A lap korrektúrázva van
113
szavait: „Őrizd meg (kövesd) atyád parancsait és ne távozzál el anyád tanításaitól!" Az önző azonban mintegy így szól: „Erről a dologról gondolkodván, meggondoltam a dolgot: felfogásom szerint külsőleg minden emberi törvényt teljesíthetek, mégha teljesen ellentétben is áll Isten törvényével; mert a leghelyesebbnek tartom, hogy a legkisebb ellenállás útját kövessem, hogy embertársaimmal békében élhessek." Aki így gondolkodik, nem cselekszik józanul. Isten szövetséges népének arra kell gondolnia, hogy az emberi okoskodások és következtetések nagyon gyakran tévesek és megtévesztenek. Csak egy biztos megbízható vezető van, az Isten igéje, miértis az Úr szövetséges népének elméjébe vési: „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden te útadban, megismerjed őt, akkor ő igazgatja a te útadat!"
(Példb. 3:5, 6) Jézus Krisztus követőjének cselekedetét, vagy viselkedését csak Isten törvényéhez és nem egyébhez kell mérnie.
14 „Az anya tanításához" ... azon helyes viselkedésre mutat, amit Isten szervezetének tagjai kell hogy tanúsítsanak. Nagy kegyben részesült az olyan ember, aki az Úr szervezetébe került s most annak része. Ebben a szervezetben sokáig azonban nem maradhat senki sem, aki szándékosan megszegi a szervezet utasításait. Az Isten szervezetétől származó utasítások megsértése, az „anya tanításától" való eltávozást jelenti. Jehova egy főszervezettel rendelkezik, amelynek Jézus Krisztus a feje s ez a szervezet, amelynek legfőbb „halma" az ő szent hegye, „Sionnak" is van nevezve. Jehova az ő népének cselekedeteit szabályozó (törvényéről) mondja: „Sionból származik a törvény". (Ézsaiás 2:2-4) Mi is most az „utolsó napokban", vagy a „vég idejében" élünk és most Jehova háza szilárdan áll e világ országai felett. Az Úr az ő szent templomában van és azt parancsolja, hogy előtte az egész föld elnémuljon. Ebben az időben történik, hogy sok nép, a nagysokaság el fog jönni és így fog szólani: Jöjjetek, menjünk fel Jehova királyságához, Jákob házához, hogy a helyes úton járhassunk! Ezzel Isten szervezetéhez csatlakoznak. Az Úr egy szerverettel rendelkezik a földön, amelyben az ő szolgáit az Úr vezeti, kormányozza és tanítja. Az ő szervezetének vezetésére szóló törvény, vagy előírás az Úr Jézustól, Jehova akaratának végrehajtójától származik. A szervezet minden tagja örömmel teljesíteni tartozik az Úrnak Sionból származó utasításait. Ennek a szervezetnek Jézus Krisztus, Jehova nagy prófétája a feje s erre a nagy prófétára tartoznak hallgatni s mindenben neki tartoznak engedelmeskedni, akik Istennel szövetségesek; aki elmulasztja, vagy nem akar engedelmeskedni neki, el fog pusztulni. (Apcsel. 3:23) Ebben a szervezetben Jehova helyezett el mindenkit a nekitetsző helyre. Senki sem vehet tiszteletet magának. (Kor. I. 12:18; Zsidók 5:4) Az Úr szervezetében mindenki a saját Urának áll vagy esik. (Róma 14:4; Efézus 6:9) Előfordul, hogy valaki, akit az Úr valamely tisztséggel ajándékozott meg a szervezetében, mégpedig valamely másik személyhez képest alacsonyabb tisztséggel, magát másoknál okosabbnak és te-
hetségesebbnek tartja, s azt véli, hogy a szervezet utasításait nem kell figyelembe vennie, hanem a saját belátása szerint tehet. A szervezet hivatalos útján hozzáérkező utasításokat nem csupán figyelmen kívül hagyja, hanem annak helyébe a saját eszméit teszi a szervezettel szemben teljesítendő kötelességei tekintetében. A szervezet utasításait magára nézve nem tartja kötelezőnek és lekicsinylőleg beszél azokról, akik útján azok az utasítások hozzá kerülnek. Zúgolódik és panaszkodik oly dolgok miatt, amelyek cselekvésére utasítást nyert; felfuvalkodott, szigorú, felgerjedő és a saját önző útját követi. Ezzel anyja, Isten szervezete, tanításának elhagyásában lesz vétkes. S amidőn arra figyelmeztetik, hogy a szervezet utasításait mellőzi, megharagszik a figyelmeztetés miatt és szidalmazni kezdi azokat akik figyelmét hanyagságára, vagy mulasztására felhívták. Az Úr a maga módján utasítja rendre azokat, akik az ő törvényének, vagy szervezete utasításainak pontos követésétől elhajoltak. Ha valaki letér a helyes útról és emiatt rendre lesz utasítva, ez a rendreutasítás az ő java érdekében történik, ha megfelelő lelkülettel fogadja, amint írva áll! „Mert szövétnek a parancsolat és a tudomány világosság és életnek útja a tanító feddések." (Példb. 6:23) E szöveg fordítottja is igaz. Aki Istennel szövetséges, de Jehova parancsait és szervezetének utasításait megveti, nem jár az élet útján.
15 Aki féli az Istent, józanul gondolkodik és a helyes úton jár; mert az „Úr félelme a bölcsesség kezdete". „Az Úr félelme, a gonosz (rossz) gyűlölése", illetve mindannak a gyűlölése és kerülése, ami kárt okozhat Isten szervezetének, vagy az ahhoz tartozóknak. (Példb. 8:13) Csak az Isten törvénye és szervezete iránti engedelmesség az egyetlen élethez vezető út, amint írva van: „A bölcsnek tanítása életnek kútfeje a halál tőrének eltávoztatására (elkerülésére)." (Példb. 13:14) A szervezet utasításainak, illetve Isten szervezete törvényének megvetése, gyűlölése vagy szándékos megszegése nagyon dőre út. A válaszúthoz érkezve, gyorsan dönteni kell, hogy megfogadjuk a rendreutasítást, vagy pedig a saját önző útunkon kívánunk járni és a szélnek eresztjük a megérdemelt rendreutasítást. Az egyik út a halálba a másik az élethez vezet és az Úr áldásaihoz. Erről áll megírva; „Miglen szeretitek, ó ti együgyűek az együgyűséget és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban és gyűlölik a balgatagok a tudományt? Térjetek az én dorgálásomhoz; íme közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédemet nektek!... És elhagytátok minden én tanácsomat és az én feddésemmel nem gondoltatok: Én is a ti nyomorúságotokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, amitől féltek." - Példab. 1:22, 23, 25, 26
16 Teljesen téves valamely érv kigondolása, amivel valaki viselkedését igazolni akarja a dorgálást pedig megveti, amelyben a szervezet irányvonalainak megsértése miatt részesült. Isten, oly embert is állíthat szervezetébe, akinek utasítások kiadásából áll a kötelessége, de aki nem rendelkezik annyi természetes tehetséggel, mint mások; ez azonban még nem jogosítja fel a többieket ar-
