Oldal:HUw1936.04 Samson 3-5.djvu/4

Sámson a hosszú út fáradalmait a parázna házában pihente ki. A szöveg nem mutatja, hogy együtt volt a paráznával. Az a szó, amely itt e szövegben „aluvék“-nak van fordítva, Józsiié 2. rész első versében Ráháb házában pihenő vagy megháló kémekkel kapcsolatban is használva van. Isten népe gyakran kerül oly helyzetbe vagy hely­ re, amely gyanúsnak tűnik fel a rosszakaratúak előtt’; a rágalmazók aztán összedugják_ fejüket, allszenEeskedő pofát vágnak és gyanús szemmel nézik Isten hű népének viselkedését és gonoszte-. vőnek hi Tesztelik. _ Holott sokkal jobban_tennék, há Istenre, az Ürrá bíznák’az ő szolgáinak meg­ ítélését; mert Istennek mindenről van tudomása. ■— R°ma 14 : i-f <’ Sámsonnak nyilván tudomása volt a filiszteu­ sok azon szándékáról, hogy el akarják fogni és meg akarják ölni. Ne gondoljuk, mintha Sámson azzal a gondolattal ment volna az ellenség megerősített városába, hogy barátságosan és békésen fogják fo­ gadni. Tehát nem is várt reggelig, hanem úgy gon­ dolta, hogy az éjféli idő lesz a legjobb, hogy a városból távozzon és Jehovának, az ő Istenének hatalmát és védelmét megmutassa. Tudta, hogy abban az órában a város kapui zárva vannak és a rendőrség azt fogja hinni, hogy máris a hatal­ mában tartja; azt is tudta, ha a városból kitör, az ama körülmények között ismét annak lesz a bizonyítéka, hogy őt Jehova oltalmazza és látja el erővel. A kapu kétszámyas volt és kapufél­ fákhoz volt erősítve, nagy és nehéz kapu volt. A város falai oly erősek voltak, hogy Nagy Sán­ dor katonai mérnökei szerint majdnem bevehe- tetleneknek látszottak. ™ Sámson éjfélkor távozott a parázna házából és nyilván több őrszemmel kellett megküzdenie, mielőtt a város kapujához érkezhetett volna. Miu­ tán az őröket legyőzte, megragadta a kapufélfá­ kat és a kapu szárnyaival együtt kiszakította a földből, az egészet a hátára vette és mintegy a 65 kilométer távolságban levő Hebron hegy te­ tejére vitte. Ilyet egyetlen ember sem tudna meg­ tenni az Ür ereje nélkül. ” Hebron papi város volt Júda országának magasabban fekvő hegyvidékén. A kapunak oda- vitele haszontalan erőpazarlásnak látszik. De mindazáltal nem volt az. Sámson csak az Or cso­ datétele folytán tudott azzal a nagy teherrel ki­ menekülni a városból. Hiszen a kaput a városon kívül eldobhatta volna; de a filiszteusok országá­ ból azt a júdeabeliek által lakott területre vivén, ezzel Isten erejét nagyon kihangsúlyozta, amely- lyel Isten az ő hű szolgáját ellátta és ezzel a gőgös filiszteusokra megalázó és elkábító csa­ pást mért. Az izraeliták és a papok előtt a város kapuinak Hebronba való vitele erős és kézzelfog­ ható bizonyíték lehetett volna amellett, hogy Isten ereje megnyugodott az ő hű szolgáján, Sámsonon s így a többi izraelitákat is Sámson támogatására kellett volna buzdítania. M Ez megfelel annak, ami 1914-ben történt. Isten népe a folyóirat akkori kiadójának vezetése alatt éveken keresztül hirdette, hogy Sátán vilá­ ga 1914-ben végéhez érkezik. A modern filiszteu­ sok a szolgaosztály után leselkedtek azzal a fel­ tevéssel, hogy 1914-ben semmisem fog történni és így a Társulat híveivel együtt meg fog szégye­ nülni, azt ki fogják gúnyolni és szégyen teljesen fog letűnni a színről. De ahelyett 1914-ben a mo­ dern filiszteusok meglepődtek, megszégyenültek és vackaikba kellett húzódniok, amidőn a világ­ háború hirtelen kitört. Azt állították, hogy soha se lesz többé háború és ímé, a világháború kitört, pontosan úgy, ahogyan Isten hű szolgái előre megmondották. 1914-ben Isten hű szolgaosztálya az Or kegyelméből tovább folytatta a királyság hirdetését és kimutatta, hogyan bizonyítja a vi­ lágháború, hogy a világ vége megkezdődött. Azt bizonyította, hogy Isten népének kijelentései nem a saját tudományukból folyt, hanem az Isten tu­ dásának és hatalmának volt a megnyilvánulása. Akik Istenben és az ő igéjében hittek, ezt arra vonatkozó jelnek vagy teljes bizonyítéknak kel­ lett volna, hogy tekintsék, hogy Isten a Társulat- g tál, illetve a hű férfiak és nők azon szervezetével van, akik a világ végét és Isten országának eljö­ vetelét hirdették. A hűségesek kitartottak, vi- > szont többen, akik hanyagok és gyávák voltak, el- ‘ buktak. Árulás ” Ezek az események rövidesen azon 20 eszten­ dő vége előtt zajlottak le, ameddig Sámson Izraelben bíráskodott. Sámsont az édesatyja és ( anyja segítette. Ama körülmény, hogy az ő atyja és anyja, vagy segítői most elhunytak, azt az időt jellemezheti, amidőn Jézus Krisztus megjelent templomában és a Szentlélek segítő munkája megszűnt, s amidőn akik magukat Isten háza népének vallották, a nagy bíró, Jézus Krisztus előtt számadásra megjelentek. Akkor mindnyá­ jan az Űr Jézus vezetése alá kerültek és többé nem a Szentlélek volt a segítőjük. „És történt azután, hogy megszeretett egy asszonyt a Sőrék völgyében, akinek neve Delila volt.“ (Bírák 16:4) „Sőrék" gyalázatos gúnyolódást jelent. A világ­ háború alatt, főképpen 1917 és 18 körül gúnyol- ■ ták ki, gyűlölték és gyalázták Isten népét. (Máté 24 :9) „Sőrék" völgye vagy szakadéka nem tud­ juk hol terülhetett el; de az adatok szerint Jeru­ zsálemtől nyugatra körülbelül 20 kilométernyire lehetett, tehát Sámson házának a közelében volt. ; Sőrék völgyében lakott egy asszony, akit Delilá- nak hívtak. Neve „epekedést", illetve tisztátlan vágytól vagy rendkívüli önzéstől fűtött senyve- ■. dést jelent. Delilát a Biblia magyarázói általában ; filiszteus asszonynak tartják: de ezt a követkéz- i tetést kellőképpen nem lehet bizonyítani. A filisz- i teusokkal kebelbarátságban volt; mert bátran I hozzámentek és megegyeztek vele, hogy kelepcét • állítsanak Sámsonnak. A bizonyítékok nagyobb ‘ része szerint azonban Delila nem filiszteus, ha- i nem zsidó nő volt. Semmisem bizonyítja, hogy parázna nő lett volna. Ha parázna lett volna, Sámson, a bíró, ki kellett volna irtassa Izrael kö­ zül. ” Mivel Sámson Delila közreműködésével lát­ szólag vereséget szenvedett, nagyon fontos, hogy szentirati bizonyítékok alapján állapítsuk meg, hogy kit példázott tulajdonképpen Delila. Ha fi-