A lap korrektúrázva van
15
mageddoni ütközetkor, amidőn Sátán szervezete elpusztul és a világ fennhatóságát teljesen Jézus Krisztus veszi át. Ama körülmény, hogy Dániel a 28. versben „peresz”-t egyes számban alkalmazza, valószínűleg az Armageddonbani végső elosztásra vonatkozik.
24 Sátán, most összes földi haderejét, szervezetében vonja össze. Ez a kijelentés tehát: „a te országod elosztatott”, nem azt mutatja, hogy Sátán szervezete belső meghasonlása miatt bukik el. Itt nem a Jelenések 16:17-19-ben említett szétosztásról van szó. A világ fennhatóságát Sátántól Jézus Krisztus, mint győztes, Armageddonkor erőszakosan fogja elragadni s erről írta Dániel a következő látomását, amit Belsazár uralkodásának első esztendejében látott: „Látám éjszakai látásokban és ímé az égnek felhőiben mint valami Ember Fia jöve és méne az öreg korúhoz és eleibe vivék őt. És ada néki hatalmat és dicsőséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv néki szolgála; az ő hatalma örökké való hatalom, amely el nem múlik és az ő országa meg nem rontatik. Az ország pedig és a hatalom és az egész ég alatt levő országok nagysága adatik a magasságos egek szentei népének; az ő országa örökkévaló ország és minden hatalmasság neki szolgál és engedelmeskedik.” – Dán. 7:13, 14, 27
25 Amint a feljegyzés mutatja, a Babilontól elvett hatalom a „médeknek és a perzsáknak” adatott. Az ország elosztása azon következtetést támogatja, hogy a győztes hatalom a hasonmásban két részből, a látható és a nem látható részből fog állani. E két részből álló győztes sereget a prófétától említett „kétszarvú kos” példázza: „Az a kétszarvú kos, amelyet láttál, Médiának és Perzsiának királya.” (Dán. 8:20) Az Írás mindig a médeket említi elsőnek. Régi népnek, Jáfet gyermekeinek vannak nevezve. Lehet, hogy a hasonmásban a médek Isten (az Úr) láthatatlan szervezetét jelképezik. E szervezethez tartoznak a kérubok, szeráfok és angyalok. Az Írás a perzsák által Jézus Krisztust jelképezi. Ezért a Dániel jövendölésében említett perzsa uralkodók Jehova felkentjeit, Krisztus testének tagjait, a maradékot jelképezik a földön. – Ésa. 45:1-3.
26 Sátán szervezetét Jehova hadserege fogja elpusztítani, amelyet Jézus Krisztus vezényel. „Jövendölés Babilon ellen, melyet látott Ésaiás, Ámós fia. Ímé, én feltámasztom ellenük a médiabelieket, akik ezüsttel nem gondolnak és aranyban nem gyönyörködnek. Kézíveik szétzúznak ifjakat és nem könyörülnek a méh gyümölcsén, a fiaknak nem irgalmaz szemük. És olyan lesz Babilon, a királyságok ékessége, a káldeusok dicsekedésének dísze, mintahogyan elpusztítá Isten Sodomát és Gomorát.” (Ésa. 13:1, 17-19) „Élesítsétek a nyilakat, töltsétek meg a tegzeket, felindította az Úr a médiabeli királyok lelkét, mert Babilon ellen van az Ő gondolata, hogy elveszesse azt, mert az Úr bosszúállása ez, az Ő templomáért való bosszúállása ... Hiábavalóságok ezek, nevetségre való művek, az ő megfenyíttetése idején elvesznek.” (Jer. 51:11-18) Jehova ítéletének Sátán szervezetén való végrehajtásában Isten összes kegyesei részt vesznek. (149. Zsolt. 6-9) Ama rész, amelyet Isten seregének földi ága fog végrehajtani, Isten büntetésének (bosszúállásának) kihirdetéséből, a figyelemnek a „kéz-
írásra” való tereléséből és Jehova azon akaratának közléséből áll, hogy Sátán hatalmát elpusztítja és a világ fennhatóságát Jézus Krisztusnak adja át. 1926 óta a maradék éppen e bizonyságtevéssel foglalkozik. A „kézírás” megmagyaráztatott a tényezők előtt, most pedig a maradék a jóindulatú emberek előtt ismerteti, mi áll küszöbön és őket az Úr útjaira oktatja. Jehova bizonyságtevői jelenleg azzal foglalkoznak, hogy „Az emberiség szétválasztásáról” szóló üzenetet világszerte szétviszik, hogy a jóindulatú emberek megismerjék a helyes utat s követésére alkalmuk nyíljék, hogy a fenyegető legnagyobb válságban Isten oltalmát és kegyelmét élvezhessék.
27 Belsazár szavát adta, hogy gazdagon megjutalmazza azt, aki neki a kézírás értelmét megmagyarázza. (Dán. 5:7) Nyílván, Belsazár nem örvendett azon isteni közlemény felett, amelyet Dániel bőven eléje tárt; de mivel a király szavát adta, be is akarta váltani. „Akkor szóla Belsazár és öltöztették Dánielt bíborba és aranyláncot vetének nyakába és kikiálták felőle, hogy ő parancsol mint harmadik az országban.” (Dán. 5:29) Habár a király valóban elrendelte, hogy „Dániel, mint harmadik uralkodik az országban”, Belsazár uralkodása alatt mindazáltal Dániel nem foglalta el e tisztséget; mert Belsazárt még ugyanazon az éjszakán megölték. Dániel kielégítő módon felelt a kézírásra, Belsazártól nyert kitüntetése biztosan nem csekély haraggal töltötte el Babilon bölcseit. Ez valószínűleg azzal egyezik, amint Hámán azon ló vezetésére kényszerült, amelyen Márdokeus bejárta a város utcáit, s kiáltania kellett a nép füle hallatára, hogy a király Márdokeust kitüntette. (Eszt. 6:4-12) Most csak sejteni lehet, mire mutat a prófécia e része Jehova bizonyságtevőivel kapcsolatban a jövőt illetőleg, emiatt tehát tanácsosabb nem bocsátkozni bele találgatásokba.
28 Azon a napon, amelyen Babilon elbukott, a méd Dáriusz lett a világ nemzeteinek uralkodója. Az Írás mutatja, hogy Dáriusz a legfelségesebb uralkodót példázza. Dáriusz végrehajtotta Belsazár rendeletét és Dánielt a birodalom harmadrendű uralkodójává emelte. A sorrend a következő volt: Az első (legfőbb) uralkodó Dáriusz, a második Cirusz, és a harmadik Dániel volt. (Dán. 6:1-3) Ennek megfelelően Babilon, illetve Sátán szervezete elbukása után (mely a látszatkereszténységet is magába foglalja), a következő lesz a rang sorrendje: első helyen fog állani a legfelsőbb uralkodó, Jehova (Isten); második helyen Jézus Krisztus és a harmadik helyen Krisztus testének tagjai, tehát a „hű és bölcs szolga-osztály”, melyet Dániel példázott. – I. Kor. 11:3.
29 A kézírás azon idő alatt jelent meg a falon, amely idő alatt Belsazár asztalnál ült, s rövidesen azután Belsazár mulatótársaival együtt elpusztult. A kézírás immár a látszatkereszténység falán is megjelent, megszűnése megpecsételtetett. Bizonyos: Sátán magva ... el fog pusztulni. „Ugyanazon az éjszakán megöleték Belsazár, a káldeusok Királya.” (Dán. 5:30) A Biblia nem számol be arról, hogy ki ölte meg. A világtörténelem erről szóló beszámolása nem vehető számba. Mindenesetre Jehova eszköze volt, aki Belsazárt megölte; emiatt példázza ez Jehova ítéletvégrehajtójá-
