A lap nincsen korrektúrázva
42
Ki vegyen részt benne?
11 Amint látszik ma sokan vannak, akik szeretik Istent és Krisztust és az Isten akaratának teljesítésére szentelték magukat, mindazáltal kétségek közt élnek atekintetben, hogy résztvegyenek-e az Úrvacsorában. Ezzel a cikkünkkel rajtuk akarunk segíteni, hogy jobban megértsék az Úrvacsora jelentőségét és jobban értékeljék, s aztán mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy résztvegyen-e abban vagy sem. Ha mindenkor eszünkben tartjuk Jehova szándékát, úgy ahogyan Igéje leírja, jobban tudunk e kérdésben helyes végeredményre jutni. Elsőrendű és mindennél fontosabb, hogy Jehova hírnevet szerez magának. Isten ezt azzal fejezte ki, hogy Mózest Egyiptomba küldte, hogy nevet szerezzen magának és nevét igazolja. Alárendelt célja az volt, hogy népet válasszon magának a neve számára, azt megváltván és megszabadítván. Hasonló volt Jézus földi küldetésének is a célja. Tényleg azt kellett teljesítenie, ami az említett próféciai drámában említve volt. Jehova világosan kijelentette, hogy nevét királysága útján kívánja igazolni, amidőnis Jézus lesz a királya és nevének igazolója s akik Jézus Krisztussal szövetségesek, részt fognak nyerni Isten nevének az
igazolásában. Az engedelmes emberek üdvözítése alárendelt jelentőségű, jóllehet, hogy azok az engedelmesek, akik élni fognak, Jehova nevének igazolását fogják jelenteni. Azok a szavak, amelyeket Jézus az Úrvacsora beiktatásakor mondott, mutatják, hogy az ő vére a következő kettős célt szolgálta: 1. a bűnök bocsánatát, illetve az Ádám engedetlensége miatt az emberiségre következett tökéletlenség eltörlését, 2. az újszövetség megkötését, amely szövetség útján egy nép kiválasztása történik a világból Jehova neve számára. A törvényszövetség nem teljesítette ezt a munkát, amely balsikert az izraeliták bűnének vagy tökéletlenségének kell betudni. Isten mostmár az újszövetség által akarta végrehajtani azon szándékát, mégpedig egy szellemi (lelki) osztály kiválasztása által, amely bizonyságot fog tenni az ő nevéről.
Bűnbocsánat
12 Amennyiben Ádám bűnének következményei átöröklődtek az egész emberiségre, került az emberiség a bűn szolgaságába, aminek a halálban vagy teljes pusztulásban kellene végződnie, ha nem történik intézkedés a megváltásra vonatkozólag. Jehova elpusztíthatta volna Ádám egész faját és egy új nemzedéket teremthetett volna. Célja mindazáltal arra irányul, hogy felsőbbségének kimutatására Ádám nemzedékéből választja ki azokat, akik megőrzik ártatlanságukat iránta s az ilyeneket fogja élettel megajádékozni és emlékoszlopul vagy szoborként használni az ő neve és kijelentése számára. Ezek a hívek képezik Jehova nevének igazolását. Először a megváltásnak kellett megtörténnie, mielőtt bárki is kiválasztható lett volna Ádám nemzedékéből Jehova neve számára, vagypedig életet nyerhetett volna. Isten a törvényszövetséget Izraellel Mózes útján kötötte meg. Az a szövetség egy hibátlan bárány vére által lett érvényes s azáltal emelkedett erőre a szövetség. A báránynak ez a vére Jézusnak a Golgotán kiomlott vérét példázta, amely az újszövetséget emelte érvényre és erőre, amely vér egyúttal az emberiség megváltásának is a vére s amely útján szabadságot nyernek az engedelmesek. De mindenkor eszünkben kell tartanunk, hogy előbb a bűnök bocsánatának kell megtörténnie, mielőtt egy nép kiválasztható lenne Jehova
neve számára és egyesíthető lenne. Jézus Krisztussal.
13 Isten nem azért küldte Jézust a földre, hogy az
emberiséget elkárhoztassa, hanem hogy megmentse, amely
megmentésben azonban csak olyanok részesülnek, aki "hiszen Ő benne". (János 3:16, 17) Isten előképi népét, az izraelitákat „mannával" táplálta, amely az égből hullott, hogy egy ideig életben maradjanak Ez a kenyér Jézus Krisztust, a mennyei kenyeret példázta, aki által mindenkinek életet nyújt, aki Istenben és Krisztusban hisz és engedelmeskedik, Akik így üdvözülni fognak, hinni tartoznak Jézusban, aki az emberiség megváltásául adatott (János 6:29—35) Ezért áll megírva: „Amiképen az ember Fia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy szolgáljon, és életét váltságul adja sokakért." (Máté 20;8) Ez a szöveg mutatja világosan, hogy az Úr Jézus az emberiség közül annyiért adta az életét, amennyien teljesíteni fogják a feltételeket, amennyiben hisznek és engedelmeskednek, úgy ahogyan megparancsoltatott nekik. Az engedelmeseket a „juhokról" szóló példázat ismerteti, akikről Jézus ezt mondotta: „Én életem adom a juhokért." (János 10:15) Az engedetleneket a „kecskék" példázzák. Jézus nem áldozta fel az életét a „kecskékért" is? Nem, semmiképpen; mert a váltságdíj nem az engedetlenek, hanem az engedelmesek érdekében hozatott, amint meg is van írva: „Aki hiszen a Fiúban, örökélete van; de aki nem hisz a Fiúban, nem látja meg az örökéletet, hanem Isten haragja marad rajta." (János 3:36) A megváltás „a bíró előtt nyilvánosan megvásároltat" jelent, mégpedig oly áron, amely megfelel a bűnösért követelt árnak". A tökéletes ember, Ádám vétkezett és halállal sujtatott, A tökéletes ember, Jézus bűntől mentes volt és meghalt. Azt jelenti ez, hogy Ádám a Jézus Krisztus vérén váltatott meg? Nem, nem ezt akarja jelenteni, hanem éppen az ellenkezőjét. Ádám szándékos bűnös volt. (Tim. I. 2:14.) Ádám ezen szándékos bűne miatt sújtatott halállal; mert Isten ezt a büntetést helyezte kilátásba a bűn elkövetésének esetére. Semilyen ok sem jogosít fel oly következtetésre, hogy Jehova meg fogja másítani az ítéletét; mert az Isten nem változik meg. (Malakiás 3:6) Ádám nemzedéke amiatt került a kárhozat alá kikerülhetetlenül, mivel Ádám tökéletlenségét örökölte. Nem állott ítéleten és a halálítélet nem rája (Ádám leszármazottaira) mondatott ki. De mivel bűnben született és igazságtalanságban fogantatott, az öröklött bűn folytán kell meghalnia, ha megváltása nem történik meg. Az üdvösség vagy szabadulás alkalmát Ádám ivadéka Jézus Krisztus kiomlott vére útján nyeri meg, s hogy ezt az alkalmat hasznosíthassa magának,
teljesíteni tartozik a feltételeket, illetve hinnie kell az Úr Jézus Krisztusban és engedelmeskednie kell Isten parancsainak. — Róma 5:12, 19.
14 Mikor és hogyan váltotta meg Jézus Ádám leszármazottait? Jézus tökéletes emberré tétetett azon teljes joggal, hogy örökre élhetett volna mint ember. Tehát hibátlan teremtmény volt, amit a hibátlan bárány példázott. Jézus tehát képesítve volt azon ár megfizetésére, amely „elveszi a világ bűnét", amelynek következtében került Ádám ivadéka a halálba. Jézus kijelentette, hogy maga köré kell gyűjtenie az engedelmes juhokat, s így szólt: „Azért szeret engem az Atya, mivel leteszem az én életemet, hogy ismét felvegyem azt ... én magamtól teszem le. Van hatalmam (tekintélyem: átdolg. fordítás) letenni azt, és van hatalmam (tekintélyem) felvenni azt; Ezt a parancsot kaptam az én
Atyámtól." — János 10:17, 18.
15 Jézus feláldozta életét. Meghalt a keresztfán, mintha bűnös lett volna, jóllehet ártatlan, szent, büntöl-mentes volt; emiatt tovább is az emberi élet jogának birtokában maradt. (Péter I. 1:19) Isten feltámasztotta Jézust a halálból és a mennyekbe emelte. De az emberi élethez való joga tovább is megmaradt s ahhoz is meg-
