A LEGFONTOSABB PAPIRUSZ KÉZIRATOK
A lap korábbi változatát látod, amilyen Katomozes (vitalap | szerkesztései) 2021. május 13., 08:55-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „<div class='publication-firstpage'> <pages index="Equipped-for-every-good-work-1946.pdf" from=54 to=54 header=0 /> </div>”)
A GÖRÖG IRATOK PAPIRUSZ KÉZIRATAI
55
kézirat felfedezés 1931-ben került nyilvánosságra. Ez tizenegy kódexnek papirusz részleteiből áll, amelyek kilenc „Ószövetségi” és tizenöt „Újszövetségi” könyvnek egyes részeit tartalmazzák. Ezen papiruszok a Krisztus utáni második és negyedik század között lettek szerkesztve.
A legrégibb e kéziratok közül a második századból való részlet, a 4.-5. Mózesből. János apostol körülbelül 100-ban halt meg, míg a Jelenéseket, a János Evangéliumát és a három levelét a századik évet megelőző évtizedben írta. Gyakorlatilag tehát, a Görög Iratok bibliai papiruszával az apostolokig visszamenőleg rendelkezünk. A Szentírás papiruszait a nagy „P” betűvel jelölik, amelyet egy kicsi indexszám (mutatószám) követ. Következik a kiemelkedő, régi bibliai papiruszok táblázata.
A LEGFONTOSABB PAPIRUSZ KÉZIRATOK TÁBLÁZATA
| Szim-
bólum |
A kézirat neve | Század
(Kr.u.) |
Hol őrizik ma | Körülbelüli
tartalma |
| P1 | Oxyrhynchus 2 | III. vagy IV. | Philadelphia | Máté 1 |
| P8 | Aegyptus 8683 | IV. | Berlin (?) | Csel. 4-6 |
| P10 | Oxyrhynchus 209 | IV. | Cambridge, Mass | Róma 1 |
| P11 | V. | Leningrád | 1. Kor. 1, 6, 7 | |
| P13 | Oxyrhynchus 657 | IV. | London | Zsid.2-5,10-12 |
| P15 | Oxyrhynchus 1008 | IV. | Kairó | 1. Kor. 7, 8 |
| P23 | Oxyrhynchus 1229 | IV. | Urbana, III | Jakab 1 |
| P32 | Rylands 5 | III. vagy IV. | Manchester, Anglia | Titusz 2 |
| P37 | Michigan 1570 | III. | Ann Arbor, Mich. | Máté 26, 27 |
| P38 | Michigan 1571 | III. vagy IV. | Ann Arbor, Mich. | Csel. 18, 19 |
| P45 | Chester Beatty 1 | III. | London | Rész. Máté,
Márk, Luk., Ján., Csel |
| P46 | Chester Beatty 2 | III. | London, Ann Arbor | Tízet Pál
leveleiből |
| P47 | Chester Beatty 3 | III. | London | Jel. 9-17 |
Az Írásoknak leghíresebb papirusz kézirata a P46, a „2 sz. Chester Beatty Papirusz”. Ez a harmadik század kezdetén volt megalkotva. Egy 104 lapos kódex 86 lapját teszi ki, és Pál levelei közül tízet tartalmaz. Jegyezzük meg, hogy ez egy kódex, ami azt jelenti, hogy nem csupán egy kézirat tekercs, hanem egy könyv, oldalakkal, oldalszámokkal és fedelekkel, akárcsak a mai könyvek.