A lap korrektúrázva van
104
tanácsolta Faradnak a nép teendőit, hogy a nép a következő ínségre felkészüljön; csupán azt ajánlotta mit tegyenek a király szolgái a szervezés tökéletesítésére, hogy munkájukat eredményesen végezhessék be. A nép, ha akarta, igénybe vehette, s ha nem akarta, nem volt kötelező igénybe venni az intézkedést; tehát mindenkinek magának kellett döntenie, hogyan akar vagy nem akar, cselekedni. Hasonlóképpen a prófécia teljesülésekor is a megváltásra vonatkozó intézkedés és az emberiség élete nem attól függ, hogy mit tehetnek az emberek. A világ számára csak egy üdvösség van, s ez a Jehova szervezete útján való szabadulás, amelynek a nagyobb József, Jézus Krisztus a feje. „És az ö nevében reménykednek a nemzetek." — Máté 12:21.
29
A prófétai dráma e részének teljesülésében Isten népének maradéka a földön tartozik hozzákezdeni és végrehajtani ezt a munkaszervezést úgy, ahogyan arra Jehova választottai útján intézkedik; s ez a kiválasztott az Úr Jézus Krisztus. A tények mutatják, hogy az Úr ezt megcselekedte és még mindig cselekszi, amennyiben ő irányítja népét a teendőkre.
30
A király oly embert ismert meg Józsefben, akiben Isten szelleme működik és őt Egyiptomban a király után következő legmagasabb méltóságra emelte. „Monda továbbá a Faraó Józsefnek: Ímé fejedelemmé tettelek az egész Egyiptom földén. És levevé a Faraó a maga gyűrűjét kezéről és adá azt József kezére; és felöltözteté őt drága gyolcs ruhába és aranyláncot tett a nyakába. És meghordoztatá őt az ő második szekerén és kiáltják vala ő előtte. Térdet hajtsatok! Így tévé őt fejedelemmé az egész Egyiptom földén!" — Mózes I. 41:41—43.
31 Józsefet egész Egyiptom fölé helyezték és Faraó csak a trónnal múlta felül Józsefet. Ezt az intézkedést a nép is elismerte. József a nagy méltóságának megfelelő ruhát kapott, gyűrűt, aranyláncot és a király kocsija után következő kocsiban ülhetett. S amidőn kiment a nép közé, azt kiáltották előtte: „Hajtsatok térdet előtte!" Ami kétségtelenül azt jelenti, hogy Józsefet Egyiptom nagy emberének elismerték. Többé nem tekintették zsidó külföldinek, akit rabszolgának adtak el Egyiptomba; többé megvetett fegyencnek sem nézték; hanem most tiszteletre méltó, tiszteletben álló polgár volt, akit a király tisztviselögárdája közé emeltek és a király után következő rangot viselt. Ugyanígy oly névvel ajándékozta meg Jehova Jézus Krisztust mint királyát és isteni rendeltetéssel maga után a legfelsőbb tisztségre emelte. Azonkívül országának minden érdekeit is Jézus Krisztusra, a nagyobb Józsefre bízta. Jehova Jézus Krisztus útján cselekedve az ő hű maradékára bízta országának érdekeit a földön, mivel a maradék Krisztus részét alkotja; s az Úr Jézus Krisztus éppen ezt közölte Atyjának akarata szerint „az ő hű és bölcs szolgájával." (Máté 24:47) Ezeket a híveket Jézus Krisztus gyűjti a templomba, öltözteti „az igazság palástjába", amit Jehovától kapott és ajándékozza meg
az ő képviseletének pecsétgyűrűjével. József aranylánca azt példázza, hogy Isten választotta szolgájává Jézus Krisztust, s hogy Krisztus testének hű tagjai a szolgának részét képezik. Jehova Isten után Jézus Krisztus tölti be a legfőbb méltóságot, ő vezeti szervezetét úgy a földön, mint a mennyben és hű szolgáinak alkalmat nyújt, hogy az ö földi munkájában résztvehessenek.
Engedelmeskedni kell néki
32
Faraó Józsefet nevezte ki legfőbb képviselőjéül és Egyiptomban mindenkinek elrendelte, hogy engedelmeskedjen neki. „És monda a Faraó Józsefnek: Én vagyok a Faraó; de te nálad nélkül senki, se kezét, se lábát fel ne emelhesse egész Egyiptom földén. És nevezé a Faraó József nettét Cafenát-Pahneákhnak és adá neki feleségül Aszenáthot, Potiferának, On papjának leányát. És kiméne József Egyiptom földjére." — Mózes I. 41:44,45.
33 Azon név, amelyet József Fáraótól kapott „a világ megmentőjét" vagy „az élők táplálóját" jelenti (McClintock és Strong Enciklopédiája). József felesége nem volt alacsony származású, hanem pap lánya volt. Jehova ezt a házasságot elismerte. József e házasságából két fia született, Manassé és Efraim. Isten akaratából ők is Izrael tizenkét törzsének részeivé lettek. József immár harminc éves lett, tehát érettkorú lett. (Mózes I. 41:44—46) Ugyanígy minden hatalom menynyen és földön Jézus Krisztusnak, a nagyobb Józsefnek adatott át. Ő lett Jehova után a „legfőbb hatalom", neki tartozik engedelmeskedni minden lélek, vagypedig el kell pusztulnia; s ez főképpen a maradékra is vonatkozik. (Apcsel. 3:23) Ő, a nagyobb József, a világ megváltója és „az Élet kenyere". (Máté 1:21; János 6:35) Jehova választ menyasszonyt Jézus Krisztus számára és küldi Jézus Krisztust a templomhoz teljes hatalommal, hogy menyasszonyát magához vegye. (Jelenések 21:9) E menyasszonyi osztály maradéka még mindig a földön van, s akik közülök immár mindhalálig hívek voltak s így hunytak el, a feltámadásban előre mentek előttük. Ezek papi összeköttetéssel bírnak, miként József felesége is azzal bírt; mert ezek az „Isten királyi papsága." — Péter I. 2:9, 10.
34
A közelgő ínséggel szemben való intézkedés ideje korlátozva volt. József tehát nem vesztegette az időt, hanem azonnal munkához látott, illetve szervezéshez, amit híven és buzgón elvégzett, királyi tárházakat és raktárakat építtetvén az élelmiszer számára, amit a hét éves ínség idejében a nép részére tárolt fel. „És felhalmozá József a gabonát, mint a tenger fövénye, igen sokat, annyira, hogy megszűntek azt számba venni, mivelhogy száma nem vala." — Mózes I. 41:49.
(Folytatása következik)
Felelős: J. J. Detrich ml., Praha-Smfchov, Tylova 16. — R. Bfezina, Prága, nyomása.
Kiadó: Watch Tower, Praha-Smíchov, Tylova 16.
