A lap nincsen korrektúrázva
276
AZ ŐRTORONY
Brooklyn, N. Y.
kiköltöztek a területre, és teljesen elkötelezték magukat azon aktív szolgálatára, hogy a királyság üzenetének az embereknek átadják. Néhányan szükségesnek találták hátrahagyni apát, anyát, testvért, nővér vagy feleség, és néha az egész család együtt ment. Ezek közül egyesek kerekekre építettek egy házat, amely elegendő nagy több személy elszállásolására, és gyermekeiket magukkal véve, minden mást maguk mögött hagytak, és most az ország bármely részére elmennek, ahová be vannak osztva, és örülnek, hogy részt vesznek a munkában. Mások hátrahagyták azokat a dolgokat, melyet az Úr Jézus az előző szövegben említett, és az örömteli szolgálat terén tevékenykedtek, és az Úr bőségesen megáldotta erőfeszítéseiket. Sok úttörő sátrakat hord magával, amelyekben alszanak, és amikor az időjárás lehetővé teszi, sokan közülük a szabadban alszanak. A teremtmény jólétéhez a következők a legszükségesebbek: élelmiszer, ruházat, hajlék és egészség. A mértékletes és egyszerű életmód sok ilyen kolportert fizikailag sokkal erősebbé tett, mint amilyen korábban volt. Gyermekeik jó egészségnek örvendenek, és a szabadban valamint a természethez közel élve, fizikai szempontból nagy áldásban részesülnek. Ezek az úttörők az Úr kegyelméből táplálékot és öltözéket tudtak biztosítani maguknak és eltartottjaiknak, és minden egyéb felett élvezik azt az áldott lelki békét és megelégedést, amelyben csak azok részesülnek, akik Isten akaratának cselekvésére törekszenek.
A Fair Grounds területén bőségesen gondoskodtak kempingről azok számára, akik igénybe akarták venni az ilyen szálláshelyeket. Ezen a kempinghelyen az úttörők felállították sátraikat és leparkolták autóikat. Körülbelül ezerötszázan táboroztak így, sátrukat és lakókocsiikat olyan tömbökbe vagy négyzetekbe rendezték, amelyek között jól elrendezett utcák voltak, hogy ez egy táborozó hadsereg látszatát keltette, és annak módját sugallta, ahogyan az izraeliták, Kánaán földje felé menetelve, pihenés és felfrissülés végett letáboroztak.Ezek az úttörők hosszú utat tettek meg, és mindegyiküknek az volt a szívében, hogy eljusson a kongresszusra; most pedig fárasztó útjuk véget ért, és a táborban voltak, ahol pihenhettek és készek voltak arra és nagyon várták, hogy azon bőséges gondoskodásban részesüljenek, amelyet Jehova biztosított számukra. Egy boldog csoport volt. Ezek „lélekben szegények”; vagyis nem vélekednek büszkén önmagukról, hanem megfelelően vélekednek magukról, és nincsenek túl sok földi dolgaik; és remélni leehet azt, hogy az Úr beteljesíti rajtuk drága ígéretét: „szegényeit jóltartom kenyérrel”. Ez azt jelenti, hogy az ő fenntartásukra, megerősítésükre és bátorításukra ő bőségesen gondoskodik képviselőinek ellátásról. Az Úr valóban teljesítette ígéretét rajtuk és az összes hasonló értékes hitűeken, akik részt vesznek a kongresszuson. Pénteken kora reggel az úttörők kis serege felállította mini-városát a számukra biztosított helyszínen, a Colosseum közelében.
{{{2}}}
