Főmenü megnyitása

Oldal:Abdiás-1-2-rész-1936.djvu/11

A lap korábbi változatát látod, amilyen Katomozes (vitalap | szerkesztései) 2020. november 4., 10:29-kor történt szerkesztése után volt. (Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:m|0|0|0|15|{{raw:data:ai|2||183}}}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c| család. Ez a papi-banda nyilván erősen eltávolodott a nagy sziklától, Jehova Istentő…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
A lap nincsen korrektúrázva


183

{{raw:data:c|

család. Ez a papi-banda nyilván erősen eltávolodott a nagy sziklától, Jehova Istentől és az ő szervezetének fejétől a szeglet és alapkőtől, Jézus Krisztustól. Ha tényleg az Úr nyomdokain járt volna és őt képviselte volna, nem tanúsítana pártoskodást az emberek között, hanem meggondolná, hogy az Úr Isten és Jézus Krisztus nem személyválogató, s hasonlóképpen cselekedne. Ezekben az emberekben azonban nincsen istenfélelem. Megvetik az ő szavát, amely mindenkinek szól, aki azt állítja, hogy neki szolgál, s amely így szól: „Azért az Úr félelme legyen rajtatok, vigyázzatok arra, amit tesztek; mert az Úrnál, a mi Istenünknél nincsen hamisság, sem személyválogatás, sem ajándékvétel." (Krónika II. 19:7) Ezek a képmutató papok azonban a szegényeket félretolják, arra kényszerítik, hogy egy szekrénybe bujt istentelen papnak meggyónjanak, akihez egy lyukon keresztül sugdosódnak. Amidőn gazdag vagy tekintélyes ember megy gyónni hozzájuk, sokkal figyelmesebbek iránta, mégpedig azon összeg nagysága szerint, amit a lyukon keresztül dug nekik. Így történik ez főképpen Rómában a „szt-Péter" nevezetű templomban. Gyakori látvány ottan, hogy szegény, nyomorult emberek az épület kőpadlóján térdelnek és pénzt dobálnak be a lyukon keresztül a szekrénybe a paphoz és a pap fülébe susognak. Hogy az ilyesmi utálatos Isten előtt, kitűnik a következő kijelentésből: „Ha a ti gyülekezetetekbe bemegy egy aranygyűrűs férfi fényes ruhában, bemegy pedig egy szegény is szegényes ruhában, és rátekinttek arra, akin fényes ruha van és azt mondjátok neki: Te ülj ide szépen; és a szegénynek ezt mondjátok: Te állj ott vagy ülj ide az én zsámolyom mellé: Nem mondtatok-é ellent magatoknak és nem lettetek-e gonosz gondolkozású bírákká? ... De ha személyválogatók vagytok, vétkeztek, elmarasztaltatva a törvény által, mint annak megrontói." — Jakab 2:2—4, 9

{{raw:data:p|10|8-12.| Korunk protestáns papsága a hierarchia vezetését követi. Ez a szöveg mindazokra szól, akik Isten akaratának cselekvésébe beleegyeztek vagy- pedig csendes szövetségben vannak Istennel állí¬ tásaik következtében, ami a papságra is kiterjed, mivel Isten képviselőjének vallja magát. Viszont azok, akik Istent szeretik, amint írva van, ezzel éppen ellenkező úton járnak: „Az Ür az én kőszik¬ lám, váram és szabadítom; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom; az én paizsom, üdvös¬ ségem szarva, menedékem." (18. zsolt. 3) „A föld széléről kiáltok tehozzád: mert szívem elepedt: Vígy el engem innen a sziklára, ahova én nem ju¬ tok." (61. zsolt. 3) Jézus Krisztus híí követői Je- hovában, a nagy kősziklában bíznak és az ő sze¬ retett fiában, az ő szervezetének fundamentoma- ban. “ A papság, illetve a hasonmási edomiták ellen¬ ben okosságukkal ;és szervezetük erejével kérked¬ nek. A világi hatalmakat teszik „szikláikká". Ma¬ gas politikai pozíciókba másznak és résztvesznek azoknak tanácskozásain, akik e világ láthatatlan istenének, Sátánnak, az ördögnek a hatalma alatt uralkodnak. Az ily klerikálisok ügyesen tudnak •lovagolni a „fenevadon"; mert a róm. kát. hierar¬ chia s a vele szövetséges többi papok hamisan ne¬ vezik magukat Isten és Krisztus képviselőinek, mert ugyanakkor nyíltan és szándékosan együtt működnek a világ gazdasági tényezőivel, a hivata- Fiastical Dictionary"-ból van idézve a „pápa'* cí¬ mű fejezetből. Ez az idézet, amely istentelen állí¬ tásokat tartalmaz, csupán azon célt szolgálja, hogy . nagy benyomást gyakoroljon a hiszékenyekre s így annál könnyebben kényszerítse őket az ördögi hierarchia iránt való engedelmességre: „A pápa oly méltóságot és tekintélyt visel, hogy többé nem is ember, hanem Istenhez hasonló és Isten hely¬ tartója ... ezértis van a pápa háromszoros koro¬ nával megkoronázva, mégpedig menny, a föld és a pokol királyává. Sőt a pápa hatalma és felsőbb- sége nemcsupán mennyei, földi és pokoli dolgokra terjed ki, hanem az angyalokra is kiterjed; mert ő az elöljárójuk, olyannyira, hogyha az angyalok a hittől elszakadnának, vagy azzal ellenkező érzel¬ meket táplálhatnának, a pápa megítélhetné és ki¬ zárhatná őket... Oly nagy hatalommal és méltó¬ sággal rendelkezik, hogy Krisztussal azonos bírói széket foglal el s így mindaz, amit a pápa cselek¬ szik, Isten szájából származónak tetszik ... A pᬠpa Istenhez hasonló a földön, a Krisztusban hívők egyedüli fejedelme, minden királyok legnagyobbi¬ ka, teljes hatalommal rendelkezik, rá van bízva a mennyei és a földi királyság. A pápa oly nagy ha¬ talommal és erővel rendelkezik, hogy az isteni törvényeket megváltoztathatja, magyarázhatja és értelmezheti. Sőt néha az isteni törvényekkel el¬ lentétesen is cselekedhetik mégpedig korlátozás, magyarázás, stb. útján'*. " Természetesen Jehova előre tudta az álszent klérus, főképpen a róm. katv hierarchia önfelma- gasztalását s emiatt íratta meg prófétájával: „Szi¬ ved kevélysége csalt meg téged, ki sziklahasadé¬ kokban lakozol, kinek lakóhelye magasan van, aki ezt mondja az ő szívében: Ki vonhatna le engem a síkra?** — Abdiás 1 : 3 • A felfuvalkodott annyira el van telve a saját beképzelt nagyságával és fontosságával, hogy minden egyéb iránt vak, s így önmagát megcsalja. Ha nem tér meg erről az útról, biztosan el fog bukni. „A megromlás előtt kevélység jár és az el¬ bukás előtt felfuvalkodottság". (Példb. 16 : 18) A gőg gyorsan szándékos bűnökre indít, ami Is¬ ten és az igazságszeretők előtt is szégyen. „Megú- tálja felebarátját a bolond, az eszes férfiú pedig hallgat** (Példb. 11 :12) Az edomiták magasan a sziklákon laktak, nagyon fontosaknak tartották magukat és másokat lenéztek. így fészkelték be magukat a papok és társaik magasan más embe¬ rek fölött; gőgösen és felfuvalkodottan viselik ma¬ gukat s magukat a nyáj többi tagjainál nagyobbak¬ nak tartják. A róm. kát. hierarchia a könnyen elᬠmítható és hiszékeny népet, amely az ő elvetemült szervezetüket fenntartja, „katolikus népnek*1 ne¬ vezi s ezeket a szegény embereket arra kényszeríti, hogy hibáikat meggyónják az istentelen papoknak, hogy azok annál könnyebben tudják kiszedni a pénzt zsebeiből. A róm. kát. hierarchia kegyetlen és gúnyolódó, gőgös és szigorú. A köznép rovásán él, amelyet megcsalt és elhitetett, • magát az Or helytartójának és a hierarchiát isteni szervezet¬ nek tüntetvén fel. A papság tagjai a nép további ámítására magukat „atyáknak" neveztetik, a töb¬ bi katolikusokat pedig, akik nem papok, az „egy¬ ház gyermekeinek" nevezik. Ezeknek a büszke pulykakakasoknak nagyon sok házasságon kívüli gyermekük van; mert szabályként állították fel maguknak, hogy nem fognak megnősülni, nyilván azon vágytól indíttatva, hogy ne korlátozza őket