3 641
szerkesztés
„Oldal:Teokratikus-rend-az-üldözés-folyamán-Az-elveszet-fiu-hazatérése-1946.pdf/13” változatai közötti eltérés
→Korrektúrázva
(→Korrektúrázva) |
(Nincs különbség)
|
A lap 2025. október 2., 05:00-kori változata
A lap korrektúrázva van
Az elveszettfiú hazatérése
13
amikor megjött ez a fiad, aki feslett nőkkel pazarolta el vagyonodat, levágattad neki a hizlalt tinót." (Luk. 15:28-30). Az idősebb fiú feljogosítva érezte magát a haragra, hogy ne menjen be, csatlakozni a vigadókhoz. Midőn atyja kijött és kérlelte, hogy menjen be és vegyen részt az örömében, igazolni igyekezett haragját és azt, hogy vonakodott bemenni. Arra emlékeztette atyját, hogy ő sok évek szolgálata ellenére még egy gödölyét sem kapott, nem is beszélve hizlalt tinóról, hogy levágassa, elkészíttesse és víg lakomán elfogyaszthassa - nem e világ tisztátalan, feslett nőivel, hanem a barátaival. Most pedig megjött az öccse - "ez a fiad", amint mondta nem az "én testvérem" - mint látogató egy pogány országból, ahol elherdálta atyja vagyonát feslett nőkkel s úgy ünneplik, amilyen ünnepséget a nehezen dolgozó, otthon maradt hű fiú sohasem tapasztalt. Nem tudta megérteni atyja álláspontját és ily eljárását.
36
Így gondolkoztak a mennyei királyi örökségre számításba jövő egyes szellemtől fogantak. Ezek túl nagy gondot fordítanak önmagukra vagy a szellemi osztályra, amellyel együttműködtek s amelett figyelmen kívül hagyják a mennyei Atya mostani kegyelmes elhatározásának más vonásait. Nem ismerik fel, hogy az "elveszett fiú" osztály megjövetelének az örömünnepe nem ez osztály felmagasztalására és dicsőítésére van szánva, mintha ezek Isten szellemtől fogant fiai felett állanának, vagy ezeknél fontosabbak lennének: hanem Jehova szeretetteljes irgalmát van hivatva dicsőíteni. Ez az örömünnep Jehova neve igazolására szolgál, mivel a "más juhok" előhozása azt bizonyítja, hogy Isten prófétai Igéje igaz. Ez az ördögöt hazugnak bélyegzi, aki azzal kérkedett, hogy minden embert elcsábít Istentől s megakadályozza, hogy valaki Istent keresse, mellette foglaljon állást és megmaradjon a tisztaságában különösen olyan időben, midőn az Ördög szenvedést és bajt hoz a földre. Isten melyik felszentelt fia tehetne mást mint örvendeni az ilyen ünnep felett, még ha nem is szellemtől fogant, hanem földi reménységgel tápláló osztály áll a középpontjában?
37
Az idősebb fiú a példázat e kritikus pontján Jóbhoz hasonlít, akit az Úr megdorgált, mivel túl sokat foglalkozott saját szenvedésével és igazolásával s nem törődött kellőképpen Jehova neve igazolásával. (Jób 32:13; 38:1,2; 40:1-8; 42:1-3). Hogy Isten a bibliában oly sokat feljegyeztetett a "más juhokra" vonatkozólag és most (nem pedig Armageddon után) engedi beteljesedni mindezeket, egyáltalán nem mutat az "elveszett fiú" osztály főbrebecsülésére vagy azoknak az elhanyagolására, akik Istent mindezideig sok éven keresztül hűségesen szolgálták. Az "idősebb fiú", a szellemtől fogantak osztálya szintén együtt örvendezhet az ünnepségen s így megszabadulhat mindenféle önzéstől vagy a kizárólag saját személyét illető érdekektől. Arra kell gondolniok, hogy ők nem az egyedüliek, akiket Isten szeret vagy akikkel irgalmasságot tanúsíthat, nem egyedül ők vesznek részt az ő szolgálatábn és az ő neve igazolásában. Ez az Atya ünnepe s az "idősebb fiúnak"
az a kiváltsága, hogy sok éves szolgálatának a jutalma egy részenként együtt örvendezhet ezen az ünnepen. Az a tény, hogy az Abrahám megígért magvának az áldásai - amely magban a föld minden nemzetségei meg kell áldassanak - a "más juhokra" is kezdenek kiterjedni, újabb ok az örömre, az olyan örömre, amely a jóság és irgalom önzetlen kifejezése.
38
Így az Atya unszolta a fiút a dolog helyes felfogására és a helyes cselekedetre. "Ő erre így szólt neki: Fiam (van Ess: kedves fiam), te mindig velem vagy és mindenem a tied. Vigadnod kellene hát és örülnöd azon, hogy ez a te testvéred, aki halott volt, újra él s elveszett létére újra megkerült." (Luk. 15:31, 32). Jézus itt az atya ezen felhívásával egyszerűen megszakította a példázatot annak kimutatása nélkül, hogy az idősebb fiú engedett a rendreutasításnak és bement atyjával az ünnepségre vagy sem? Miért? Hogy az atya erőteljes indokolása és kérése vagy magyarázata emlékezetben maradjon és megfelelő benyomást hagyjon hátra az olyanoknál, kiknek ma nehezükre esik helyes álláspontra helyezkedni az Úr "más juhai" begyűjtésénél. Jézus ezzel befejezte a példázatot és minden egyesre rábízta, hogy saját maga határozza meg, mit kíván cslekedni. Vagy eleget tesz az atya felhívásának és bemegy, vagy pedig vonakodik örvendezni az igazságnak és az asztalt közben a "más juhoknak" is felkínálni s így Krisztus alatt résztvenni ezeknek a "juhoknak" a begyűjtésében.
39
A tékozló fiú atyja nem cselekedett jogtalanul az idősebb fiúval, hanem csak a saját jogát gyakorolta olyan dologban, ami az övé s amivel elvitathatatlanul rendelkezhetett. Jézus ezt nagyon jól megmagyarázta a szőlőmunkásokról szóló példázatban. Ez a példázat különösen a Ruth- és Észter-osztálynak, az Isten maradéka új és fiatalabb részének a begyűjtését szemlélteti, amely l922 óta hivatott el az Úr szolgálatába, hogy a királyság gyümölcseit hordozza. Akik már régebben az ő szolgálatában állottak, esetleg igazságtalan eljárásnak találhatták az Úr vagy a látható szervezete részéről, midőn a "dénárt" vagy az "új nevet" minden munkás megkapta a szőlőhegyen az addigi munka teljesítésre való tekintet nélkül, még azok is, akik csak az utolsó órában vagy az "új név" kinyilatkoztatása előtti utolsó évben léptek be a bizonyságtevő munkába. Egyesek tiltakoztak az ellen, hogy a fiatalabbakat és régebbieket mind egyazon megállapítás szerint kezeljék, egyformán állásokat kaphassanak a további szolgálatban, anélkül, hogy az "időbeni fog" meghatározó szerepet játszana, hanem elsősorban a hűség, ügyesség és őszinte odaadás legyen döntő ennél. A példázatban tiltakozóknak mondotta a házigazda: "Barátom, nem bánok én veled igazságtalanul! Hát nem egy dénárban egyeztél meg velem? Vedd a magadét és menj, én pedig ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. Hát nem szabad nekem a magaméval azt tennem, amit akarok? Vagy azon akadsz fel, hogy jó vagyok?" - Máté 20:13-15.
40
Akik egy óránál többet dolgoztak, kétségkívül "az egész nap terhét és hevét szenvedték". Ezek azonban