A lap nincsen korrektúrázva
50
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
11. LECKE
A GÖRÖG IRATOK PAPIRUSZ KÉZIRATAI
Jelenleg a Görög Iratok kéziratainak legalább 12.000 meglevő vagy létező másolata ismert. Ebből körülbelül négyezer az eredeti görög nyelven az úgynevezett „Új Testamentumról”. A latin változatból mintegy nyolcezer kézirat van, és még körülbelül 1000 kézirat változat a görögön és latinon kívül más nyelveken. Ezek a kéziratok katalogizáltak és a szimbólumok egy nemzetközi kódja által elismertek. Most összpontosítsuk figyelmünket a görög nyelvű kéziratokra, s főleg a papiruszra rögzítettekre korlátozódjunk.
A Görög Iratok első kéziratai papiruszra voltak írva, amely anyagot, lapokra vágott és tekercsekbe foglalt ugyanezt a nevet viselő egyiptomi vízinövényből nyerték. Az ilyen papirusz anyagok már Krisztus előtt ötszáz évvel léteztek. Ezt tovább használták a Szent Biblia kéziratainak írására egészen Krisztus után háromszázig. Amidőn a Biblia írói leveleiket a keresztény gyülekezetekhez küldték, a papiruszt használták. Krisztus után a negyedik századtól egy tartósabb anyagot kezdtek használni a kéziratoknak, éspedig a pergament, amely kiváló minőségű borjúbőrből készült.
Nagy mennyiségű papirusz írásokat találtak az Egyiptomi Fayum tartományában. Az első papiruszokat 1778-ban találták. A legrégibb a „Prisse” papirusz, a Krisztus előtti évszázadokból. 1891-ben az Egyiptomi Fayumba egy angol sok papirusz birtokába került, és ugyanebben az évben a Brit Múzeumtól Dr. F. G. Kenyon, kiadott egy felvilágosító könyvet, Klasszikus Papirusz Szövegek címmel. Fayumtól délre vannak más felfedezési helyek is, mint például Oxyrhynchus. E helységek görög elnevezései arra mutatnak, hogy Egyiptomban több görög gyarmat volt; ahol görög keresztények is voltak, akik a Görög Iratok másolataival rendelkeztek.
Miután 1859-ben, Tischendorf felfedezte a „Sinai” (א) pergamen kéziratot, a legfontosabb
