A lap korrektúrázva van
„Ünnepeljünk ünnepet"
1
AZON az első páskaéjszakán az ókori Egyiptomban egy prófétai dráma játszódott le. Azt a maga kiváló fontosságában és hatalmas kihatásában csak az általa előárnyékolt esemény fogja túlszárnyalni. A nagy Isten, aki ezt a drámát az ókorban rendezte, ugyanaz, ki az ellenképes csodálatos eseményt is ellenőrzi, ugyanis Jehova Isten. Az ő saját megírott Igéje világosan megmutatja, ki az ellenképes Páskabárány. „Ime, az Isten Báránya, aki eltörli a világ bűnét!" E szavakkal mutatott rá Keresztelő János a zsidó tanítványai előtt a Názáreti Jézusra, kit János nem régen azelőtt megkeresztelt. (János 1:29, 36) Pál igazolja ezt a megjelölést a köv. szavakkal: „Mert a mi páskabárányunk Krisztus megáldoztatott. Azért hadd ünnepeljünk (Elberf. tartsunk) ünnepet.” (I. Kor. 5:7, 8) Midőn Jézus Jeruzsálemen kívül holtan a fán függött, az őrtálló katonák nem törték meg a csontjait, amint ezt a kétoldalán levő haldokló gonosztevőkkel tették. Jézus „hibátlan" vagy feddhetetlen volt az ókori fiatal páskabárányhoz hasonlóan s így mentes a bűn és tökéletlenség minden szeplőjétől. Ezért volt Isten előtt váltságáldozatként elfogadható, hogy megváltsa a kárhozattól és haláltól mindazokat a bűnösöket az emberek közül, akik őt mint „Isten bárányát" elfogadják.
2
Ezért hívja fel Péter apostol a keresztények figyelmét a következőkre: „Abban a tudatban, hogy nem veszendő holmin: ezüstön vagy aranyon vagytok megváltva a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, Krisztusén, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, aki ugyan már a világ [az új világ] alapvetése előtt el volt rendelve [ami bizonyítva van az Egyiptomban Krisztus előtt sok évszázaddal leölt páskabáránnyal], de csak az idők végén jelent meg érettetek, akik általa hisztek az Istenben, aki őt a halálból feltámasztotta és dicsőséget adott neki, hogy a ti hitetek reménység is legyen az Istenben." - I. Péter 1.-18-21.
3
Eszerint tehát Egyiptom, ahol a páskabárány harmincöt évszázad előtt leöletett, e világot szemléltette. Ezért az érdekes kifejezés a Jel. 11:8-ban: „Egyiptom..., ahol a mi Urunk is megfeszíttetett." Fáraó pedig, aki Jehova népét, Izráelt zsarnokul rabszolgaságba döntötte s Mózesnek, Isten prófétájának ellenállott, magát Sátánt, az ördögöt, a gonoszt szemléltette, kiről meg van írva: ,Az egész világ a gonosz hatalmában van'. (I. János 5:19, rev. Züreher B.) A mindenható Jehova Isten kimutatva, miért engedte mindeddig fennmaradni a gonosz ördögöt, kinek vége azonban az eljövendő armageddoni csatában most közel van, hat pusztító csapás után Mózes által így szólt Egyiptom fáraójának: „Hisz most kinyújthattam volna kezemet és megverhettelek volna téged és népedet döghalállal és te elűzettél volna a földről; de éppen azért tűrtelek meg, hogy megmutassam az erőmet (Kautzsch: de csak azért kíméltelek meg, hogy éreztessem veled hatalmamat) és hirdessék az én nevemet (Riessler: dicsőségemet) az egész földön." (II. Mózes 9:15, 16, Elberf.) Így a fáraó varázslói és csillagjósai, gazdasági és kereskedelmi hatalmasai, katonai vezérei és politikai fejedelmei és helytartói a valláspapságot, a kereskedelem urait és a katonaság hivatalos személyeit és a politikusokat szemléltették, akik együtt a gonosz hatalma alatt álló e világ látható részét képezik.
4
Az izráeliták nem képezték részét Egyiptomnak. Ők csak átmenetileg tartózkodtak ott s az idő elérkezett számukra, hogy egy népet alkossanak, melyet Jehova kivezetett Egyiptomból a neve számára. Ezek Ábrahám leszármazottai voltak fia, Izsák és unokája, Jákob által, akikkel Jehova ünnepélyes szövetséget kötött a föld minden nemzetségei¬
nek a megáldását illetőleg. így tehát az izráeliták mint az ő leszármazottaik Isten szövetséges népét alkották, amelyről Isten így szólt fáraónak: „Ezt mondotta Jehova, Izrael Istene: Bocsásd el népemet." (II Mózes 5:1) Mivel fáraó vonakodott zavartalanul kiengedni az izraelitákat, Jehova rögtön a páskaünnep után saját hatalma által vezette ki őket. Eszerint az izraeliták azokat szemléltették, akiket Jehova Isten e világ összes nemzeteiből kivezetett, hogy „népet alkossanak az ő neve számára". (Csel. 15:14) „Az Isten Báránya" halála óta, kinek áldozata elveszi mindazok bűnét, akik az új világban örök életet nyernek, Isten e népnek a kiválasztásával foglalkozott.
5
Az izraeliták a képben leölve a páskabárányt azt szemléltették, hogy a Jehova neve számára választandó nép hogyan látja be és ismeri el, hogy a haláltól való megoltalmazás végett szükségük van a Bárány áldozatára, különben Istennek a bűn és e világ feletti ítélete következtében elpusztulnak. Az ajtóknak a bárány vérével való meghintése azt szemléltette, hogy a keresztények vagy szellemi izráeliták hogyan nyilatkoztatják ki nyilvánosan az Isten Fia megváltó hatalmában való hitüket és a hitük által hogyan tartják tisztán szívüket és lelkiismeretüket a bűntől, az ő vérének érdemét önmagukra alkalmazván. (Zsidók 10:19-22) A küszöb nem lett vérrel meghintve, mivel akik megőrzik a Krisztus vére erejében való hitüket, nem tapossák lábbal Isten Fiát, tagadván az áldozata által való megmentést.
6
A páskabárány húsának evése azt szemlélteti, hogy a keresztények hogyan élnek Jézus Krisztus áldozatából, az ő példáját követvén s így az Isten szolgálatára erősítést kapnak, amint megmondotta: „Én vagyok amaz élő kenyér, amelyik a mennyből szállott alá: ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké fog élni és az a kenyér, amelyet én adok a világ életéért, az én testem." (János 6:51) A páskabárány húsából és a keserű füvekből való evés ott lent Egyiptomban azt szemléltette, hogy az ilyen hívők és Krisztus követői hogyan szenvedik el az e világtól jövő keserű üldözéseket és gyalázkodásokat, mivel népet képeznek Jehova neve számára és Isten Fia hű példáját követik, Isten nevét és királyságát hirdetvén. Ezért vannak hozzájuk intézve a köv. szavak: „De ha jót cselekedve szenvedtek, az kedves az Isten előtt. Mert erre is vagytok elhíva, mivel Krisztus is szenvedett értetek és példát hagyott nektek, hogy az ő nyomdokait kövessétek." (I. Péter 2:20, 21) A páskabárány evésénél felövezve és sarúzva ott állván azt szemlélteti, hogy e szellemi izráeliák hogyan vannak kihíva e világból s nem tartoznak hozzá, hanem el kell szakadjanak a vallásos-kereskedelmi-politikai szervezetüktől s Jehova teokratikus szervezetéhez ragaszkodjanak.
7
Amiképpen az izraeliták ott lent Egyiptomban engedelmeskedtek Mózesnek s azután a páskabárány áldozata által felvétettek az isteni törvényszövetségbe, így a szellemi izráeliták is engedelmeskedni tartoznak a nagyobb Mózesnek, Krisztus Jézusnak. Ennek következtében az „Isten Báránya”, az ő feláldozott Fia áldozata által felvétetnek a Jehova Istennel való újszövetségbe. Ez a szövetség jobb mint a régi mózesi törvényszövetség, amely a zsidókkal köttetett. Ezáltal nyerik el a bűn valódi megbocsátását s az Isten fiaivá és az ő neve számára való néppé lesznek és a közvetítőjükkel, Krisztus Jézussal együtt örök életet nyernek Isten új világa királyságában. Ennek megfelelően áll megírva: „Most azonban annyival kiválóbb szolgálatot nyert, amennyivel értékesebb szövetség közvetítője, amely jobb ígéretek alapján köttetet meg." (Zsid. 8:6) „Mert egy az Isten és egy a közbenjáró is Isten és az emberek kö-
