Oldal:Jehiva-gondviselése-3-4-rész-1937.djvu/7

111

jóindulatú emberek földiek lesznek; de még akkor sem ismertetett fel, hogy ezek fogják alkotni a nagysokaságot, mivel a nagysokaságról még nem részesültek kijelentésben. Annak megállapítására, hogy kik fognak a „juh"- és kik a „bak" osztályhoz tartozni, próba kell következzen azokra az emberekre, akik az Urat keresik s ezen a próbán kell eldőlnie, hogy miképpen viselik ezek magukat a Benjáminban, Ruthban és Eszterben példázott keresztényekkel, Krisztus kicsiny testvéreivel szemben, őszintén jóakaratot fognak tanúsítani Krisztus testvérei iránt és barátságosak lesznek-e? Vagypedig úgy fognak bánni az Úr kicsinyeivel szemben, ahogyan Jézus fajtestvérei, a zsidók, bántak Jézussal földönlétekor, és a tíz féltestvér Józseffel fiatal korában? József a prófétai drámában úgy tekintette azt amit a tíz mostohatestvér tenni akart Benjáminnal, mintha vele tették volna, azt. Amit tehát az emberek Krisztus (Józsefben péld.) legkisebb testvérével tesznek, úgy számít, mintha vele tennék; ezen a próbán fog kiderülni, kik a „juhok" és kik a „bakok". Azok a tapasztalatok, melyeken az Úr felkent népe az utóbbi években átment, világosan a prófécia ezen részét teljesítik.

¹⁶

József aztán a tíz mostohatestvérét maga elé rendelte: „Harmad nap pedig monda nekik József: Ezt cselekedjetek, hogy éljetek! Az Istent én is félem. Ha igaz emberek vagytok, maradjon fogva egyik testvéretek a ti tömlöcötökben, ti pedig menjetek el, vigyetek gabonát házaitok szükségére. Legkisebbik atyátokfiát pedig hozzátok én hozzám, akkor igazolva lesznek beszédeitek és nem haltok meg. És akképpen cselekedének." — Mózes I. 42:18—20.

¹⁷ József egyiküket túszként akarta visszatartani annak zálogául, hogy Benjámint sértetlenül fogják hozzá elhozni. Egyiküket, Simont, megkötöztette és fogságban tartotta. József tolmács útján beszélt testvéreivel, hogy azok fel ne ismerjék őt s így nemtudták, hogy héberül is tud. Amidőn a megpróbáltatás rájuk szakadt, hogy t. i. egyiküknek ott kell maradnia, bajukat József jelenlétében kezdték megtárgyalni héber nyelven. Elismerték gonosztettüket és bűnöket egymás előtt megvallották, amelyet Józseffel szemben elkövettek, akit eladtak Egyiptomba. Természetesen József végighallgatta bűnvallomásukat s kétszeresen biztosítékot nyújtott neki, hogy őszintén megbánták bűnüket és Benjámint épségben fogják hozzá elhozni. (Mózes I. 42:21—23) Így intézkedik Jézus is a nagyobb József, azoknak megoltalmazásáról és biztonságáról, akik Benjáminban vannak példázva, tehát a tanítványok maradékáról, hogy azok vele egyesüljenek a templomban s ezen gondviselése folytán a jóindulatú embereknek alkalmuk nyílik a, közreműködésre. Ha ezen jóindulatú emberek közül némelyek 1918-ban s azelőtt közreműködtek Isten népének bántalmazásában, de azután őszintén megbánták és bevallották gonoszságukat, ezzel mutatják, hogy nem egyeznek Sátánnal, annak szervezetével és intézkedéseivel, s így fejezik ki szívük állapotát az Úr előtt. Vannak emberek, miképpen Ruben, akik Isten népével a világháború alatt és után igazságtalanul bántak és hozzájárultak annak felismertetéséhez, hogy mily igazságtalanul cselekedtek, amidőn Isten népét üldözték. A „juh osztály" tagjai ekképpen ismertetik meg magukat. A jóindulatúnk az utóbbi években kifejezésre juttatták ezt Jehova előtt, amennyiben szolgáltak Jehova tanúinak, s ahol csak tehették, segítségére voltak. Jehovának egy másik prófétája ugyanerről az osztályról beszél, amint szeretetét és önzetlenségét kifejezi Isten iránt, másokat is hozzásegítve a helyes út felismeréséhez: „És elhozzák minden testvéreiteket minden népek közül ajándékul az Úrnak, lovakon, szekereken, hintókban, öszvéreken és tevéken szentségemnek hegyére,

Jeruzsálembe, így szól az Úr, amint hozzák Izraelnek fiai az ajándékot tiszta edényben az Úrnak házába. És ezek közül is választok a papok és a léviták közé, így szól az Úr. Mert mint az új egek és az új föld, amelyeket én teremtek, megállanak én előttem, szól az Úr, azonképpen megáll a ti magvatok és nevetek." Esaiás 66:20—22.

” A „juh" osztály tagjai mindezideig segítségül vol¬ tak másoknak, hogy megismerjék az Istenhez és Krisz¬ tus kormányzatához vezető utat. Miután József intéz¬ kedett, hogy Simont túszképpen visszatartsák, elren¬ delte, hogy a többi kilenc zsákját töltsék meg gabonᬠval. A pénzt elvette tőlük a gabonáért s azután visz- szatétette zsákjaikba titokban. (Mózes I- : *j6) Hasonlóképpen küld eledelt a népnek » nagyobb Jó¬ zsef, Jézus Krisztus a népnek, t. i. éltető igazságot hű bizonyságtevői által.. Ezek az éltető igazságok tény¬ leg „ingyen adott" önkéntes adományok. (Ésaiás 55 : 1,2) Ez mutatja, a zsákokba visszatett pénzt. Az igaz¬ ság, amit ma a néphez visznek, az Ür adományát ké¬ pezi, mégha egy kevés pénzt kell is adniok érte az em¬ bereknek, amidőn azt átveszik. Hozzájárulásukkal csu¬ pán másokhoz is eljuttatni segítenek az igazságot s ez¬ zel őszinteségüket bizonyítják. . ’• József mostohatestvérei meg kellett mulassák haj¬ landóságukat, hogy adni akarnak valamit a gabonáért, s így most is ki kell mutatniok a jóindulatúnknak, hogy áldozatkész szellemmel bírnak s azt kívánják, hogy mᬠsok is részesüljenek a lelki eledelekben s evégett ők maguk is hoznak áldozatokat. Ez önzetlenségük továb¬ bi kipróbálását jelenti. Az Ür az ő igazságát tartalma¬ zó nyomtatványokat ingyen is el tudná juttatni a nép¬ hez; de ő nem így akarja. Aki az igazságot meg akarja ismerni és helyes lelkűidtől bír az Ür iránt, azt ki fog: ja és ki is kell fejeznie a helyes cselekedetével; ez jut kifejezésre egyrészt azon hajlandóságban, hogy egy ke¬ vés összeggel hozzá kíván járulni a nyomtatványokért. Hiszen minden pénz az Űré s amivel az emberek hozzᬠjárulnak, azt vissza is kapják. Az Ür ezt nem takaré¬ kossági szempontból, hanem azért teszi, hogy így az emberek alkalmat nyerjenek valódi szívállapotuk fel¬ tárására. Sokan azért járulnak hozzá a nyomtatványok költségeihez, mivel őszintén meg vannak. győződve, hogy azok akik hozzájuk viszik az evangéliumot, Isten, gyermekei és szolgái s ezért érzik indíttatva magukat, hogy valami jót tegyenek velük s ez az ő saját javukra. válik. ” Simont börtönben és láncokban hagyva, ,a kilenc visszatért Kanaánba.és közölték atyjukkal, mi történt. Jákob gyászolt József elveszítése felett, most pedig Si¬ montól is megfosztatott; s amidőn megmondták neki, hogy Benjámint is el kell bocsátania, niigy°n szomorú lett. Jákob ezzel fejezte ki fia iránti nagy, szeretetét. Jákób itt Jehovát képviseli, az életadót, aki szereti az övéit. „Maga az Atya szeret titeket". (János 16:27) ,.ő viseli gondotokat". (Péter I. 5:7) Jákób szeretete- nek távol levő fiai iránti kifejezése újabb megpróbál¬ tatást jelentett a kilenc mostohatestvérre, ez volt hivat¬ va eldönteni, hogy ebben az ügyben részvéttel lesznek-e atyjuk iránt vagy sem. Hasonlóképpen tartoznak a jó¬ indulatú emberek, akik az Urat keresik, tisztelettel vi¬ seltetni Jehova érzelmei és övéi iránti gzerctete iránt. Szívük valódi állapota Jehova tanúival szémben, a na¬ gyobb József lelki testvérei iránti s azokkal való bᬠnásmódjukból fog kitűnni, akik Lélekben és Igazságban szolgálnak Istennek. Azok iránt kell szereidet tanusí- taniok, akiket Jehova Isten szeret s be kell bizonyíta- niok, hogy nincsenek rosszakarattal irántuk. . ’* Fájdalmában Jákób azt mondotta, hogy Benjámint nem engedi elmenni Egyiptomba. Most Ruben, a kdén-

{{{2}}}