Főmenü megnyitása

Oldal:Abdiás-3-4-rész-1936.djvu/7

A lap korábbi változatát látod, amilyen Katomozes (vitalap | szerkesztései) 2020. december 7., 09:59-kor történt szerkesztése után volt. (Korrektúrázva)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
A lap korrektúrázva van


195
ten hü szolgáit s a világháború kitörésekor alkalma nyílott, hogy bosszút álljon rajtuk. Kárörömmel fogadták ezt a napot, amidőn bajt okozhattak Isten igéje hű igazsághirdetőinek; most azonban az Úr prófétája útján azt közölteti ezzel az elvetemült kétszínű hierarchiával: „De ne gyönyörködjél öcsédnek napján, az ő szerencsétlenségének napján, és ne örvendj a Júda fiain az ő veszedelmük napján és ne kérkedjél a szorongattatás napján". — Abdiás 12
31 A „gonosz szolga-osztály" titokban egyetértett a hierarchiával és a többi klérussal, hogy azt a látszólagos bajt Jehova bizonyságtevőire zúdítsa. Annyira meg voltak elégedve a büntetéssel, amely Isten szolgáira következett, hogy hahotáztak örömükben. Amidőn az Úr e hű szolgái bezárattak a papság nem beszélt velük és egy jó szava sem volt az érdekükben; még egy pohár vizet sem adott nekik, egyáltalán nem törődött azzal, hogy van-e valamire szükségük, sőt ellenkezőleg, szemtelenül és gúnyosan örvendett a nyomorúságukon, miképpen a kecskebak legyőzött ellenfelén. A papság gúnyosan örvendett azon, hogy Isten hű szolgái börtönbe kerültek, amiképpen az Úr ezt előre megmondotta: „És a népek, ágazatok, nyelvek és nemzetek közül valók látják azoknak holttestét három és fél nap és azoknak holttestét nem engedik sírba tenni. És a földnek lakosai örülnek és örvendeznek rajtuk és ajándékokat küldenek egymásnak; mivelhogy e két próféta gyötörte a földnek lakosait." — Jelenések 11:9, 10
32 Amidőn a klérus Isten hű szolgáit nyomorúságban látta, kacagott a nyomorúságán és azzal kérkedett, hogy „végre sikerült! És most megszabadultak a pestises társaságtól, mely oly sokáig sértegette őket." Az Úr ezeknek mondja prófétája útján: „Ne kérkedjél az ő (az én népem) szorongattatása napján".
33 Isten hű szolgái, akiket abban az időben „bibliakutatók" néven ismertek csak maguk álltak szilárdan a világháború alatt rendületlenül Isten igéje és szervezete mellett; őket hűségükért a papok felbujtására üldözték és büntették meg. A papságnak abban öröme telt és így Isten és az ő országa ellenségének bizonyult. Ezeket előretudva, íratta az Úr hű prófétája által: „Ellenségeim rosszat mondanak felőlem: Mikor hal meg és vész ki a neve?" (41. zsoltár 6) „Mert felőlem szólnak ellenségeim és akik életemre törnek, együtt tanácskoznak. Mondván: Az Isten elhagyta őt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, aki megszabadítsa." (71. zsoltár 10, 11) „Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek: összegyűltek ellene ma rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak. Ingyenélők léha csúfolkodásai közt fogaikat vicsorgatva reám... föltátották rám szájukat, azt mondták: Hahaha! Hahaha! Látta a szemünk!" (35. zsoltár 15, 16, 21) „Föltátották rám szájukat, mint a ragadozó és ordító oroszlán." — 22. zsoltár 13
34 Ezek a papok gorombán meggyalázták Isten nevét, kétszínűen azt állították, hogy Isten képviselői és amellett örvendtek „Jeruzsálem" nyomorúságán és „Júda" (Isten dicsőítő népének) baján, ezért mondja nekik és felőlük Jehova: „Mivelhogy ezt mondod: az a két nemzet és az a két föld az enyém lesz és örökségül bírjuk, holott az Úr ott volt... és megtudod, hogy én, az Úr, meghallottam minden szidalmadat, melyeket Izrael hegyei ellen mondtál, mondván: Elpusz¬
tultak, nékünk adattak eledelül. Így kérkedtetek ellenem szátokkal és szórtátok ellenem beszédeteket: én meghallottam!" — Ezékiel 35:10, 12, 13
35 Az Úr a mai edomitákat elvetemült viselkedésükért felelősségre fogja vonni és ezt mondja: „Ne törj be népem kapuján, nyomorúságuk napján; ne gyönyörködjél te is a baján nyomorúsága napján; és ne nyúlj az ő jószágához (vagyonához) nyomorúsága napján." — Abdiás 13
36 A klérus, Sátán szervezetének egyéb tagjaival titokban egyetértett, hogy a világháború alatt szenvedéseket zúdítson Isten igazi népére s azóta sem szűnt meg azzal. Mégcsak semlegesen sem viselkedett, hanem mint Istennek és népének ellensége tevékenykedett. A papság az Isten hű szolgáinak bajából magának előnyt igyekezett szerezni és igyekezett eltenni az útból, hogy azután a néptől zavartalanul tudja elszedni a pénzét hamis dolgok hirdetése által, önző indíték bírta arra a papságot világszerte, hogy Jehova bizonyságtevőit mind máig akadályozza az igazság hirdetésében; mert a nép hiszékenységéből a r. kat. klérus és a többi is személyes hasznot akar magának kovácsolni.
37 A r. kat. hierarchia és a vele szövetséges klérus Sátán más helytartóival álltak összes azt követelik tőlük, hogy Jehova bizonyságtevőit elpusztítsák. Ezért azt mondja nekik Jehova: „A résre se állj fel menekülőit elveszíteni; és ne áruld el az ő megmaradottait a szorongattatás napján. — Abdiás 14
38 Isten nem utasította Edomot az ő választott népének megfenyítésére és éppen oly kevésbé utasította a papságot az ő földön élő hű szolgainak megfenyítésére. A papság a világháború alatt bárkit mentesíteni tudott a katonai szolgálattól, akit mentesíteni akart; de ugyanakkor Jehova hű szolga-osztályának elpusztítását követelte, akik tényleg lelkiismereti okokból nem akartak résztvenni az öldöklésben, mivel az az örök-szövetség megszegését jelentette. Az Úr e hívei felől a következőket mondta a klérus: „Kényszerítsétek engedelmességre őket, s ha vonakodnak, lőjjétek agyon!" Ennek a papságnak az atyja, az ördög, sugalmazta ezt, hogy Istennek és az ő országának hű szolgáit a földről kiirtsák. El kell jönnie tehát a leszámolás napjának, amikoris a papoknak, amint az Úr mondja, teljesen számot kell adniok.
39 Az Úr ítélet-napja s a vele kapcsolatos borzalom a gonosz számára eljött s most Jehova így szól a mostani edomitákhoz: „Mert közel van az Úrnak napja minden népek ellen. Amint cselekedtél, úgy cselekesznek veled; amit te fizettél, viszszaszáll fejedre!" — Abdiás 15
40 Az „ál (szervezett) vallás" nem számíthat védelemre és menekvésre, amidőn az Úr haragja ki fog tömi. A szervezett álvallás tényleg nem egyéb a pogányságnál, mivel Isten, az ő királya és hívei ellen van. Jehova prófétájának fenti szavai az ő országával ellentétes összes nemzeteket és népeket is magában foglalja, amit az Úr másik próféta útján a következő szavakkal meg is erősít: „Haragszik az Úr minden népekre, és megbúsult minden ő seregükre; megátkoza, halálra adta őket. Megöltjeik temetetlen maradnak, hulláik bűze felszáll és hegyek olvadnak meg verők miatt. Elporhad az ég minden serege és az ég, mint az írás (tekercs) egybehajtatík és minden serege lehull, miként lehull a szőlő levele és a fügefáról a hervadó lomb. Mert megrészegült fegy-