Főmenü megnyitása

A LEGFONTOSABB PAPIRUSZ KÉZIRATOK

A lap korábbi változatát látod, amilyen Katomozes (vitalap | szerkesztései) 2021. május 13., 08:55-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „<div class='publication-firstpage'> <pages index="Equipped-for-every-good-work-1946.pdf" from=54 to=54 header=0 /> </div>”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

55


A GÖRÖG IRATOK PAPIRUSZ KÉZIRATAI
55
kézirat felfedezés 1931-ben került nyilvánosságra. Ez tizenegy kódexnek papirusz részleteiből áll, amelyek kilenc „Ószövetségi” és tizenöt „Újszövetségi” könyvnek egyes részeit tartalmazzák. Ezen papiruszok a Krisztus utáni második és negyedik század között lettek szerkesztve.
A legrégibb e kéziratok közül a második századból való részlet, a 4.-5. Mózesből. János apostol körülbelül 100-ban halt meg, míg a Jelenéseket, a János Evangéliumát és a három levelét a századik évet megelőző évtizedben írta. Gyakorlatilag tehát, a Görög Iratok bibliai papiruszával az apostolokig visszamenőleg rendelkezünk. A Szentírás papiruszait a nagy „P” betűvel jelölik, amelyet egy kicsi indexszám (mutatószám) követ. Következik a kiemelkedő, régi bibliai papiruszok táblázata.

A LEGFONTOSABB PAPIRUSZ KÉZIRATOK TÁBLÁZATA
Szim-

bólum

A kézirat neve Század

(Kr.u.)

Hol őrizik ma Körülbelüli

tartalma

P1 Oxyrhynchus 2 III. vagy IV. Philadelphia Máté 1
P8 Aegyptus 8683 IV. Berlin (?) Csel. 4-6
P10 Oxyrhynchus 209 IV. Cambridge, Mass Róma 1
P11 V. Leningrád 1. Kor. 1, 6, 7
P13 Oxyrhynchus 657 IV. London Zsid.2-5,10-12
P15 Oxyrhynchus 1008 IV. Kairó 1. Kor. 7, 8
P23 Oxyrhynchus 1229 IV. Urbana, III Jakab 1
P32 Rylands 5 III. vagy IV. Manchester, Anglia Titusz 2
P37 Michigan 1570 III. Ann Arbor, Mich. Máté 26, 27
P38 Michigan 1571 III. vagy IV. Ann Arbor, Mich. Csel. 18, 19
P45 Chester Beatty 1 III. London Rész. Máté,

Márk, Luk., Ján., Csel

P46 Chester Beatty 2 III. London, Ann Arbor Tízet Pál

leveleiből

P47 Chester Beatty 3 III. London Jel. 9-17

Az Írásoknak leghíresebb papirusz kézirata a P46, a „2 sz. Chester Beatty Papirusz”. Ez a harmadik század kezdetén volt megalkotva. Egy 104 lapos kódex 86 lapját teszi ki, és Pál levelei közül tízet tartalmaz. Jegyezzük meg, hogy ez egy kódex, ami azt jelenti, hogy nem csupán egy kézirat tekercs, hanem egy könyv, oldalakkal, oldalszámokkal és fedelekkel, akárcsak a mai könyvek.