Főmenü megnyitása

Oldal:Jehova-ünnepe-1933.djvu/12

A lap korábbi változatát látod, amilyen Katomozes (vitalap | szerkesztései) 2022. március 31., 18:07-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
A lap korrektúrázva van


92
Az őrtorony és Krisztus jelenlétének hírnöke
20. évfolyam, 6. szám
Bizony mondom nektek: én már többet nem
iszom a szőlőnek e terméséből, egész ama napig,
amikor majd újat iszom tiveletek együtt az én
Atyám királyságában. — Ez a nap az, melyet Je-
hova rendelt; örvendezzünk és vigadjunk ezen!

A háromságtan titka

"SZENTSZELLEM": Mi az? Oly nagy Jézus, mint a „szentszellem" vagy nagyobb annál? Miért mondotta Jézus: „Az Atya nagyobb nálamnál"? A háromságtan titka megmagyaráztatott-e valaha kielégítő módon?
A háromság-tan azt állítja; hogy a „szentszellem“ a „háromság isten" harmadik személye. Az általában elterjedt gondolat az, hogy a szentszellem szó mindig szellemi teremtményt jelent. Ugyanazon gyöksző, melyei nagyon helyesen szél, lélekzet, vagy lehellet szavakkal fordítanak, németül és angolul ugyancsak találóan szellemnek (magyarul helytelenül léleknek) van fordítva, és a szellem szó valódi értelme vagy jelentése láthatatlant erő. Isten szelleme az emberek előtt láthatatlan és hatalmas s ezért jogosan nevezik szentszellemnek, mert Isten hatalma mindig szent. A szentszellem nem jelent személyt vagy teremtményt s az írásnak egyetlen kijelentése sem jogosít fel ezen felfogásra. Amidőn Isten valakit szellemével megihlet, úgy azt hatalommal és tekintéllyel ruházza fel, hogy az ő megbízottjaként cselekedjék. Isten szellemével megihlette Dávidot, hogy az ő tanúja
legyen és Dávid mondotta: „Az Úrnak lelke (szelleme) szólott énbennem és az ő beszéde az én nyelvem által." (Sámuel II. 23:2) Hasonlóképpen megihlette bölcseséggel az Úr azokat az embereket, akiknek az volt az utasításuk, hogy a frigysátor részére bizonyos dolgokat elkészítsenek. (Mózes II. 35:31—35) Ezek az emberek meghatalmazást nyertek és jogosan képviselték Istent, az Urat.
A próféta Krisztus helyett szólva írta: „Az Úr Isten (Jehova) lelke (szelleme) van én rajtam, azért, mert fölkent engem az Úr (Jehova), hogy a szegényeknek örömet mondjak, elküldött, hogy bekössem a megtört szívüeket, hogy hirdessek a foglyoknak szabadulást és a megkötözötteknek megoldást. Hogy hirdessen az Úr (Jehova) jókedvének esztendejét és Istenünk bosszúállása napját; megvigasztaljak minden gyászolót." (Ésaiás 61:1, 2) Jézus idézte ezt a jövendölést és magára alkalmazta. (Lukács 4:18—21) Az írás ezen szövege azt bizonyítja, hogy a szentszellem ama tekintély és hatalom (erő), mellyel Isten az ő szeretett fiát felruházta. Isten felhatalmazta Jézust, hogy őt képviselje és nevében beszéljen. A prófé-