Főmenü megnyitása

Oldal:W1929.07.15-hu.djvu/12

A lap korábbi változatát látod, amilyen Administrator (vitalap | szerkesztései) 2020. október 1., 04:20-kor történt szerkesztése után volt.
A lap korrektúrázva van



Férgek, amelyek meg nem halnak, és tűz, amely ki nem alszik.
Márk 9:47-48-ban olvassuk „És ha a te szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt: jobb néked félszemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel vettetned a tüzes gyehennára (angol fordítás szerint: a pokol tűzébe), ahol az ő férgök meg nem hal és tüzök el nem aluszik."
Jézus ezeket a szavakat tanítványainak és nem a néptömegnek mondotta. Ez figyelmeztetés azok részére, akik az Úrral szövetséget kötöttek, rámutatás arra, hogy abba a veszélybe kerülhetnek, hogy nem nyerhetik meg Istennek országát.
Hogy ezeket a szavakat megérthessük, mindenek előtt meg kell érteni, hogy a biblia nem bűnösök, hanem Isten felszentelt gyermekei, az igazi egyház számára íratott. Pál apostol felhívja a figyelmet erre, mondván: „A teljes írás Istentől ihletett, . . . hogy Istennek embere tökéletes legyen." (2. Timótheusz 8:16, 17) Amikor Jézus a néptömeg előtt beszélt, nekik mindig csak példázatokban szólott, amint meg van Írva: „Példázat nélkül semmit sem mondott nekik." (Máté 13:34) A tanítványok megkérdezték őt, hogy hát miért beszél a népnek példázatokban. Ő ezt válaszolta: „Mert néktek adatott, hogy a mennyek országának titkait tudjátok, azoknak azonban ez nem adatott." — Máté 13:10, 11.
Mivel fennforog az a veszély, hogy a mennyek királyságát nem nyerjük meg és a pokol tűzére vettetünk, amely sohasem alszik ki és amelynek férgei sohasem halnak meg, mindenkinek, aki az Urat szereti és az ő akaratát akarja tenni, óhajtania kell, hogy ezen írásszöveg jelentését megértse.
Azok az emberek, akik az örökgyötrelemben hisznek, ezt a szövegrészt úgy értették, hogy az egy szószerinti tüzes és kénköves tóra vonatkozik, ahol az istentelen embereket örökre kínozni fogják. És valóban ezt az íráshelyet gyakran annak bizonyítására idézik, hogy az örökgyötrelem valóság. Meglepő, hogy egy hamis tan annyira belegyökeredzik az emberek elméjébe, hogy nyilvánvaló észszerűtlensége dacára sem igen lehet azt onnan kiirtani. Igy például az örökgyötrelemben hivőknek úgylátszik sohasem tünt fel az a képtelenség, hogy ha tényleg valóságos tóról, tűzről és kénről van szó, abban férgek egy pillanatig sem élhetnének. Hasonlóképén az sem jutott soha eszükbe, hogy ezek a férgek, ha olyan szószerinti férgekről van szó, melyek sohasem halhatnak meg, akkor azok halhatatlanok, mert a halhatatlanság oly lényekre vonatkozik, amelyek nem halhatnak meg, a haláltól mentesek.
Senki sem értheti meg ezt az íráshelyet észszerűen, amíg az örökgyötrelemben hisz. Egy másik körülmény, amely ezen szöveg helyes értelmének elrejtéséhez hozzájárult, egyetlen szónak, mégpedig annak a görög szónak helytelen fordításából eredt, amelyet „tüzes-pokolnak" vagy a „pokol tűzének" fordítottak. Ez a szó nem tüzespoklot jelent, és azt nem lett volna szabad sohasem úgy fordítani. Ez a görög szó pedig a gyehenna, ami helyesen lefordítva Hinnom-völgye. Ezzel szemben a zsidó seol-szónak az ótestamentumban és a görög hádesznek az újtestamentumban pokolnak való fordítása helyes, mivel a pokol-szó egyszerűen sírt jelent. A gyehennaszó azonban az ótestamentumban nem fordul elő és az újban is csak tizenegyszer van meg. Ennek a szónak pokollal vagy tüzespokollal való fordítása helytelen.
A fórdítók az örökgyötrelemben hittek és azon voltak, hogy írásellenes elméletüket valamivel alátámasszák, és így engedték meg maguknak ezt a hamis fordítást, miközben valószínűleg azt hitték, hogy a nép sohasem fográjönni a csalásra. Ezt a hamis fordítást sehogyan sem lehet igazolni, mert minden bibliamagyarázó, aki a görög nyelv ismeretében járatos, egész pontosan tudja, hogy a gyebenna annyit jelent, mint Hinnom-völgye.
Ez azt jelenti, hogy egykor Jeruzsálemben vagy közelében egy Hinnom nevezetű ember élt, aki ama, Jeruzsálem falai előtt fekvő völgy tulajdonosa volt. Róla nevezték el ezt a völgyet. A mesterfogás sohasem fog sikerülni, hogy a gyehenna-elnevezés jelentését úgy elcsürjék-csavarják, hogy abból örökgyötrelem, tüzes-kénköves tó, szenvedések vagy a lélek gyötrődése legyen.
De olvassuk csak ezt a szövegrészt a helyeg fordítás szerint: „Jobb néked félszemmel bemenned a menny királyságába, mint kétszemmel a Hinnom völgyébe vettetned, amelynek férge meg nem hal és tüze nem alszik ki." Hogy megértsük azt, amire Jézus ezen szavaknál gondolt, szükséges tudnunk, hogy mire lett az a völgy használva.
A történelem feljegyzi, hogy Jeruzsálem városának szemétjét és hulladékait pusztították el ottan. Ez egy mély, meredeklejtőjű völgy Jeruzsálem mellett. Nemcsak a szemetet és a hulladékot égették el ottan, hanem minden dögöt, döglött macskát, kutyát, lovat stb. dobtak le ebbe a völgykatlanba, hogy ott elégjen és megsemmisüljön. A város rendszabályzata szerint nem volt szabad élő lényt oda bedobni. Már ez is mutatja, hogy az a völgy nem lehet az örökgyötrelem helyének képe. A történelem arról is értesít bennünket, hogy a legelvetemedettebb gonosztevők holttesteinek nem adtak sírt, hanem azokat ebbe a völgybe vetették, hogy ott teljesen megsemmisüljenek.
A szemét és a dögök megsemmisítésére ott egy állandóan égő tüzet tartottak fenn. Az Egyesült Államok sok városa a jelen időben is hasonlóan égeti el a város szennyét. A jelen sorok írója sok ilyen helyet látott, amelyek mindenkor völgyet vagy valamilyen mélyedést képeztek. Mivel az ottan felhalmozott dögök és szenny ragályos betegség fészkét képezhették volna, volt szo-