A LEGFONTOSABB PERGAMEN KÉZIRATOK

A GÖRÖG IRATOK PAPIRUSZ KÉZIRATAI

59

még nagyobb értékük van, mint a papirusz kéziratoknak. Jehova ezek által tette lehetővé az egész Biblia megbízható megőrzését.

A LEGFONTOSABB PERGAMEN KÉZIRATOK TÁBLÁZATA

Szimbólum	A kódex neve (MS.)	Század (Kr.u.)	Hol őrizik ma	Recenzió (Család)
א	Sinai	IV.	London	Alexandrin
A	Alexandrin	V.	London	Bizánci
B	Vatikán 1209	IV.	Róma	Alexandrin
C	Ephraemi Rescriptus	V.	Párizs	Alexandrin
D	Bezae Cantabrigiensis	VI.	Cambridge, Angl.	Nyugati
D vagy D2	Bezae Claromontanus	IV.	Párizs	Nyugati

E táblázat mutatja a legfontosabb pergamen kéziratokat, nemzetközi szimbólumukat, nevüket, dátumaikat, jelenlegi őrzési helyüket valamint a családot vagy recenziót, amelyhez tartoznak. Mindegyik nagybetűkkel van írva. A legfontosabb bibliai kézirat a Vatikán 1209. Minden oldala három oszlopba van osztva és a Krisztus utáni negyedik század első felében lett írva. Eredetileg az egész Szentírást tartalmazta görög nyelven, vagyis a Mózes első könyvétől a Jelenésekig. Jelenleg e kézirat sok része megrongálódott és hiányos, hiányoznak részek a Mózes első könyvéből, a Zsoltárokból valamint a Zsidókhoz írt levélből, míg Timótheus, Titusz, Filemon és a Jelenések könyvei teljesen hiányoznak. Ezt a Vatikán könyvtárában őrzik. Végül hosszas késedelem és halogatás után, az 1889-1890-es években a Vatikáni hatóság elkészítette az egész kéziratnak hasonmási másolatát.

A Vatikán 1209 kézirat riválisa a Sinai kézirat, mindkettő a negyedik századból származik. A Sinai kézirat a Bibliából teljes részeket tartalmaz görög nyelven és 376 lapból áll, mindegyik oldala négy oszlopot tartalmaz, kivéve a Héber Iratok költői könyveit, amelyek két oszlopban találhatók. Ez tartalmazza a Jelenések könyvét, ezáltal kitöltve a Vatikán 1209 kézirat hiányát. Különböző pontokban egyezik viszont másokban nem, a híres Vatikáni kézirattal. Nemzetközi szimbóluma a héber ábécé első betűje, vagyis א (alef). Ezt a kéziratot 1859-ben fedezte fel Constantine Tischendorf gróf, német tudós,