A lap korrektúrázva van
165
mint „Nem lenni semmi, semmi", holott ugyanakkor azt gondolta maga felől, hogy ő a legfontosabb személyiség; de a maga fontosságát le akarta rázni magáról, hogy semmi, semmi legyen! Közben egyes emberek iránt nagyon nagy tiszteletet és sok hízelgést mutattunk, egyesek iránt többet, mások iránt kezesebbet, s így követték el többen többé-kevésbbé „Samária bűnét". Ily lelkiállapotban volt az Istennek szentelt csoport, amidőn az Úr Jézus templomában megjelent. Egyesek gyorsan felfogták azon igazságokat, melyeket a templomból származó villámlások feltártak és a gyúlékony építőanyagot felgyújtották; voltak azután olyanok is, akik nagyon örvendtek a gyúlékony anyag elpusztulását látva, s mintegy „tűz által megszabadultak" s azonnal hozzákezdtek az „arany, ezüst és értékes kövek“-kel való építéshez. Ennek eredménye az lett, hogy többen megszabadultak és az Úr ezt a maradékot jutalmazta meg az ő országának érdekeivel, s ezek a hívek emiatt mindenkor örvendenek és ujjonganak. A következő szavak azokhoz szólnak, akik szilárdan ragaszkodnak az igazsághoz és Istenhez s örömmel szolgálnak az ő igazolójának; „Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok és az Isten lelke lakozik bennetek? Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja, azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent, ezek vagytok ti." — Kor. I. 3:16,17
43 Ebből a szövegből adódik azon világos következtetés, hogy a templom beszennyeződésének veszélye fennforog, s akik olyasmit tesznek, a bűnbakkal hasonló sorsban fognak részesülni. A hű maradék a világosság fiaiból áll és soha sem volt fontosabb, mint most, a világosságban járni, illetve az Isten útján, úgy ahogyan ő parancsolta, szorgalmasan és örömmel teljesítvén az ő parancsát. „Ti mindnyájan világosság fiai vagytok és nappal fiai; nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé! Ne is aludjunk azért mint egyebek, hanem legyünk éberek és józanok. Mert akik alusznak; és akik részegek, éjjel részegednek meg." (Thess. I. 5:6, 7) „Ha pedig a világosságban járunk, amint ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással és Jézus Krisztusnak, az ő fiának vére, megtisztít minket minden bűntől." — János I. 1:7
44 Az egész végeredménye a következő: A bűnbak, melyet az engesztelés napján állítottak az Úr elé, amaz osztályt példázza, amely az örökveszedelemre megy, mivel az Úr akaratának teljesítésére vonatkozó szövetségkötése után hűtlen lett hozzá. Viszont az Úr bakjában példázott osztály olyanokból alakul, akik híven teljesítik áldozati szövetségüket. Jézus Krisztus áldozótársaivá tétettek s a valódi fundamentomon építkeztek. Amidőn az Úr templomában megjelent, ezeket részesítette elismerésében s ezekre bízta a királyság érdekeit; híven tovább örvendenek annak, amit az Úr megtörténni enged részükre s mindenkor ajkukon van Jehova dicsőítése. A nagysokaság nincsen belefoglalva ebbe az engesztelési képletbe. Azt a „más juhok" példázzák, akik az Úrhoz fog¬
csatlakozni s a maradékkal együtt éjjel-nappal vidáman zengik az ő dicséretét, azaz, mindenkor Jehovának, az Úrnak és az ő nagy igazolójának tulajdonítják az üdvösséget.
Tanulmánykérdések
(1938 május 15)