Főmenü megnyitása

Oldal:Memorial-1938.djvu/5

A lap korábbi változatát látod, amilyen Katomozes (vitalap | szerkesztései) 2021. március 1., 09:41-kor történt szerkesztése után volt. (Korrektúrázva)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
A lap korrektúrázva van


1938 Március 1
Az ŐRTORONY
BROOKLYN, N. Y.


és be kell igazolnia halálig tartó hűségét, így akik társulnak Jézussal az ő áldozati halálában, majd vele együtt részesülhetnek királyságának dicsőségében. Az Úr Jézus az Emlékünnepet közvetlenül az utolsó Páska után vezette be. Ez Jézus halálának Emlékünnepe. Az ő követőinek ennek megtartását parancsolta meg.
KI FOG RÉSZESÜLNI
11. Úgy tűnik, hogy ma sokan azok közül, akik szeretik Istent és Jézus Krisztust, s Isten akaratának cselekvésére szentelték magukat, nem tudják eldönteni, hogy az Emlékünnepen részesedhetnek-e, vagy sem a kenyér és a bor jelképéből. E kiadvány célja segíteni, hogy jobban megérthessük és értékelhessük az Emlékünnep jelentőségét, azután pedig mindenki döntse el, ha akar-e részesedni, vagy sem. Ha valaki mindig Jehova akaratának megismerésén elmélkedik, ahogyan azt igéjében feltárta, akkor könnyebben helyes következtetésre juthat e kérdést illetőleg. Számára az ő neve a legfontosabb. Isten beigazolta ezt, amikor Mózest elküldte Egyiptomba, hogy nevet szerezzen Magának, és így igazolja azt. Nevének igazolása által megváltani, vagy megszabadítani egy népet csak másodlagos szándéka volt. Jézust azért küldte a földre, hogy az előbb említett prófétai drámában előárnyékoltakat betöltse. Jehova világosan bemutatta, hogy az ő célja nevének igazolása Királysága által, Jézus Krisztus pedig az ő Királya és Igazolója. Azok, akiket az emberiségből kiválasztott nevének, és akik Jézus Krisztussal társultak, szintén részt fognak venni Isten nevének igazolásában. Az engedelmes emberiség megmentése csak másodrendű, habár azok, akik engedelmesek és életet kapnak, Jehova nevét igazolják. Jézus szavai az Emlékünnep bevezetésekor az ő vérének kettős szerepére utalnak: (1) a bűnbocsánat, mely során eltöröltetett az a tehetetlenség, amely Ádám vétke miatt sújtja az emberi nemet; (2) az újszövetség megkötése, amely által Jehova egy népet választ e világból az Ő nevének. A törvényszövetség nem tudta mindezeket megvalósítani, mivel az izraeliták tökéletlenek és bűnösök voltak. Az újszövetség által most Isten meg fogja valósítani e célt kiválasztva egy szellemi osztályt, amely az Ő neve érdekében fog tanúskodni.
A BŰNBOCSÁNAT
12. Mivel az emberiség megörökölte Ádám vétkének következményét, a bűn tehetetlensége vagy rabsága alá került, és hacsak valaki nem gondoskodik a megmentésről, ez halált vagy teljes pusztulást jelent. Jehova megsemmisíthette volna Ádám családját, s új fajt teremthetett volna, de ő úgy döntött, hogy kiválasztja Ádám leszármazottjai
közül azokat, akik megőrzik hűségüket Isten iránt, megáldja őket örökélettel, és így ők nevének és igéjének élő emlékművét fogják alkotni, Ő pedig bebizonyítja felsőbbségét. Ezek a hűségesek igazolják Jehova nevét. A megváltásnak meg kell történnie, még mielőtt Isten kiválasztana valakit Ádám fajából, s megáldaná őt élettel. Az Úr Mózes által megkötötte a törvényszövetséget Izraellel, amit a hibátlan bárány vére érvényesített, s így a szövetség hatályba lépett. Ez a vér Jézus Golgotán kiontott vérét árnyékolta elő, mely érvényesítette, és hatályba léptette az újszövetséget. Ez egyben az emberiség megváltásának ára is, amely által az engedelmesek megszabadulnak. Azonban ne feledkezzünk el, hogy még mielőtt Jehova népet választana neve számára, és ők Krisztussal társulhatnának, be kell, hogy következzen a bűnbocsánat.
13. Isten nem azért küldte Jézust a földre, hogy elítélje az embereket, hanem hogy megmentse őket. Ez a megmentés azonban csak akkor biztos, ha „valaki hiszen Ő benne". (Ján. 3:16, 17) Az izráelitákat, Isten jelképes népét Ő „mannának" nevezett, mennyei kenyérrel táplálta, hogy életben maradhassanak. Ez a kenyér Jézus Krisztust, a mennyei kenyeret ábrázolta, mely által mindazok, akik hisznek Istenben és Krisztusban, s engedelmeskednek nekik, életet nyernek. Akik így megmentésben részesülnek, hitet kell, hogy tanúsítsanak Jézus földi életében, amelyet az emberiség megváltásáért áldozott fel. (Ján. 6:29-35) Ez okból lett feljegyezve: „Valamint az embernek Fia nem azért jött, hogy Néki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon, és adja az Ő életét váltságul sokakért’. (Máté 20:28) Ez az idézet nyilván azt jelenti, hogy az Úr Jézus annyi emberért adta életét váltságáldozatul, ahányan csak alávetik magukat a feltételeknek, és a parancsnak megfelelően hisznek, s engedelmeskednek. Az engedelmeseket a juhok ábrázolják, és Jézus ezt mondta róluk: „és életemet adom a juhokért. (Ján. 10:15) Az engedetleneket a „kecskék jelképezik. Vajon Jézus nem adta életét a „kecskékért" is? Nem! Ő csak az engedelmesek számára biztosította a váltságáldozatot, nem pedig az engedetlenek számára, ahogyan olvashatjuk: „Aki hisz a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta”. (Ján. 3:36) A megváltás jelenti kifizetni a bűnösért megkövetelt árat. Ádám, a tökéletes ember vétkezett és meghalt. Jézus, a bűnnélküli, tökéletes ember szintén halált szenvedett. Azt jelentené ez, hogy Jézus Krisztus vére megváltotta Ádámot? Nem! Sőt az ellenkezőjét! Ádám szándékosan vétkezett. (1. Tim. 2:14) Tudatos bűnéért Isten halálra ítélte őt, mivel ez volt vétkének előre bejelentett büntetése. Így nem lehet azt következtetni, hogy Jehova hatálytalanítani fogja ítéletét, mivel ő