{{raw:data:c| {{raw:data:p|c|hetven". A hetven a hetesnek a tízszerese és mint szám kétszeresen példázza a teljességet, tehát mindazon te¬ remtményeket példázhatja, akik e gonosz világ elmú¬ lásakor Jehova mellett fognak állani; illetve a hetes szám a maradékot vagy a szellemi osztályt, a tizes pe¬ dig a nagysokaságot példázhatja. Életet mindnyájan a felséges Atyától nyernek, t. i. Jehovától s ezt az életet Jézus Krisztus által nyerik.
József a megállapodás szerint Jákóbbal és háznépé¬
vel a Gósen földjén találkozott, ott mutatkozott be Já- . kóbnak és háznépének, testvérei kivételével, akikkel immár Egyiptomban találkozott. (Mózes I. 46 :28—31) A prófétai dráma e jelenete ugyancsak a jóindulatú em¬ bereket példázza, akiket nemcsupán Jonadáb példázott, — ami 1932-ben lett felismerve, hanem ezek fogják a nagysokaságot is alkotni, amit csak 1935-hcn ismertünk fel. (Jelenések 7:9,10) Az Úr ezt részletesen a was¬ hingtoni kongresszuson tárta fel 1935 május 31-én, a- mit aztán később közöltünk. Akik a washingtoni nagy¬ gyűlésen résztvettek, emlékezni fognak ama nagy öröm¬ re. amit az összegyűlt tömeg kifejezett, amidőn ez a tárgy került magyarázatra s amidőn felismerték, hogy a nagy¬ sokaság egy része immár köztük van. A jelenlevőket fel¬ szólítottuk, mutatkozzanak he s ezen alkalommal na¬ gyon sokan felálltak és hemutatkoztak mint akik a nagysokasághoz tartoznak. Ezeket az Úr gyűjtötte ösz- sze ezen a kongresszuson és vidámitotta meg szivüket; Így örvendezett együtt a maradék a „más juhokkal". A ..inás juhok" közé tartozók, akik ott jelenvoltak, na¬ gyon szorgalmasak voltak az Űr mellett és tovább is buzgótkodnak, ami őket indítja, hogy felkeressék az embereket és közöljék velük a királyság üzenetét min¬ denkivel, aki meghallgatja, hogy mily intézkedés út¬ ján ajándékoz nekik örökéletet az Isten. ” József Jákob házával Gósen földjén, Egyiptom ke¬ leti szélén találkozott, Palesztina, az Ígéret földje, kö¬ zelében, oda telepitette le őket mindazon időre, amig Egyiptomban laktak. (Mózes I. 46 :31—34) Rokonainak ez a letelepítése és a többi egyiptombeliektöl való elkü¬ lönítése világosan mutatja, hogy József magát és roko¬ nait. nem tekintette Egyiptomhoz tartozóknak a ők csak vendégségben voltak ottan. Hasonlóképpen mondja Jé¬ zus Krisztus, a nagyobb József házának tagjairól, hogy nem .,e világból valók, miképpen ö maga sem e világból való." — János 17 :14. ’• A maradék a földön úgy intézi ügyeit és úgy vise¬ li magát, hogy tisztán lássák, hogy nem e világból való. Ugyanez áll a nagysokaságra vonatkozólag is, mert ez is úgy intézi földi ügyeit és úgy viseli magát, hogy el van különítve ettől a világtól, amelyben Sátán uralko¬ dik. A maradék és a nagysokaság Isten országát tartja szeme előtt, azért tehát idegen az istentelen és romlott erkölcsű nép között. Csodálatos nép, azaz ezen a világon nincsen örökmaradása, hanem Isten országának teljes felépülésére várakozik. Az izraeliták nomád vagy cso¬ dálatos nép volt, nem volt állandósult lakóhelye, ott le¬ geltették barmaikat és apró állataikat, ahol éppen tar¬ tózkodtak. ” József azután kioktatta őket, mit válaszoljanak, ha foglalkozásuk után fognak kérdezősködni. „Azt mond¬ játok: Baromtartó emberek voltak a te szolgáid gyer¬ mekségünktől fogva mind ezideig, mi is, mint a mi atyᬠink, hogy lakhassatok Gósen földén;, mert minden juh- pásztor útálatos az egyiptombeliek előtt." (Mózes I. . 46:34) Az egyiptombeliek is tartottak juhokat és bar¬ mokat. (Mózes I. 47 :5,6; II. 9 : 3, 6,19,25) De az cgyip- tombeliek állandó lakóhellyel bírtak és a nemzet egy részét képezték és résztvettek közügyeiben, emiatt nem becsülték a vándorpásztor népet. Nem a „juh tenyész¬ tést" tekintették utálatosnak, hanem azt, hogy a zsidók nyájaikkal cigány módra kóboroltak. Ez mutatja, hogy azok is, akik Jehova és az ő országa mellett állanak, a modern Egyiptom üzérkedői előtt meg vannak vetve (lenézve), mivel e világon nincsen maradandó lakhelyük és nem akarnak közreműködni e világ politikai ügyei¬ ben. Habár ezen a világon élnek, mégstm működnek közre azzal; mivel idegenek és csak vcnib'gok. nk'k ú- ton vannak Isten országa felé és erős reménységgel vár¬ ják annak a földön való teljes felépülésit, amidőn Is¬ ten akarata itt is úgy fog. történni, mint a mennyekben. “"József öt embert magával vitt az izraeliták közül és bemutatta őket Faradnak: „És mondá a Faraó József testvéreinek: Mi a ti életmódotok? És mondának a Fᬠraónak: Juhpásztorok a te szolgáid, mi is, mint a mi atyáink. És mondának a Faraónak: Azért, jöttünk, hogy e. földön tartózkodjunk, mert a te szolgáiéi barmainak nincs legelője, mivelhogy clhatalmnzott nt éhség Kána¬ án földén; hadd lakjanak azért most a te szolgáid a Gó¬ sen földén". — Mózes I. 47 :3,4. ” Mire Faraó a Gósen földjét az izraelitáknak adta és utasította Józsefet, hogy az izraeliták közül válasz¬ szón „derék embereket" Faraó barmainak felügyeletére. (Mózes I. 47 :6) Ez arra vonatkozó utalás. hogy akiket Jehova szolgálatra kiválasztott, legyenek derék és oly munkaképes emberek, amennyire csak tőlük telik és végezzék komolyan és figyelmesen a reájukbizott mun¬ kát, úgy mint az Úrnak. Ez oly igazság, amely nagyon soknak nem igen tetszik. ” Amidőn Jákobot Faraó elé állították, megáldotta a királyt. A dráma e pontján Faraó Jehova Istent, a nagy királyt képviseli, az éltető és életadó eledelek tulaj¬ donosát és kezelőjét, aki éltető eledelt ad mindazoknak, akik Sátán világából vagy uralma alól a menedékhelyre menekülnek és -nyugalmat keresnek. Jákób amint meg¬ áldotta Faraót, mindazokat példázza, akik Jehova Isten mellett állnak, s az ő nevét tisztelik és .áldják. Minden¬ ki aki síkra kel Isten mellett a Felséges nevét áldja. ..Áldjátok népek a mi Istenünket és fenn hirdessétek az ő dícséretét; aki életre szólította lelkünket és nem en¬ gedi meginogni lábainkat." (66. zsolt. 8,9) „Áldjad én lelkem az Urat és inog no feledkezzél „dinien ő jótéte¬ ményeiről! Dicsérjétek az Urat minden ő seregei, az ő szolgái és akaratának cselekvői! Áldja a« Urat minden munkája uralkodásának minden helyén! Áldjad én lel¬ kem az Urat!" — 103. zsoltár 2,21,22, angol-f. “•József Faraó rendelete értelmében Izrael háznépét Gósen földjén telepítette le „Ramzcs országának legjobb részében, úgy, ahogy Faraó rendelte. És József gondos¬ kodott atyjáról és fivéreiről és atyjának egész házáról, kenyérről gyermekeinek száma szerint." (Mózes I. 47 : 11,12) Hasonlóképpen most a nagyobb József az Úr mellett állóknak a legjobb szellemi elődeit nyújtja és úgy a maradékot, mint a nagysokaságot is táplálja az élet kenyerével, míg azok a modern Egyiptomban tar¬ tózkodnak. Ezt az eledelt nem élvezi sonki más sem, csakis azok, akik Jehova Isten mellett állanak. A na¬ gyobb József most a maradékot és annak barátait kül, di, hogy az emberekhez közvetítsék az Úrtól származó üzenetet, úgy, ahogyan a Biblia tartalmazza, és amint a „Döntés" c. füzetben is elő volt adva, amely nagy mér¬ tékben segíti azokat, akik az élet útját keresik. Miköz¬ ben e tanuk a nyomtatott üzenetet az emberekhez jut¬ tatják és beszélőgépeket is használnak előadások köz¬ vetítésére, a még fel nem ismert nagysokaság tagjai¬ nak megmutatják az utat, melyen Jézus Krisztushoz és Jehovához mehetnek és az örökkévalóság nagy kirᬠlyát megismerhetik. Jézus Krisztus, a nagyobb József, gyűjti’össze a nagysoka-ságot és mutatja be az örökké¬ való nagy királynak; igy válik láthatóvá, hogyan áll a „nagysokaság" a „trón" előtt és dicsőíti Jehovát és
