Oldal:W1929.07.15-hu.djvu/7

gé ESSZÉ SÁÉS A 1929. julius 15. eljárás rendbehozatalát és a helyes mederbe való terelé- sét. Senkinek sem áll jogában magát bíróvá tennie, köz- beavatkoznia és az Úr munkájával szemben ellenségesen fellépnie. , Te kicsoda vagy, hogy kárhoztatod a más szolgáját? Az ő tulajdon urának áll vagy esik. De meg fog állani, mert az Úr által képes, hogy megálljon." — Róma 14 : 4. 0 Hogyha a római levél tizenharmadik fejezete az egyházra vonatkozik, jelenti-e ez azt, hogy a véneknek és a diákónusoknak joguk van birálatot mondani és dön- teni az egyház eljárása vagy követendő útja felett? Egész biztos, hogy nem. A vének a gyülekezet tanács- adói és csak addig a határig van joguk a cselekvésre, amélyet az írás számukra kijelöl. A diákonusok a gyü- lekezet szolgái és nincs több joguk, mint amennyit az írás részükre kíjelöl. Az írás nem ad jögot a véneknek és a diákonusoknak arra, hógy megítéljék és megszab- ják, hogy a gyülekezet milyen. eljárást kövessen. Hogyha valami rendetlenség van az egyházban, az Isten gyerme- keiből álló gyülekezet egy bizonyos eljárást követhet. Az Úr maga mondotta meg ennek módját. — Máté 18 : 15—18. 50 A gyülekezet mint testület arra van féljógosítva, hogy a test tagjaira vonatkozó dolgokban kihallgatást tartson és azok felett döntsön; egy egyén sem lett azon- ban ilyen hatalommal és joggal felruházva a tizenkét apostolon kívül, akiket az Úr különös joggal ruházott fel Hogyha a római levél tizenharmadik részének valami vonatkozása van a világban levő hatalmasságokra, sok- kal inkább van vonatkozása ennek az egyházra, mert hiszen ez azoknak szól, akik Isten családjához tartoznak. Vizsgáljuk meg most az apostol utasításait versről-versre. A szöveg. s1 Minden lélek engedelmeskedjék a felső hatalmas- ságoknak; mert nincsen hatalmasság, hanem csak Isten- től; és amely hatalmasságok vannak, az Istentől rendel- tettek." (1. vers) Rögtön felmerül az a kérdés, hogy kinek engedelmeskedjék (angol szerint: vesse alá magát) Istennek népe. Meg van írva: , Mikor pedig minden alá- javettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, aki néki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben." (1. Korinthus 15:28) Ez az Íráshely iga- zán megfelel a kérdésre. Ez mutatja, hogy a felső hatal- masságok Jézus Krisztus és Jehova és hogy a legfelsőbb hatalmasság Jehova Isten. Az apostol a férj és felcség képét használja Krisztus és az egyház viszonyának ábrá- zolására és érvelésében kimutatja, hogy az egyház alája van vetve Krisztusnak. , Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus ís feje az egyháznak, és ugyan ő megtar- tója a testnek. De miképen az egyház engedelmes a Krisztusnak, azonképen az asszonyok is engedelmesek legyenek férjöknek mindenben." (Efézus 5 : 23, 24) Jakab ihletett bizonyságtétele támogatja ezt a következtetést. , Éngedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok éliene 215 az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez 68 közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívűek." (Jakab 4 : 7, 8) Ezek az íráshelyek minden kétségen felül azt bizonyítják, hogy a felkentek csak úgy nyerhetik el Istennek tetszését, ha osztatlanul és teljesen felszentelik magukat neki. Az ápostol nem úgy gondolhatta, hogy a nemzetek hatóságai lennének a , felső hatalmasságok." Nem lehetséges az, hogy ezek Isten népe elrendezésénél magasabbak és afelett uralkodhatnak. 32 Az apostol azt mondja: ,Amely batalmasságok vannak, az Istentől rendeltettek (az angol Diaglott-fordí- tás szerint: Isten alatt vannak beosztva)" Lehetséges-e az, hogy ez az állítás a földön levő nemzetek hatalmassá- gaira vonatkozik, nem pedig az egyházra? Az apostol következő szavai megfelelnek e kérdésre: , Most pedig az Isten elhelyezte a tagokat a testben egyenként minde- niket, amint akarta. . . . És pedig némelyeket rendelt az Isten az anyaszentegyházban először apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul; azután €80- datévő erőket, azután gyógyításnak ajándékait, gyámo- lokat, kormányokat, nyelvek nemeit." (1. Korinthus 12:18, 28) Azok, akik csak ahhoz ragaszkodnak, hogy az apostol csak a nemzetek hatalmasságaira utalt, ami- kor azt mondotta, hogy , amely hatalmasságok vannak, Istentől rendeltettek", támogatásukra Péter következő szavait idézik: , Engedelmeskedjetek azért minden em- beri rendelésnek (a görög szöveg szerint: emberi terem- tésnek) az Ürért: akár királynak mint felebbvalónak; akár helytartónak, mint akiket ő küld a gonosztevők megbüntetésére, a jól cselekvőknek pedig dícsérésére." (1. Péter 2:13, 14) Ezen szöveg gondos megvizsgálása megmutatja nekünk, hogy ez nem vonatkozik a nemze- tek kormányzatai által gyakorolt felső hatalmakra, fenhatóságokra. ss A fenti szövegben említett , emberi rendelések"- kitétel eredetileg emberi teremtést (az itten használt ktíszisz görög szó alapítást, berendezést, alkotást, terem- tést jelent. — Fordító megjegyzése) jelent. Hogyan lehet hát azt mondani, hogy az egyház valamilyen rendelése vagy berendezése emberi teremtés? Amikor az ember Jézus Krisztus kinevezte az apostolokat és mint az egy: ház vezetőit és kormányzóit küldötte ki, nem voltak-e ők szövegünk értelmében mindnyájan emberi teremtés- hez tartozók? Az ember Jézus tette ezt, és akiket el- küldött, emberek voltak; és ez így volt, habár .Tsten parancsolata alapján történt is. a Hogyha a gyülekezet szavazással szabályt hoz ön- magának kormányzására vagy vezetőket választ, nem em- beri rendelés ez? Hogyha az apostolok az egyházra vo- natkozó szabályt vagy szabályokat hoztak, nem volt ez emberi intézkedés? Ezen következtetés támogatására figyeljük meg az Írás ezen szavait: , Emlékezzetek meg a ti előljáróitokról, akik szólották néktek az Isten beszé- dét. . . . Engedelmeskedjetek előljáróitoknak és fogad- e i ! i I b