem dicsekvő, nem is diktátori szellem és nem szigorú, úgy mint a világ. „A felülröl való bölcseség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató". (Jakab 3:17) Aki értelmes, annak már az arckifejezéséről is felismerhető kell hogy legyen, hogy az Úrban örvend s azt szeretné, hogy mások is tudomást szerezzenek, mily jó hatással van az Úr szelleme azokra, akik őt szeretik és neki szolgálnak. Jehova tanúi tehát testi megjelenésükben is legyenek tiszták, legyenek tiszták a gondolkodásukban, a beszédükben és a tetteikben is; magaviseletük minden tekintetben feleljen meg az Úr szellemének.
Bölcseség
44 Bölcs ember, aki Isten akaratát megismerni tanulja s aztán szorgalmasan az isteni akarathoz szabja magát. Az ilyen hajlandó tanulni és őszintén ismereteket törekszik szerezni az Úrtól; mivel így tesz, az Úr megáldja ezen az úton: „Igazságban járatja az alázatosakát és az ő útjára tanítja meg az alázatosakat." (25. zsoltár 9) Az ilyenek ismerik meg és értékelik, hogy Jehova a felséges Isten, aki mindent önzetlenül és igazságosan tesz, hogy Jézus Krisztus az ő akaratának végrehajtója, akire neve igazolásának nagy munkáját rábízta. Tudják azt is, hogy Isten Jézus Krisztus által egy népet választ ki neve számára, amely népnek a tagjai többé nem követik a saját önző vágyaikat és eszméiket, hanem az Úr vezetését, tudván, hogy maguktól semmit som tehetnek, hanem csak akkor valósíthatják meg az ő akaratát, ha az ő útján járnak. Felismerik
és értékelni is tudják, hogy Isten egy népet választott ki a világból, amelyet a Krisztusba helyezett, de nem az ő saját érdemükért vagy értékes mivoltukért s nem is azért, hogy azokat valamily magas méltóságra helyezze, hanem azért hívta és választotta, hogy a kötelességteljesítés terén hűségesen az ő parancsaival egyetértésben teljesítsék az ő akaratát. Az ily teremtmények tudják, hogy örökéletük Isten iránti hűségűktől függ, mivel azokat, akik nem őrzik meg tisztaságukat, nem részesít örökéletben. Látják, hogy ők a Felséges szolgái s tudják, hogy mindenkor igazságosan tartoznak eljárni embertársaikkal, szeretniük kell az irgalmasságot és engedelmesen kell együttjárniok Istennel, s hogy önfelmagasztalásuk teljes bukásukat és pusztulásukat fogja jelenteni. Nemcsupán Isten és Krisztushoz való kapcsolatukról szereznek tudomást, hanem azt kellőképpen fel is fogják és értékelik. Ezek értelmesek, mivel bölcs útra léptek. „Az eszes férfiu bölcsen cselekszik." (Példb 10:23) Az ily hűségesek tartják meg a hozzájuk szóló intelmet: „A Seregek Urát őt szenteljétek meg; őt féljétek és őt rettegjétek." (Ésaiás 8:13) Az ily hűségesek nem pályáznak emberek részéről származó elismerésre, hanem kerülik azt, hogy az Úrtől nyerjenek elismerést. Nem félnek, sem az ördögtől, sem az emberektől, hanem az Úristenben bíznak és örömmel engedelmeskednek az ő parancsainak.
45 Aki így a hű maradékhoz tartozik, látja, hogy kötelessége és kiváltsága Isten országának üzenetét a jóindulatú emberekhez vinni és őket Isten igéjének megismeréséhez segíteni, de sohasem szabad azok felett uraskodó szerepet játszania. (Péter I. 5:3) Az Úr felkentjei nem fogják magukat nagyzási hóbortnak átengedni az Úr szervezetében betöltött helyzetükért s nem is akarnak másokra benyomást gyakorolni annak állandó hangoztatásával, hogy: „Én a Felkentek közé tartozom és én vezetem a kocsit; ti jonadábok vagytok és azt kell tennetek, amit én parancsolok nektek!" Az igazi felkentek nem ily felfuvalkodottak, s aki ily felfuvalkodott és dicsekvő, biztosan elbukik. Senkise gondolja, hogyha ő egyszer a maradékhoz tartozik, ott is marad és nem bukhatik el. A felfuvalkodás, a gőgösség és a dicsekedés szörnyűség Isten előtt és az Istent senkisem gúnyolhatja büntetlenül. Aki most a maradékhoz tartozik, az Úr parancsainak követésében örvend és azon vágy fűti, hogy meglátogassa a családokat „és homlokaikon elpecsételje a panaszkodó nyöszörgő embereket", hogy vajha megismernék az Urat és az ő útját. (Ezékiel 9:4) Ezek ahelyett, hogy jonadábokat ide-oda lökdössék s rajtuk uralkodni akarjanak, segítőleg nyújtják a kezüket nekik, miközben minden hálával és elismeréssel Istennek adóznak. A vallásoskodás és álszenteskedés Isten előtt szörnyűség s a maradék ebből az okból nem szereti azt, sem azokat, akik azt szándékosan gyakorolják
A mindeneket felülmúló vitás kérdés
46 Aki ezen a napon értelmes, felismeri és felfogja, mi képezi a mindeneket felülmúló vitás kérdést és mi a legfontosabb. Ez a nagy kérdés vagy peresügy, amely most kerül eldöntésre, s amit az Úr fog eldönteni, Jehova nevének a tisztázása. Mintegy hatezer éven keresztül az ördög s az ő eszközei Isten szent nevét meggyalázták és becsmérelték. Jehova hosszútűrő volt; most azonban elérkezett az ő tisztázásának napja. Isten trónra emelte királyát, uralkodásra küldte és az ellenség leverésére. Isten immár régen közölte, hogy kitűzött idejében mindenekfelett való hatalmát ki fogja nyilvánítani ellenségei felett minden ellenségeinek teljes leverésével; előzőleg azonban világszerte hirdettet-