„Oldal:Szervezet 1-2 huW1938.10.djvu/9” változatai közötti eltérés

169 sulat" teljesíti a Krisztus Jézus, a Király és uralkodó által reá bízott kötelességeket. zoérettkorúakról— akik Isten kegyelméből valóban vé-.. nek — s akik a rájuk bízott dolgokban „jól forgolod-... iiak’T'fTTm. I. 5:17, 18) Azért „A Társulat" képezi a kellő eszközt a szolgák kinevezésére a különböző cso¬ portokba, amely kötelesség nem tartozik egyes szemé¬ lyekre vagy gyülekezetekre, hogy ezt függetlenül és demokratikus alapon eszközöljék. (Tim. I. 5:22) Ez történik, miután imateljesen és gondosan kikutattuk az iTr akaratát, s amennyiben Johovát elismerjük és megígért vezetését elnyerjük. (Példab. 3:5, 6) „A Tár¬„A Társulatnak“ ugyanaz a missziója, ami a Timótheusé volt: „Hirdesd az igét, állj elő vele alkalmatos, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással. ... De te józan légy mindenekben, viseld a hivatali terheket, teljesítsd az evangélista kötelességét, szolgálatodat teljesen betöltsd.“ — Tim. II. 4 :2—5; van Ess. 39 Amiképpen Titus kioktattatott és megbizatott szol¬ gák kinevezésére, hasonlóképpen kell cselekedjen „A Társulat" is. „Avégett hagytalak téged Krétában, hogy .. a hátramaradt dolgokat hozd rendbe, és rendelj váro¬ sonként presbitereket, amiképpen én néked meghagy¬ tam." (Titus 1:5) A kinevezendő személyek először pontos megfigyelésnek vannak kitéve, arra figyelvén, hogy a Szcntirás szerinti képességekkel rendelkezzenek. Hogy „A Társulat" a tekintélyét vagy meghatalmazᬠsát gyakorolja, nem vitatható el, mert az Űr parancsa szerint cselekszik. — Titus 2 :15. •** Az Ürnak szentelteket kell hogy intse, hogy a Je¬ hova Isten által rendelt „felső hatalmasságoknak" en¬ gedelmeskedjenek, s ezt meg is teszi. (Róma 13 :1—4) Ez okból kifolyólag „A Társulat" hűtlen volna az Űrhoz és a nemzetségekről valé> tudakozásokat, a civakodást és a törvény felől való harcot kerüld; mert haszontala¬ nok és hiábavalók. Az eretnek [szektáskodó; Elberf.] ~embert egy vagy két intés után kerüld." (Titus 3 :9,

     i „A Társulat" is. A szektásko-

dókkal vagy szakállárukkal az Űr cselekszik. •* A különböző hírnök-csoportokban csoportszolga¬ ként Tnítkö'dő személyek a fentiekkel teljesen összhang*. ÖSTTa kinevezésük alapján a Társulat képviselői. Mia- I látt’áz egyes csoportok bizonyos..személyeket. ajánlható, nak; á ’ larsuTafj dőlgá„azj ily jiiánlatnk átvizsgálása és , azok kinevezésé. akik_e_szolgálaíra a legjobban alkai?.., ‘masifakjátszanak. Az apostolok napjaiban a felvigyázók ■ "életfogytiglani hű szolgálatra lettek kinevezve. Egye-. _sek önző szeszélyének a kielégítése végett a gyülekezet . . . - r, - - - —. .-.-..-„o--— —nem űzhetett el valakit a szolgálatból, aki efnrkrvolt közlekedésre s. annak kioktatására, s ezt a. földi szer-, növekvő; haném'Az “apostol vagy az általa felhatalma¬

 ’   ' ’’

gokra figyelmeztetni), ö ugyan 'megmondatott neki, hogy . senk.»„» ..„ megvetni a fiatalsága miatt. (Tim. I. 4 :12) így „A Társulat" is aránylag egy fiatal szervezet, mivel mint olyan csak az Úr Jézusnak a templomhoz jövetele óta áll fenn. Mindazáltal csak ezért nem megvetendő, hanem cselekedjen Isten és az Úr Jézus akaratával összhangban. 35 Amidőn az Úr Jézus 1918-ban a templomhoz jött, nem választott ki egyetlen egy személyt képviselőjéül és szolgájául, hanem kiválasztott egy sereg hű férfit és nőt szolgájának, és egyesítette őket egy szervezetté, amely a királyság érdekeit képviseli a földön. Ezt a testületet „hű és bölcs szolgájává“ tette, amelyre a királyság összes földi érdekeit rábízta, s ez érdekeket „minden jószágának" nevezi. Ezt a „hű és bölcs szolgát“ beépítette Sionba mint főszervezetének egy részét. (132. zsoltár 12—14; 78. 68—70) így miként Pál apostolnak nem volt szüksége „ajánló levelekre“ (Kor. II. 3 :1—3; 1 :1), hasonlóképpen nincs szüksége valamely ember vagy emberek ajánló leveleiére „A Társulatnak" se, amely a törvény szerint a Watch Tower Bible and Tract Society név alatt működik, mivel ez Isten szervezetének egy részét képezi. A jövendölések világánál szemlélve, az ő munkái mindazzal, amit gyümölcsöztek, az ő kegyelméből már önmagában „ajánló levelek“ magától az Úrtól. 36 Timótheusnak volt egy „kegyelmi ... ajándéka ...prófétálás által“. (Tim. I. 4:14) Hogy ez egy neki kölcsönzött prófétálási ajándék volt vagy pedig Pál tőle már egy korábbi alkalommal kedvező nyilatkozatot hallott, — akárhogy is van — mindenesetre „A Társulatra" vonatkozólag a Szentirásban már régebben jövendölve lett kedvező értelemben, és az Úr Jézus Krisztus, a nagy Vén [felvigyázó] kezeit „A Társulatra" vetette, miként, azt Pál Timótheussal tette.. (Tim. II. 1:6); s így a Társulat a jövendölések beteljesedéseképpen adja ki az igazságot. Szintén nem tartozik most egyes személyekre, hogy kedvük vagy jótetszésük szerint, „rendreutasítsanak", hanem a dorgálás olyanokkal szemben, akikre kötelességek és felelősségek bízattak, de megbízhatatlanoknak és hűtleneknek bizonyulnak, A „Társulatra“ tartozik. (Tim. 1.5:1 2, 20) „A Társulat“ a jogszerint kinevezett szolga által cselekszik, elismervén azt a nagy tényállást hogy ’Isten helyezte el a tagokat, a testben, amint neki tetszett‘ (Kor. I. 12 :18), amit Isten fötisztviselője, Krisztus Jézus útján végez. Az Urat szeretők mindannyian el kell ismerjék, hogy az Úr a szervezetét tökéletesítette és vezeti. 37 Krisztus Jézus a templomban van Jehova helyettese- és képviselőjeknét, s ott a szent angyalai elkísérték. A feltámadott hűségeseket, valamint a még földön lévő hű maradékot is magához gyűjtötte a templomba, és mindenek felett felmagasztalva trónol Jehova Isten. Az Úr Jézus Krisztusnak bizonyára meg van az ő saját jó és kielégítő módszere, a templomsereggel való közlekedésre s annak kioktatására, s ezt a földi szervezete által végzi, úgy, ahogy azt előre elhatározta. Ezért „A Társulat" tudomást szerez a szervezetben lévő érettkorúakról— akik Isten kegyelméből valóban vének — s akik a rájuk bízott dolgokban „jól forgolodnak“. (Tim. I. 5:17, 18) Azért „A Társulat“ képezi a kellő eszközt a szolgák kinevezésére a különböző csoportokba, amely kötelesség nem tartozik egyes személyekre vagy gyülekezetekre, hogy ezt függetlenül és demokratikus alapon eszközöljék. (Tim. I. 5:22) Ez történik, miután imateljesen és gondosan kikutattuk az Úr akaratát, s amennyiben Jehovát elismerjük és megígért vezetését elnyerjük. (Példab. 3:5, 6) „A Társulat“ teljesítí a Krisztus Jézus, a Király és uralkodó által reá bizott kötelességeket. vez.ete. által, végzi ...úgy,...ahogy.. az't_.elÖre„ elhatározta—. zott'Személyek léptették vissza hűtlenség vagy a kiu- • -„í—..!.,.. e.A _ *• talt'köfelésségék nem teljesítése miatt az így kineve¬ zett személyt. — Kor. I. 5 :3—5; Titus 3 : 10. ■ “ Akármi legyen az oka annak, hogy az Űr az Illés¬ korszak folyamán a gyülekezetekben vagy csoportok¬ ban a vezetés demokratikus formáját engedte érvénye¬ sülni, cs eltekintve attól, hogy ez helyes vngy helytelen volt, a Szcntirás és a szóban forgó tények azt. mutatják, hogy az Úrnak a templomban való megjelenésekor vál¬ tozás All be, amely változást az Ür hajt végre, aki a maradékot felvilágosítja a hozzá való igazi viszonyra vonatkozólag. A jelenkor az értelem és megértés ideje,