{{raw:data:c|
’ Jehova ítéletének világos kijelentése a papi ura¬ lom végére mutat. Miért akarja Jehova végrehaj¬ tani rajta ezt az ítéletet? „Mert bosszúállás napja ez az Úrnak ,a megfizetés esztendeje Sionnak ügyéért." (Ésaiás 34 : 8) Ezeket a próféciákat megerősítik Abdiás szavai (10. vers), most pedig hadd térjünk vissza e jövendölés megvizsgálásᬠhoz. 1 Abdiás próféciájának feltárása most nagy bᬠtorítást jelent Isten népe számára. Aki igazság¬ ban féli az Istent és szorgalmasan alázatosságra törekszik előtte, tehát az ő parancsolataival és szervezetének törvényével összhangban él, nem fog félni sem az emberektől, sem az ördögtől, hanem kötelességének teljesítésében Istenben való tel¬ jes hittel fog előremenetelni. Jehova most azt pa¬ rancsolja népének, hogy keljen fel és szálljon harcba a papsággal; azután a klérushoz, a feleke- zetieskedökhöz fordulva, akik az ő nevét meggya¬ lázták, így szól: „Imé, kicsinnyé tettelek a népek között; felettébb útálatos vagy." — Abdiás 2
- A vallás Nimród napjai óta nagy szerepet ját¬
szott a nemzetek között s ez volt a legfőbb esz¬ köz amit az ördög a nép elámitására felhasznált. A róm. kát. hierarchia megszervezése óta elvete¬ mült felekezeti intézmény és magát Isten helyet¬ tesítőjének tüntette fel a földön, holott a legna¬ gyobb álszent banda volt, amely valaha is sanyar¬ gatta a népet. Most azonban eljött az idő, amidőn Jehova „kicsinnyé teszi a népek között" a vallᬠsok vezetőit és utálatossá. Ez az elvetemült intéz¬ mény, a hierarchia, sok esztendő óta rettegésben tartotta a köznépet; csalással, ámítással, hazug¬ ságokkal, kényszerítés és elnyomás útján ural¬ kodott; ez az ördögi intézmény mindenféle isten¬ káromlásban bűnös s azok az emberek, akik ezt a felekezeti uralmat alkotják felfuvalkodottak, erő¬ szakosak, kegyetlenek s felettük hozta Jehova ezt az ítéletet: „ ... Megszüntetem az istentelenek ke¬ vélységét és az erőszakoskodóknak gőgjét meg¬ alázom." (Ésaiás 13 :11) Jehova bizonyságtevői legyenek erősek a hitükben bátrak a küzdelem¬ ben azon szilárd meggyőződéssel, hogy a szaba¬ dulás napja eljött. . ‘Nem Jehova bizonyságtevői fogják megvívni az armageddoni harcot; egyáltalán nem, ők most Sátán földi helytartóival állnak harcban és a hí¬ veknek szilárdaknak kell lenniök és azok is lesz¬ nek és férfiaknak és az Úr hű harcosainak is fog¬ nak bizonyulni. A maradék most harcitevékeny¬ séget fejt ki amennyiben állandóan hirdeti Jeho¬ va nevét és a zászlót magasra emeli hogy a nép tudomásul vegye, hogy ő az egyetlen igazi Isten és szabadító. (Ésaiás 62 :10) Jehova bizonyság¬ tevői az igazság hirdetése útján leleplezik a szer¬ vezett felekezetek vezetőinek, s főképpen a róm. kát hierarchiának csalásait, amit Isten az ő szol¬ gái útján Jézus Krisztus vezetése alatt végez¬ tet, hogy a gazdasági tényezők, és a politikusok a kellő időben keresztüllássanak a papság csaló állításain; s hogy a köznép is megláthassa és ér¬ tesülhessen, hogy mennyire becsapta és az orrᬠnál fogva vezette a klérus és megfosztotta ke¬ resetének tisztességes gyümölcsétől. Amennyiben az Űr most az igazságot megmagyaráztatja és a felekezetiek és a papság istenkáromlásait feltárja, nagyon utálatosakká teszi ezeket az embereket. A különböző cgyházfelekezctekhez tartozó em¬ berek, nemzetiségükre és felekezctiségükre való tekintet nélkül meghallgatják most az igazságot, hisznek neki, elfogadják, s ezeket gyűlölik az Ür nevét megtagadott képmutatók, hogy önző és ke¬ gyetlen vágyaikat kielégíthessék. Most ezeket a vallás-szervezeteket Jehova és Jézus Krisztus megalázzák, amennyiben megakadályozzák e ha¬ zugok csoda jeleit és őket a világ népei előtt meg¬ szégyenítik. „így szól az Ür:... Én vagyok az Ür... ki a hazugok jeleit megrontja és a varázs¬ lókat megbolondítja, a bölcseket megszégyeníti és tudományukat bolondsággá teszi." — Ésaiás 44 :24, 25 •Eljött a nap, amidőn Jehova választott nem¬ zete síkra kell hogy lépjen és bátran kell harcol¬ nia az igazságért. Neki mondja most Jehova: „Bízzatok az Ürban örökké, mert az Ürban, Jehovában örök kőszálunk van. Mert meg- horgasztá a magasban lakozókat: a magas várost, megalázó azt a földig és porba dobta azt; láb tappdja azt, a szegény lábai, a gyöngék talpai (t. i. Jézus Krisztus igaz követői)". (Ésai¬ ás 26 : 4— 6; Máté 23 :12) A papságnak, miként egykor Ézsaunak, alkalmában állott magáévá ten¬ ni a születési kiváltságot; de megvetette azt. Nem akarta ismertetni Isten nevét és országát s most minden hatalmával meg akarja akadályozni, hogy valaki meglássa és elfogadja a királyságot. Önmagát magasztalja fel, az Ürral szembeszáll és gyalázza az ö igéit, neki mondja tehát az Ür Jé¬ zus: „Mert aki magát felmagasztalja, megalázta- tik; és aki magát megalázza, felmagasztaltatik. De jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert a mennyeknek országát bezárjátok az em¬ berek előtt; mivelhogy ti nem mentek be, akik be akarnának menni, azokat sem bocsátjátok be." — Máté 23 :12,13 ’Ézsau eltávozott áz Ígéret-földjéről és önző vágyának kielégítésére a Seir hegyén rendezke¬ dett be. Amidőn Ézsau odaköltözött, hóreusok laktak ottan. (Mózes V. 2 :12) Ezek sziklai bar¬ langlakok voltak. Ézsau elűzte azokat az őslakó¬ kat. Ézsau utódai, az edomiták befészkelték ma¬ gukat a sziklalakásokba a magas sziklákon. Ugyan¬ úgy a róm. kát. hierarchia önző papjai uralkod¬ ni akartak a világ népein, másokat tehát kitúr¬ tak és rabló módjára elfoglalták birtokaikat s így önzésük kielégítésére örökséget szereztek ma¬ guknak. Magasra fészkelték magukat és azt állították, hogy a pápa, illetve szervezetüknek feje az a szikla-alap, amelyen még a pokol kapui sem vehetnek diadalmat. Nem építkeztek az igazi sziklára, Jézus Krisztusra, Jehova képmására, a nagy sziklára. (Mózes V. 32 :4) Az edomiták az önmagát felmagasztalt} papságot, főképpen a r. k. hierarchiát példázzák, amely önhatalmúlag ural¬ kodott a népen, az igazságot megvetette és Isten nevét meggyalázta. A róm. kát. klérus vakmerő felfuvalkodással felmagasztalta magát és azt ál¬ lította, hogy szervezetének feje Istenhez hasonló. A klérus a saját beszédéből ítéltetik meg; felfu- valkodása nem ismer határt. Itt idézzük a róm. kát. hierarchia egy tekintélyes tagjának kijelen¬ tését. Ez a kijelentés a Ferrari által írt „Eccle-
